Az orosz-ukrán háború 520. napja – FRISSÜL

Immár ötszázhuszadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán tisztségviselő: megtagadták az orosz utasítás végrehajtását a zaporizzsjai atomerőmű ukrán dolgozói

Az orosz megszállás alatt lévő zaporizzsjai atomerőmű ukrán alkalmazottai közül senki nem volt hajlandó teljesíteni azt az orosz utasítást, hogy az egyik reaktort helyezzék „forró leállási” üzemmódba, mert az ellentétes a nukleáris és sugárbiztonsági szabályokkal – közölte Oleh Korikov, az ukrán Állami Nukleáris Szabályozó Ügynökség elnöke pénteki kijevi sajtótájékoztatóján.

„Kivétel nélkül mindannyian megtagadták a megszálló adminisztráció törvénytelen parancsának végrehajtását, ezt egy másik személyzet végezte el, amelyet a Roszatom, ez az álszervezet valamilyen módon bejutatott a zaporizzsjai atomerőműbe” – mondta a tisztségviselő. Leszögezte: az ukrán szakembereknek semmi közük ahhoz, hogy a négyes reaktort „forró leállás” állapotba helyezték.
Korikov közlése szerint az orosz megszállókkal való együttműködést megtagadó ukrán személyzet folyamatos nyomás alatt van, de nemcsak ők, hanem családtagjaik is.
Hangsúlyozta, hogy a reaktor „forró állapotban” való tartása ellentmond a működési engedélyben foglalt követelményeknek, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) alapvető szabványainak, így „semmi köze a nukleáris és sugárbiztonság betartásához”.
Az atomerőmű Moszkva által kinevezett vezetése kedden hozta nyilvánosságra, hogy az ötös reaktort „hideg leállás” üzemmódba helyezték, a négyes reaktort viszont az erőmű gőzellátásának biztosítása érdekében „forró leállás” üzemmódba. Kijev az átállítást veszélyesnek nevezte. Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat keddi közlése szerint az eljárás sérti az atomerőmű üzemeltetésének szabályait, és hangsúlyozta, hogy a négyes reaktor is csak hideg leállásban üzemeltethető, mivel hosszú ideje nem végezték el rajta a szükséges karbantartási munkákat.
Az Ukrajna délkeleti részében lévő, Európa legnagyobb teljesítményű atomerőművét az orosz hadsereg tavaly március óta tartja megszállva.

Ukrán elnök: tartós győzelmet kell aratni Oroszország felett

Ukrajna képes és kell is, hogy olyan győzelmet arasson, amely tartósan visszatartja Oroszországot egy újabb agressziótól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken az ukrán államiság napja alkalmából a kijevi Szent Mihály székesegyház előtti téren elmondott beszédében.

„Ma ünnepeljük az államiság napját, az egész országra kiterjedő háború kezdete óta másodszor. Mindenki azt szeretné, ha jövőre is ugyanígy ünnepelnénk ezt a napot: szabad fővárosban, de győzelemmel” – hangoztatta az államfő. „Nem hisszük, hogy az orosz megszállók azután sem akarnak majd agresszióval visszatérni hozzánk, hogy kiűzzük az egész területünkről, de Ukrajna győzelme lehet és kell is, hogy olyan legyen, amelynek köszönhetően az ellenség visszatérési kísérlete nem haladja meg az ilyen terveket dédelgető őrültek beteges fantáziáját” – szögezte le. Szavai szerint éppen az államiság a válasz arra, miért van annyira szüksége Ukrajnának a biztonságra és a békére.
„Az államiság olyasmi, amit nehéz megvédeni, de még nehezebb visszaszerezni, ha elvész. Ez soha nem adatik meg magától, hanem az országnak végzett szolgálat és munka eredménye. Az államiság egyeseknek csak pénzkereseti lehetőséget vagy ambíciói elérését, hatalomra törekvést jelent, mások, az erősek és tiszták számára viszont az erős államiság a végső áldozatot jelenti, életüket adják érte, mint hőseink mindannyiunkért, Ukrajna szabadságáért” – fejtette ki Zelenszkij.
Az eseményen – amelyet az ukrán televíziók élőben közvetítettek – jelen volt mások mellett Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Ruszlan Sztefancsuk házelnök, Denisz Smihal miniszterelnök, Olekszij Reznyikov védelmi miniszter, Ihor Klimenko belügyminiszter, Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés főnöke, Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára és Andrij Jermak, az elnöki iroda vezetője is.
Az államfő a rendezvényen ukrán katonákat tüntetett ki.
Zelenszkij 2021. augusztus 24-én, Ukrajna függetlensége kikiáltásának harmincadik évfordulóján hirdette ki, hogy ezentúl az ukrán államiságnak is lesz nemzeti ünnepe, július 28-án. Emlékeztetett arra, hogy a Kijevi Rusz 988. július 28-án vette fel a kereszténységet, és ezzel több mint ezer éve Kijevre vezethető vissza az ortodox kereszténység elterjedése.

