Másfél éve folyamatosan alakul Márki-Zay Péter pártja

Állítólag már tíz tagja van, de ősszel még csatlakozhat, aki akar. Bizonyára nagy szükség van rá.

A rendszerváltás utáni magyar politikatörténet minden bizonnyal leghosszabb pártalakulásának lehetünk szemtanúi Hódmezővásárhelyen. Márki-Zay Péter ugyanis még a 2022-es országgyűlési választási kampány finisében, tavaly márciusban – amikor éppen hat darab balliberális párt miniszterelnök-jelöltje volt – jelentette be, hogy alapít egy új pártot: egy hetediket. Merthogy – szerinte – hatalmas nagy szükség van rá.

Azóta másfél év eltelt, sok víz lefolyt a Tiszán, s Márki-Zay nemcsak elkopott, de havonta el is koptatott egy-egy széket valamelyik budapesti tévéstúdióban, hogy beszámoljon róla: alakul a pártja. Így volt ez hétfőn is, mikor éppen a Hír TV-ben bontott zászlót, avagy árult el érdekes, tanulságos részleteket az egészen újszerű és meglepő nevű Mindenki Magyarországa Néppártról.

Nem, azt nem tudtuk meg, hol van a néppárt mögött a nép (amúgy nincs mögötte), de kiderült: már tíz tagja van az MMN-nek. Állítólag. Na jó, három biztosan, mégpedig a pártelnök Márki-Zay, a hatalmas formátumú kübekházi polgármester, Molnár Róbert, és a bukott jobbikos Vas vármegyei Bana Tibor. Ősszel ugyanakkor terveznek egy alakuló gyűlést, ahol még bárki csatlakozhat az új párthoz. (Új pártokból persze sosem elég, épp a másik bukott miniszterelnök-jelölt-jelölt, Jakab Péter is alapít egyet A Nép Pártján néven.)

Nemcsak az nem látszik, hol marad a nép és a tömeg az MMN mögül, de az sem világos, kikkel akar szövetséget kötni Márki-Zay formációja. Az elmúlt másfél évben, miniszterelnök-jelölti bukása után, valamint a 4 milliárdos amerikai, külföldi kampányfinanszírozási botránya árnyékában a hazai ellenzéki, balliberális politikai élet gyakorlatilag valamennyi érdemi szereplője megszakította a kapcsolatot a vásárhelyi polgármesterrel, de – mint többször megírtuk – mozgalma, az MMM minden komolyan vehető alapító-elnökségi tagja is hátat fordított neki. Utóbb többen hangot adtak annak a véleményüknek – lásd Lukácsi Katalin –, hogy a Márki-Zayval való politikai kapcsolat, együttműködés epizódját legszívesebben ki is törölnék az életükből. Márki-Zay mellett kizárólag olyan politikai „nagyágyúk” maradtak, mint a kübekházi polgármester, az említett Bana és Szabó Margit „Momó”. Még unokatestvére, Hadházy Ákos is elhatárolódott attól, hogy belépjen a pártjába.

A Márki-Zay-brand fénye olyannyira megkapott, hogy a legtöbb közvélemény-kutató cég már nem is méri a támogatottságát. Ahol szerepel a kutatásokban (így például a ZRI Závech Research Intézetnél) 1, azaz egy százalékra taksálják az MMN népszerűségét. Ez a „futottak még” besorolás is jól mutatja, hogy választópolgárok 99 százaléka már nem kér a bukott baloldali miniszterelnök-jelölt dumájából. Szintén a Závecz kutatta és mutatta ki, hogy Márki-Zay immár Gyurcsány Ferenccel fej-fej mellett egyértelműen a legnépszerűtlenebb, a leginkább elutasított ellenzéki politikus.

A Hír TV-s interjúnak egyébként akadt még egy különösen pikáns részlete. A vita hevében Márki-Zay helyeslően támogatta, hogy ne lehessen külföldről kampánytámogatást elfogadni. Mondja ezt ő, aki a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb kampányfinanszírozási botrányába keveredett, a legjelentősebb külföldi beavatkozási kísérletnek volt a plakátarca, hiszen azzal, hogy saját maga mintegy 2 milliárd forintot fogadott el Amerikából, idegen erőknek, amerikai érdekeknek szolgáltatta volna ki hazánk sorsát…