Az orosz-ukrán háború 511. napja – FRISSÜL

Immár ötszáztizenegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán elnök: Oroszország szándékosan a gabonaegyezmény teljesítéséhez szükséges infrastruktúrát támadja

Oroszország az általa felmondott gabonamegállapodás teljesítéséhez szükséges infrastrukturális létesítményeket vett célba a szerdára virradó éjjel végrehajtott támadásaival – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon közzétett bejegyzésében.

Az államfő közölte, hogy utasította a hadsereget az emberek és a kikötői infrastruktúra védelmének megerősítésére. Tájékoztatott arról, hogy szerdán konferenciahívás útján információkat kapott az Odessza, Zsitomir és más régiók elleni orosz csapásokról. Olekszandr Kubrakov helyreállításért felelős miniszterelnök-helyettes és Ihor Klimenko belügyminiszter tájékoztatta az elnököt a támadások következményeiről. Rajtuk kívül jelentést tett Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka és Mikola Olescsuk, a légierő parancsnoka is, azonban Zelenszkij részleteket erről nem hozott nyilvánosságra.
Kubrakov később közzétette, hogy az odesszai és a csornomorszki kikötőkben lévő gabonaterminálokat érte támadás, ahol károk keletkeztek a létesítményekben. „A gabonaterminálok elleni támadás az egész világgal szembeni agresszió. Az orosz terroristák célja, hogy megsemmisítsék a világpiacok gabonaellátásának minden módját. A terrorista állam nemcsak Ukrajna, hanem Afrika és Ázsia lakossága ellen visel háborút, azok ellen, akiknek a gabonaellátás a túlélés kérdése. A világnak meg kell védenie a gabonát és a kikötői infrastruktúrát a világ élelmezésbiztonságának szavatolása érdekében” – hangoztatta a miniszterelnök-helyettes.
„Az orosz terroristák teljesen szándékosan a gabonamegállapodás infrastruktúráját célozták meg, így minden orosz rakéta csapást jelent nemcsak Ukrajnára, hanem világszerte mindenkire, aki normális és biztonságos életre törekszik” – fogalmazott Zelenszkij.
Közölte, hogy utasította a hadsereget az emberek és a kikötői infrastruktúra védelmének erősítésére, a külügyminisztériumot pedig arra, hogy tegye intenzívebbé a kapcsolattartást Ukrajna partnereivel az Oroszországra nehezedő nyomás fokozása és az ukrán gabonakivitel zavartalan folytatódása érdekében.
Zelenszkij szerdán Kijevben fogadta Leo Varadkar ír miniszterelnököt. A megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón az ukrán államfő az Odesszát ért éjszakai orosz csapás kapcsán ismételten kiemelte, hogy a dél-ukrajnai város légitámadások elleni védelme érdekében Ukrajnának további SAMP/T, illetve Patriot légvédelmi rendszerekre van szüksége.
Szavai szerint mindkét rendszerből van már Ukrajnának. „Nem fogjuk megmondani, hol vannak most ezek a rendszerek, de működnek, méghozzá remekül. Ha lennének még ilyen rendszereink, akkor Odessza teljes infrastruktúráját védhetnénk, nem csak a kikötői létesítményeket” – tette hozzá.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál katonai beszámolókat idézett arról, hogy Oroszország szerdára virradó éjjel harminc robotrepülőgépet, egy légibombát és 32 Sahid önmegsemmisítő drónt indított Ukrajna ellen, és az ukrán légvédelem 14 rakétát és 23 ellenséges drónt semmisített meg. Oroszország létfontosságú infrastrukturális, illetve katonai létesítményeket vett célba, a fő támadási irány az odesszai régió volt. Becsapódások voltak az odesszai kikötő területén, Odesszában dohányárut és tűzjátékokat tároló raktárak, turistabázisok és szállodák rongálódtak meg, a helyi lakosok közül 12-en fordultak orvoshoz.

Párizs 2024: október előtt nem várható döntés az oroszok olimpiai részvételéről

Thomas Bach szerint nehéz elképzelni, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) októberi ülése előtt döntsenek a 2024-es párizsi ötkarikás játékokon való orosz és fehérorosz részvételről.

A NOB elnöke egy kerekasztal-beszélgetésen szólt erről, amelyről az insidethegames.biz számolt be. Az ülésre az indiai Mumbaiban kerül sor október 15-17-én, a NOB végrehajtó testületének október 12-13-i tanácskozását követően.
„Kellő időt szánunk rá, a lehető legbiztosabbnak kell lennünk abban, hogy a megfelelő döntést hozzuk” – idézte a portál a német sportdiplomatát.
Bach helyeselte, hogy addig is az orosz és fehérorosz sportolók – egyénileg, és szigorúan semleges színekben – versenyezhessenek a nemzetközi viadalokon, mindaddig, amíg nem támogatják az ukrajnai háborút, és nem állnak kapcsolatban a hadsereggel. A NOB-elnök hangsúlyozta, hogy a versenyzők nem bűnhődhetnek országuk politikája miatt.
„Küldetésünk, hogy a világ összes sportolóját békés versenyben egyesítsük” – mondta Bach. – „A mi felelősségünk, hogy nem büntetjük meg őket kormányaik tetteiért.”