Ukrajna támogatásáról tárgyalt Joe Biden és Giorgia Meloni

Elismerését fejezte ki az Ukrajnának nyújtott olasz támogatásért Joe Biden elnök, amikor csütörtökön a Fehér Házban fogadta Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt, aki tavalyi hivatalba lépése óta első alkalommal látogatott az Egyesült Államokba.

Joe Biden a kétoldalú találkozó előtt köszönetet mondott az olasz embereknek, hogy kormányuk mögött állnak Ukrajna támogatásában. A két vezető találkozóról kiadott közös nyilatkozatában megerősítette elkötelezettségét Ukrajna további politikai, katonai, gazdasági és humanitárius támogatása mellett.
Giorgia Meloni a találkozó előtt kijelentette, hogy Ukrajna támogatása a nemzetközi jog védelme melletti kiállás, és úgy vélekedett, hogy Ukrajna önvédelme nem jelent közelebb sodródást egy világháborúhoz.
Az amerikai elnök és az olasz kormányfő találkozóján tárgyalt a kétoldalú kereskedelem bővítésnek lehetőségéről, ami tavaly elérte a 117 milliárd dollárt.
Joe Biden a kétoldalú kapcsolatok szélesítésének területei közé sorolta az űrkutatási együttműködést, valamint a fejlődő országok támogatásának erősítését.
Giorgia Meloni arról beszél, hogy a két ország közös érdeke a globális kereskedelem bővítése, de úgy, hogy az ne csak szabad, de méltányos is legyen. Megállapította, hogy a szabályok nélküli szabad kereskedelem „megmutatta korlátait”.
Az afrikai országokkal fenntartott kapcsolatokat illetően Giorgia Meloni olyan új megközelítést szorgalmazott, amely az egyenrangúságra épül, és fontosnak mondta az illegális migráció elleni harcot.
Az amerikai-olasz csúcstalálkozó után kiadott közlemény szerint a tárgyalás témái között szerepelt a klímaváltozás elleni fellépés, a kiberbiztonság erősítése, valamint a kétoldalú oktatási és tudományos együttműködés is.

Svédország, Finnország és Svájc is csatlakozhat az amerikai Nemzeti Gárda nemzetközi együttműködési programjához

Csatlakozna az amerikai Nemzeti Gárda biztonsági partnerségi programjához Svédország, Finnország és Svájc – közölte csütörtökön Washingtonban a Nemzeti gárda parancsnoka.

Dan Hokanson tábornok a National Press Clubban tartott tájékoztatóján kijelentette, hogy már a közeljövőben mélyülnek és bővülnek a Nemzeti Gárda biztonsági együttműködései Európa-szerte. Hozzátette, hogy friss NATO-tag Finnország és Svédország már tárgyalásokat folytat az amerikai katonai szervezet biztonsági partnerségéhez való csatlakozásról, miközben Svájc vizsgálja annak lehetőségét, hogy csatlakozzon a programhoz.
A katonai vezető úgy vélte, hogy a három ország érdeklődése az amerikai katonai együttműködési lehetőség iránt aláhúzza azt, hogy Oroszország háborúja miként vezet oda, hogy korábban katonailag el nem kötelezett államok felülvizsgálják a pozíciójukat.
A Nemzeti Gárda Állami Partnerségi Programja kevesebbet említett, de kulcsfontosságú eszköze az amerikai fegyveres erők számára, hogy külföldi haderőkkel kapcsolatokat építsenek ki, amelynek révén közös gyakorlatokat, képzéseket és oktatás csereprogramokat tartanak.

Ez durva: több mint 16 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. július 27-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7667 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 8382 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 150 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Ukrán vezérkar: az ukrán csapatok folytatják a támadásokat Zaporizzsja megyében

Az ukrán erők folytatták csütörtökön a támadó hadműveleteket a délkeleti országrészben lévő Zaporizzsja megyében, Melitopol és Bergyanszk kikötőváros irányában, megszilárdították állásaikat az elért vonalakon – számolt be az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében.

A dokumentumban a kijevi katonai vezetés kiemelte, hogy az orosz erők a nap folyamán rakéta- és légicsapást indítottak a déli, odesszai régió kikötői infrastruktúrája ellen: két Kalibr típusú rakétát indítottak és nyolc Sahid csapásmérő drónt, utóbbiakat az ukrán légierő mind megsemmisítette. Összességében az orosz erők csütörtökön 27 légicsapást intéztek, és több mint harmincszor nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és ukrajnai településekre. A támadásokban civilek haltak, illetve sebesültek meg, de számukat a vezérkar nem hozta nyilvánosságra. Kiemelte, hogy Ukrajna déli részén kikötői létesítmények és a lakóépületek semmisültek, illetve rongálódtak meg.
A kijevi közlés szerint a nap folyamán harminc összecsapás volt az ukrán és az orosz erők között.
A vezérkar kitért arra, hogy az elmúlt nap alatt az ukrán légierő hat csapást mért orosz katonai összpontosulásokra, egyet légvédelmi rakétarendszerekre és szintén egyet egy parancsnoki állásra. A rakéta- és tüzérségi egységek pedig egy orosz parancsnoki állást, egy koncentrációs területet, egy üzemanyagraktárt, egy elektronikus hadviselési állomást és öt tüzérségi fegyvert találtak el lőállásban.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine