Brutális számok!  A 4,5 milliárd forintot is meghaladhatják a viharkárok

Rekordösszegű, akár a 4,5 milliárd forintot is meghaladó kárrendezéssel számolhatnak a biztosítók a múlt heti viharok miatt – tájékoztatott a Magyar Biztosítók Szövetsége kedden. Hozzátették, ez az összeg a napokban tovább nőhet.

 A szervezet közleménye szerint a múlt csütörtök és vasárnap közötti viharok miatt kedden délig a lakásbiztosítási szerződések alapján 20 ezret megközelítő bejelentés érkezett a biztosítókhoz, bár még nem minden biztosító adatai állnak rendelkezésre.

A szám a következő napokban várhatóan tovább emelkedik, mert sokan most éppen a szabadságukat töltik, vagy még nem tudták felmérni a távolabbi ingatlanjaikban, nyaralójukban keletkezett károkat.

A bejelentések nyomán a társaságok mintegy 4,5 milliárd forintot elérő összeget különítettek el kárrendezésre, amelynek jelentős részéhez akár már napokon belül hozzájuthatnak ügyfeleik.

A legtöbb bejelentés Budapestről, valamint Pest és Hajdú-Bihar vármegyékből érkezett – ismertette a szövetség.

Az elmúlt évtizedben nem voltak olyan viharok, vagy akár egymást követő viharos napok, amelyek ilyen összegű pusztítást okoztak volna. Ez azonban csak részben az időjárás következménye, mivel most a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni a folyamatosan emelkedő költségek miatt – jelezte a Mabisz.

Néhány évvel ezelőtt az átlag kárösszeg nyolcvan-százezer forintra jött ki egy-egy nagyobb vihar után. Ha a mostani gyorsjelentések adatai utólag beigazolódnak, akkor a múlt heti viharok miatt a kétszázezer forintot is meghaladó átlagos kárösszeggel lehet számolni.

A Mabisz 2010 óta gyűjti a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Tavaly a négy hónap alatt összesen 7,5 milliárd forintot tett ki ez a számla, mintegy 63 ezer bejelentésre, míg 2018-ban például a teljes viharszezoni károk miatt kevesebb mint 3,2 milliárd forintot fizettek a biztosítók.

A magyarországi lakóingatlanok 73-74 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A meglévő szerződések jelentős részét több évvel korábban kötötték és azóta sem aktualizálták a tényleges vagyoni helyzetnek megfelelően, így sokan csak a kárrendezési folyamat során döbbennek rá, hogy időközben alulbiztosítottakká váltak – hívta fel a figyelmet a Mabisz.