Besokalltak a lengyelek is, népszavazást tartanak a brüsszeli migránskvótáról

Nekik is megjött az eszük. Követik a magyar példát, a magyar utat.

A lengyel parlamenti alsóház (szejm) csütörtökön megszavazta, hogy a már korábban kiírt parlamenti választások napján, október 15-én népszavazást is tartsanak, amelynek négy kérdése között szerepel a menedékkérők elosztását célzó uniós javaslatra vonatkozó is. A népszavazás meghirdetéséről szóló, a kormány kezdeményezésére készített határozatot a 460 fős szejmben 234 képviselő támogatta, 210-en ellenezték, heten tartózkodtak.

A referendum kérdései az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, a fehérorosz határon emelt acélkerítésről és a menedékkérőkkel kapcsolatos uniós javaslatról szólnak.

A Jog és Igazságosság (PiS) pártra épülő kormány azzal indokolta a népszavazás időpontjára tett javaslatát, hogy az október 15-re kiírt parlamenti választások után megalakuló törvényhozás, az összetételétől függetlenül, kénytelen legyen szem előtt tartani a nemzet akaratát. A PiS politikusai szerint az ellenzék, elsősorban a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) az népszavazási kérdésekben foglalt témákban a nemzeti érdekkel ellentétes álláspontot képvisel, mivel támogatja például az állami vagyon nagymértékű privatizációját, a nyugdíjkorhatár emelését, valamint az uniós menekültelosztási mechanizmust.

Mateusz Morawiecki kormányfő a parlamenti vita során a lengyel alkotmányra hivatkozva kijelentette: a nemzet egy szuverén hatalom, és „ilyenként arról dönthet, milyen irányú legyen a migrációs, a gazdasági vagy egyéb politika”.

A PO politikusai szerint a feltett kérdések nem tükrözik az ország valódi problémáit. Donald Tusk volt kormányfő, a PO elnöke az alsóházi döntés előtt, egy szerdai sajtóértekezletén kijelentette: a népszavazást „a szó legmélyebb és legszélesebb értelmében” érvénytelennek tartja. Úgy vélte, hogy a népszavazásnak köszönhetően a PiS állami pénzen akar választási kampányt folytatni. A Baloldal ellenzéki frakció egyenesen a népszavazás bojkottjára szólította fel a választókat. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát.

Kivételt képez az alkotmánymódosításról szóló népszavazás, amelynek esetében nincs megszabott részvételi küszöb. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig ötször tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes. A parlamenti választásokkal együtt még nem szerveztek referendumot. A szejm megszavazta csütörtökön a civil szervezetek iskolai foglalkozásait érintő, gyermekvédelmi törvényjavaslatot is. A tervezetet egy polgári kezdeményezés keretében nyújtották be 250 ezer támogató előírással, miután két hasonló törvényt Andrzej Duda elnök 2022 decemberében és márciusában megvétózott, a jogszabály által ébresztett társadalmi feszültségekre hivatkozva. Ezt a javaslatot még az ellenzéki többségű szenátusnak is jóvá kell hagynia.

Illusztráció: MTI/Ujvári Sándor