Brit hírszerzési főnök: dolgozzanak nekünk a háborúból kiábrándult oroszok

A brit külső hírszerzés (MI6) főnöke azt javasolta szerdán az ukrajnai háborúból kiábrándult oroszoknak, hogy dolgozzanak a brit szakszolgálatnak. Sir Richard Moore alig burkolt utalást tett arra, hogy a háború kitörése óta eltelt másfél évben már sok orosz elszánta magát erre.

Az MI6 – hivatalos nevén Secret Intelligence Service (SIS) – által ismertetett prágai beszédében Moore kijelentette: már 1968-ban, a Varsói Szerződés csehszlovákiai katonai beavatkozásának idején is sok orosz felismerte a történtek morális abszurditását, és nem kívántak a történelem rossz oldalára kerülni.
Sir Richard Moore szerint ma is sok orosz csendben, de elborzadva figyeli, ahogy az orosz fegyveres erők ukrán városokat égetnek porig, ártatlan családokat űznek el otthonaikból és ezrével rabolnak el gyerekeket. Ők a szívük mélyén tudják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök csalárd indokokra, hagymázas hazugságokra és fantazmagóriákra hivatkozva indított támadást egy szláv rokonnemzet ellen – fogalmazott az MI6 vezetője.
Moore szerint az Ukrajna elleni invázió tervének egyik kidolgozója, Jevgenyij Prigozsin – a Wagner katonai magánvállalkozás vezetője – leplezte le mindezt egyetlen mondattal, amikor kijelentette: a háború egyrészt azért kellett, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter hősi kitüntetést kaphasson, másrészt az Oroszországot uraló oligarchák klánjának is szüksége volt erre a háborúra.
Az MI6 vezetője szerint a Prigozsin-féle lázadási kísérlet is megmutatta „a Putyin által vezetett instabil autokrácia megállíthatatlan rothadását”.
Ebben a környezetben sok orosz küszködik ugyanazokkal a dilemmákkal és lelkiismereti feszültségekkel, amelyekkel 1968-ban elődeik is szembesültek. „Arra biztatom őket, hogy tegyék meg, amit mások az elmúlt 18 hónapban már megtettek, vagyis csatlakozzanak hozzánk” – mondta szerdai beszédében a brit külső hírszerzés főnöke.
Sir Richard Moore nem részletezte, hogy az ukrajnai háború kezdete óta hány orosz csatlakozott az SIS-hez, de kijelentette, hogy a szolgálat ajtaja „mindig nyitva áll”.
Ha felajánlják segítségüket, azt az MI6 azzal a diszkrécióval és professzionalizmussal kezeli, amelyről a szolgálat eddig is híres volt.
Moore szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt hónapban nagyobb területet szabadítottak fel, mint amekkorát Oroszország az utóbbi egy évben elfoglalt.
Ez az a pillanat, amikor az eddigieknél is fontosabb, hogy Ukrajna barátai folytassák a Kijevnek nyújtott támogatást – tette hozzá az MI6 vezetője.
Richard Moore szerint ugyanakkor egyes országok odáig süllyedtek, hogy az agresszor bűnrészesévé váltak. Kiemelte Iránt, amely „az ukrán városokat válogatás nélkül pusztító öngyilkos drónokkal” látja el Moszkvát.
Ez még a teheráni rezsim legmagasabb köreiben is belső vitákat szít, és ez helyénvaló is, hiszen ilyen döntést nem lehet jó lelkiismerettel meghozni – fogalmazott szerdai beszédében az MI6 igazgatója.
Moore hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szolgálat nem Oroszországra, hanem Kínára összpontosítja figyelmét a legerőteljesebben.

Az Egyesült Államok pénzügyi segélyt ad az ukrán mezőgazdaság fejlesztésére

Az Egyesült Államok további 250 millió dollár (mintegy 85 milliárd forint) támogatást ad Ukrajna számára mezőgazdasága működőképességének fenntartására – jelentette be az amerikai nemzetközi fejlesztési ügynökség (USAID) igazgatója.

Samatha Power ukrajnai látogatása során közölte, hogy az összeget a kritikusan fontos mezőgazdasági infrastruktúra bővítésére szánják, ezek között öntözési rendszerekre, gabonatárolók építésére, átrakóhelyek és határ-, valamint kikötői létesítményekre.
A szervezet közleménye szerint az ukrajnai mezőgazdaság ellenállóképességének fenntartására indított kezdeményezés (Agriculture Resilience Initiative-Ukraine – AGRI-Ukraine) keretében jut el az anyagi segítség, ami az új összeggel 350 millió dollárra emelkedik.
Az ukrajnai mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kritikus fontosságúak a világ élelmiszer-ellátásában, és kulcsszerepet játszanak Ukrajna gazdasági helyreállításában – olvasható az USAID bejelentésében.
Samantha Power igazgató az Odessza kikötőjében kedden tett látogatásán egyben elítélte Oroszország hétfői döntését, amellyel felfüggesztette részvételét a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezésben, ami az ENSZ és Törökország közvetítésével lehetővé tette ukrán gabona exportját az elmúlt 11 hónapban.

