A községekben nőtt, Budapesten bezuhant a lakásépítési kedv

Az első negyedévben 3613 új lakás épült, 20 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Vannak ugyanakkor pozitív jelek is.

A lakásépítések és az építési engedélyek első félévi adatait ismerteti ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első negyedévben 3613 új lakás épült, 20 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4989 volt, 38 százalékkal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában.

A 3613 új lakás többsége – 61 százaléka – vidéken épült fel. Budapesten számottevő volt a csökkenés: az egy évvel korábbinál 42 százalékkal kevesebb, összesen 1404 lakást vettek használatba. A megyei jogú városokban 0,6, a többi városban 4,2 százalékkal kevesebb lakás épült. Csak a községekben volt növekedés, a tavalyinál 29 százalékkal több, 721 lakást vettek használatba. A természetes személyek által épített lakások száma 7,0 százalékkal magasabb, a vállalkozóké 29 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A vállalkozások részesedése a lakásépítésből 73-ról 65 százalékra csökkent.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 44 százaléka családi házban, 46 százaléka többlakásos épületben, további 7 százaléka lakóparkban épült. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 14 négyzetméterrel 95 négyzetméterre növekedett 2022 első negyedévéhez képest.

Az építendő lakások száma 4989 volt. A községekben és a kisebb városokban felére esett vissza az engedélyek és a bejelentések száma. A megyei jogú városokban 27, a fővárosban 16 százalékos volt a csökkenés. Az építtetők az esetek 49 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. A múlt év azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 45 százalékkal kevesebb, összesen 2094 lakóépület és 17 százalékkal kevesebb, 956 nem lakóépület építését tervezték az országban.

Illusztráció: MTI/Vajda János