Altiszt lett az egykori Cseresnyés kollégiumos diák

Degi Tamás, a kollégium egykori lakója mára avatott altisztként szolgálja hazánkat.

Az intézmény a Promenad 24-gyel tudatta: „Büszkék vagyunk arra, hogy Tamás felnőtté válásának meghatározó időszakát töltötte kollégiumunk védőfalai között. Az ünnepséget követően beszélgettünk vele az új tisztségéről és arról, hogy mit üzenne a mai középiskolás korosztálynak.”

Ennek apropóján készítettek vele interjút, amit itt olvashatnak:

Altisztavatáson vettél részt az elmúlt hónapban, melyhez szívből gratulálunk! Hosszú út vezetett idáig. Pontosan milyen mérföldköveket kellett megtenned ehhez?

Először is megragadnám a lehetőséget és nagyon szépen köszönöm, hogy bemutatkozhatom.  Bízom benne, hogy példával fogok mások előtt majd szolgálni. 2023. június 15-én szombaton 9 órakor volt Budapesten Hősök terén az altisztavatásom, az őrmesteri rendfokozat kaptam meg. Számomra még azért különleges az élmény, hiszen az eskü előmondója lehettem, 302 altiszt társam, illetve családtagjaink, rokonok, szeretteink valamint a teljes Magyar Honvédség Vezérkar elött. Az út nem volt könnyű, de azt gondolom, ha az lett volna, akkor nem is értékelném úgy, amiként most.

A honvédség iránti érdeklődésem katonai hagyományőrzésből indult. Az 1848-49 Szabadságharc Szegedi III. Honvéd Zászlóalj Hagyományőrző Egyesületnél kezdődött 2007-ben, majd ezt követően hagyományőrző nyári táborban vettem részt. Rengeteg élménnyel gazdagodtam, ami egyre közelebb vitt a katonai pályához. 2015-ben szakmát szerezve, mezőgazdasági technikusként végeztem a Gregus Máté Szakközépiskolában. A szentendrei alapképzést követően jelentkeztem az iskolarendszerű 2 éves altiszti Akadémiára, ahova elsőre nem vettek fel. Ez nem tántorított el az álmomtól, ezért a tanácsokat megfogadva jelentkeztem legénységi állományba, ahol akkori reményeim szerint lehetőségem volt belső képzésben altisztnek jelentkezni. 2015 nyár végén már jelentkeztem a Szegedi toborzóban szerződéses katonának. 2016 márciusában kerestek, miszerint megkaptam az időpontot a kecskeméti központba. A sikeres alkalmassági és a magas fizikai pontszám elegendő volt arra, hogy felvételi után pár héttel megkapjam a várva várt behívó parancsomat, így megkezdhettem az egységes alapkiképzésemet a Tatai lövész dandárnál. Az a megtiszteltetés ért, hogy kijelölésre kerültem az eskü előmondására, amit egy hét gyakorlás után Szentendrén belső avatáson elmondhattam. Így jutottam el addig, hogy szerződéses katona lehessek.

A következő 7 évben kivettem részemet a migráció okozta határvédelemben, mégpedig a teljes déli határon egészen Mohácstól Kübekházáig. Részt vettem számos hazai és külföldi gyakorlaton. Felkészültem két misszióra, majd ezt követően kétszer hat hónapot kint töltöttem Koszovóban. Öt alkalommal voltam egészségügyi harctéri életmentő tanfolyamon. Katonaként rendszeresen sportolok, ezért indultam kisebb  versenyeken is, melyeket többször dobogóra is állhattam. Tagja vagyok civil sportegyesületnek és időm függvényében indulok honvédségi sportrendezvényeken is. Altiszti képzésemnek lehetősége századparancsnokom javaslatára történt meg, a második misszióm után. Megfogadtam a tanácsát és szeretteim támogatásával meneteltem tovább azon az úton, melyet megálmodtam magamnak.

A Cseresnyés Kollégiumban eltöltött évek mennyiben határozták meg sorsod alakulását?

Hódmezővásárhelyre 2008-ban kerültem az Arany János Kollégiumi program kereten belül. Hátrányos és nagycsaládos egyedülálló szülök gyermekei vagy szegényebb életkörülmények közül érkező fiatalok számára ez nagyon jó lehetőség egy tartalmasabb életre. 28 fővel kezdtük, az érettségi évére heten maradtunk. Technikusi éveimben is maradtam kollégista, egészen a 2015-ös tanév végéig. A kollégium falai közt eltöltött 7 évet sosem fogom elfelejteni: sok barátot, élményt adott és „épített”. Itt váltam szétszórt, élénk kamaszból fiatal, felelősségteljes felnőtté. Nagyon sokat köszönhetek nevelő tanáraimnak: Sárai Éva, Horváthné Ruzsa Anita tanárnőnek akivel könyvtárosként ismerkedtem meg. Tóth Éva, Dávid Kata, Szalai Rita, András „bá”, Gregus József, Kiss Pál, Kovács József, Fehér Zsolt, Szalkai László tanár úr, Pataki Béla – egyszóval mindenkinek, valamint a kollégium összes nevelőjének, sőt még a portásainak, Melindának és Margó néninek is. Mindegyikőjükre felnézek, példamutató és emberségből jeles, igazi vérbeli pedagógusok, emberek. A sportszeretetet és annak lehetőségét megteremtő tanár urak életem végéig szóló tanácsokkal, tapasztalatokkal szolgáltak a sikereimhez. Elképzelhetetlennek tartom, hogy ma itt tartanék, ha nem a kollégium falai között élek és érik be a fejem lágya. Nem beszélve a rengeteg programról, kirándulásról beszélgetésekről, szereplésekről, feladatokról, melyeket ott éltem meg és általuk is fejlődtem. Kaptam egy nagyszerű barátságot is: Kövecses Norbit a kollégium által ismertem meg 15 éve.

Mit üzennél a mai középiskolásoknak? Mit nyernek azzal, ha kollégiumba költöznek?

Amikor nevelőanyukámmal dönteni kellett a 8. osztály után, akkor a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola volt az egyik első jelölt, ugyanis a honvédség előtt kertész szerettem volna lenni. A természet és az állatok iránti szeretetem, valamint az, hogy faluban nőttem fel, jó ok volt erre, így a mezőgazdaságban gondolkodtam, s ez egy jó szakmának bizonyult. Így lettem kollégista Hódmezővásárhelyen. Véleményem szerint kollégistának lenni nagyszerű dolog. Bár azt hozzátenném, hogy nem akárhol az országban, de a Cserkóban mindenféleképpen az! Itt egy olyan pedagóguscsapat és kollégiumi vezetés van, ami biztonságot és lehetőséget ad arra, hogy személyes fejlődésen menjünk keresztül. Egy hazajárós középiskolai rendszernél nem biztos, hogy ez kialakul kellő időben, mellesleg itt több idő jut arra, hogy saját magad megismerd és fejleszd, gyorsabban kapsz segítséget. ha a  tanulmányaidban elakadsz, vagy ha esetleg korrepetálásra van szükséged. Azt gondolom, hogy itt biztos mindenki meg fogja találni a magához megfelelő fiút vagy lányt, akivel akár életre szóló barátságot kötnek. Üzenem azoknak, akik most a sorokat olvasva úgy érzik, hogy elszakadva a szülői háttértől nem találjak a helyüket: higgyétek el, jó kezekben vagytok! Amikor változás lép az életünkbe, akkor arra szükségünk van, ugyanis ha nem mozdulunk ki komfortunkból, az elénk gördülő akadályokat sem fogjuk tudni legyőzni. Ha tehetitek, legalább heti 2-3 alkalommal, 30-40 percet mozogjatok és tartsátok fontosnak a saját egészségeteket, ne dohányozzatok!

A mai napig aktívan sportolsz, a sport mindennapjaid részévé vált. Milyen támogatást kaptál ezzel kapcsolatban a kollégiumi évek alatt?

Minden sportszakos pedagógus más szakirányhoz értett, vezette a szakkörét, javította a hibákat és segített a fejlődésben, megtanított fair play hozzáállásra. Kollégiumi időszakom alatt jártam rendszeresen futni, úszni, kosárlabdázni, konditerembe, kipróbálhattam az íjászatot, szertornát és esti kalóriaégetésként focizni is elmentem, főleg az összetartás miatt, mert tehetségem nem volt hozzá.

Bakancslistás sportteljesítményeid közül kérlek, említs meg egy párat!

• 2018-ban futottam az első félmaratonomat télen 1:38:03 idővel, majd ezt azóta már kétszer is sikerült teljesítenem!
• 3 alkalommal indultam NATO futáson.
• Koszovóban 3-szor csináltam meg a 22 km-es menetgyakorlatot bakancsban ősszel, télen és tavasszal 20 kg feletti pluszsúllyaal.
• 6 alkalommal voltam Spartan Race terep- és akadályfutó versenyen az ország különböző területein. 2018-ban trifecta érmet szereztem egy szezonon belüli három versenyen való részvétellel és távteljesítésért. (Azóta is minden évben indulok valamelyik eseményen Sprint Beast vagy Trail futamokban: idén Vácon, a már említett barátommal, Norbival.)
• Teljesítem az Ultrabalaton körbefutást 210 km 10/13 fős csapatban 3 egymás követő évben. A legjobb 20-ban végeztünk többszáz csapat közül. Idén 11. helyezést értünk el 1252 csapatból.
• Kétszer úsztam át Balatont, ami 5,2 km volt. Idén és tavaly egyaránt 02:40:00 idő alatt.

Milyen további céljaid vannak a szakma vagy a sport területén?

Kezdjük a szakmával: jelenleg őrmester vagyok. Szeretnék legalább törzsőrmester vagy főtörzsőrmester rangig eljutni, ez innentől számítva 4-8 év további szolgálatot jelent. Szeretném képviselni a hódmezővásárhelyi laktanyát minél több sportrendezvényen, s azokon a lehető legjobb eredményt nyújtani. Katonai nyelvvizsgát is szándékozom tenni, a különböző speciális tanfolyamokkal együtt. A sport területén mindenképpen maratoni távot szeretnék futni, s azt négy órán belül teljesíteni. Kipróbálnám magam sprint, középtávú, majd hosszú távú triatlon versenyen is. Az elmúlt 13 év sportolási mentalitását, amíg csak az egészségem engedi tovább vinni és idősebb koromban minél teljesebb aktív életet élni – ezek a legfőbb terveim.

Pedagógusként a legnagyobb öröm látni egy 15 éve terelgetett kis kamaszt felnőtté válni. Segíteni, támogatni, beszélgetni, végig kísérni útját, harcait, győzelmeit. Tamással a mai napig tartjuk a kapcsolatot, ahogyan oly sok egykori kollégistával. Szeretjük, amikor már felnőttként, férfiként, nőként, férjként, feleségként, apaként, anyaként visszatérnek alma materükhöz, a Cserkóhoz. Ők a mi családunk 1938 óta.

Lehet, hogy elfelejtik, mit mondtál nekik, de soha nem fogják elfelejteni, hogy hogyan érezték magukat a szavaidtól. (Carl William Buehner)

Horváthné Ruzsa Anita, igazgatóhelyettes