Mekkel Gabriella háziorvos: kerüljük a klíma előtt tartózkodást

A klíma és a ventillátor levegője ne jöjjön közvetlenül ránk, fül-nyak és hátfájást és légúti panaszokat is okozhat. Dr. Mekkel Gabriella a Rádió7 hétfői Közös nevezőjében arra is kitért, a nagy hőségben mennyi folyadékot érdemes fogyasztani, hogyan öltözködjünk, hogy elkerüljük a napégést és akár a hőgutát.
„Sok betegem keres fel, hogy fáj a nyaka, a háta, a füle, mert közvetlenül ráment a klíma. Szinte bénulásos tüneteket is okozhat sajnos a klíma. Legtöbbször ezeket a panaszokat gyulladáscsökkentőkkel, fájdalomcsillapítókkal kell kezelni, de előfordul, hogy izomlazító is szükséges. Fel lehet keresni egy masszőrt is a panaszok enyhítésére. Óvatosan tornázhatunk, de használhatunk tapaszt is” – részletezte Dr. Mekkel Gabriella, vásárhelyi háziorvos, majd nyomatékosan felhívta a figyelmet, kerüljük a közvetlenül ránk irányuló klímát, de a ventillátort is. Továbbá, bár nagyon jól eső, amikor a 38 fokról bemegyünk a 22 fokos szobába, egyáltalán nem tesz jót az ekkora különbség a szervezetnek, 6-7 foknál ne legyen hűvösebbre állítva a hűtő-berendezés, mint a kinti hőmérséklet.

Ha már hőség, és nyár, akkor természetesen a napégésről, folyadékfogyasztásról is szó esett a beszélgetés során.
„Kerüljük a tűző napon tartózkodást 11 és délután 2 között, ha ezt munkánkból kifolyólag például nem tehetjük meg, akkor viseljünk napvédő kalapot, hosszú, vászon felsőt, a lényeg, hogy minél kisebb felületen érje a napfény a bőrünket. Könnyen napégés lehet a vége ugyanis, ha nem figyelünk oda, aminek külső kezelése persze a bőr hűtésével kezdődik, bevált házi praktika a hideg tejföl, de ma már számos kiváló készítmény érhető el a patikákban. Az aloe verás termékek, sprayk, hidratáló krémek mind hatékonyak. Ha barnulni szeretnénk, akkor is kerüljük a déli órákban „kifekvést” és mindig használjunk napvédő krémet a napozás előtt és alatt is, majd utána hidratáló készítményeket. Akinek pedig több órát kell a tűző napon dolgoznia, például a kőműveseknek, ácsoknak, lehetőség szerint óránként legalább 10 percre vonuljanak árnyékos helyre és igyanak sok folyadékot” – javasolta a háziorvos.

A nagy hőség ugyanis megviseli az emberi szervezetet, akkor is, ha nem vagyunk kint több órát. Dr. Mekkel Gabriella legalább 2-2,5 liter folyadék fogyasztását javasolta, ebbe nem számít bele a gyümölcs. Igyunk ásványvizet, csapvizet, gyümölcsleveket és ajánlottak a levesek is. Különösen időseknél és gyerekeknél fontos a folyamatos hidratálás, ők gyorsabban ki is száradhatnak vagy rosszul lehetnek. Ugyanakkor aki szív.és érrendszerei beteg, vagy vesebeteg és korlátozva van a folyadékfogyasztása, tartsa be és igyekezzen minél kevesebbet a melegben kint lenni.
A dehidratáció és a napégés mellett a másik veszély ilyenkor a hőguta, vagy a hőkimerülés. A hőkimerülés enyhébb, de az is kellemetlen tünetekkel jár, a hőguta pedig már lázat is okozhat, émelygést, tudatzavart és akár eszméletvesztést is. A legfontosabb, hogy ilyenkor minél hamarabb menjünk hűvös, árnyékos helyre és igyunk folyadékot, vagy ha a másik emberen tapasztalunk ilyet, akkor segítsünk neki. Ha tudatzavara van, akkor kórházba kell vinni mert akkor jó eséllyel már infúziós kezelés is szükséges lesz.
Dr. Mekkel Gabriella a műsorban részletesebben beszélt még a nyári vírusokról, ezek kezelési módjairól, tippeket adott, mit vigyünk magunkkal a kis „orvosi” csomagunkba, ha elutazunk, de a csípésekkel kapcsolatban is hasznos információkkal szolgált. Mindezekről következő két cikkünkben olvashatnak hamarosan.