Közel 12 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. július 18-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6081 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5680 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 112 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. július 18-án nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége közös nyilatkozatban ítélte el az ukrajnai háborút

Elítélték az ukrajnai háborút az európai uniós tagállamok, valamint a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségéhez (CELAC) tartozó országok vezetői kedden Brüsszelben kiadott közös nyilatkozatukban.

A két szervezet kétnapos csúcstalálkozójának lezárásaképpen kiadott záródokumentumban az EU és a CELAC országainak állam-, illetve kormányfői „mélységes aggodalmukat fejezték ki az Ukrajna ellen folyó háború miatt, amely továbbra is mérhetetlen emberi szenvedést okoz, és súlyosbítja a világgazdaságban meglévő törékenységeket, korlátozza a növekedést, növeli az inflációt, megzavarja az ellátási láncokat, fokozza az energia- és élelmiszer-ellátást, és növeli a pénzügyi stabilitási kockázatokat”.
„Támogatunk minden olyan diplomáciai erőfeszítést, amelynek célja az igazságos és fenntartható béke az ENSZ alapokmányával összhangban” – olvasható a nyilatkozatban.
Más témák mellett az elfogadott dokumentumban a vezetők „mélységes sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a gyarmati idők transzatlanti rabszolga-kereskedelme emberek millióinak okozott mérhetetlen szenvedést”.
„Teljes mértékben támogatjuk a rabszolgaságot emberiség elleni bűncselekményként elismerő durbani nyilatkozatot, és a cselekvési tervében foglalt kapcsolódó elveket és elemeket. A rabszolgaság és a rabszolga-kereskedelem az emberiség történelmének szörnyű tragédiái voltak, nemcsak visszataszító barbárságuk, hanem nagyságrendjük, szervezett jellegük és különösen az emberi jogok és szabadságjogok tagadása miatt is” – hangsúlyozták a vezetők. A CELAC ennél a bekezdésnél utalást tett a Karibi Közösségek tízpontos jóvátételi igazságszolgáltatási tervére is.
A csúcstalálkozó során az EU kétoldalú megállapodást írt alá Chilével a kritikus nyersanyagokkal kapcsolatos együttműködésről, valamint Argentínával és Uruguayjal energiaügyben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcstalálkozón reményét fejezte ki, hogy még év végére létrejön a Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodás.

Londoni elemzők: Oroszország várhatóan visszatér a fekete-tengeri orosz-ukrán gabonaegyezményhez

Londoni iparági elemzők véleménye szerint Oroszország várhatóan visszatér az ukrán gabona fekete-tengeri exportjáról kötött egyezményhez, amely kedden nulla órakor lejárt.

A gabonaszállítási programról az ENSZ és Törökország közvetítésével tavaly nyáron született megállapodás. Az egyezmény alapján Oroszország hozzájárult a blokád alatt tartott fekete-tengeri ukrán kikötőkből a gabonaszállítások újraindításához, és ennek fejében bizonyos orosz mezőgazdasági és élelmiszertermékek mentesültek a nemzetközi szankciók hatálya alól.
A Kreml azonban hétfőn bejelentette, hogy nem újítja meg a lejáró fekete-tengeri orosz-ukrán gabonaegyezményt, bár Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy Moszkva kész azonnal visszatérni az egyezményhez, ha teljesülnek feltételei.
Moszkva azzal a panasszal függesztette fel az egyezmény megújítását, hogy akadályokba ütköznek az orosz élelmiszer- és műtrágyaszállítások, amelyek szintén a megállapodás részét képezik.
Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics kedden bemutatott tanulmánya szerint ugyanakkor valószínűsíthető, hogy Moszkva csak átmenetileg vonult ki a gabonamegállapodásból.
A ház szerint Oroszország várható visszatérésének elsődleges oka az, hogy Törökország és Kína – egyaránt Moszkva kulcsfontosságú geopolitikai és kereskedelmi partnere – a megállapodás két legfőbb kedvezményezettje, és valószínűleg mindketten nyomást gyakorolnak az orosz kormányra az egyezmény megújítása érdekében.
Az Oxford Economics szerint valószínű az is, hogy Oroszország a kilépéssel újabb kedvezményeket próbál elérni a nyugati országok részéről.
A cég hangsúlyozza keddi tanulmányában, hogy Oroszország tavaly október végén is kilépett a megállapodásból, ám négy nappal később mégis hozzájárult az egyezmény meghosszabbításához.
Az Oxford Economics elemzői kiemelik ugyanakkor azt is, hogy a helyzet ezúttal más a tavalyihoz képest, és ez elejét veheti az orosz döntés gyors megváltoztatásának.
Tavaly októberben ugyanis a globális élelmiszerárak sokkal magasabbak voltak, mint jelenleg: a kukorica 26 százalékkal, a búza 22 százalékkal volt drágább a mostani piaci árfolyamoknál. Az akkori orosz kilépést követő még további árkiugrás negatív reagálásokat váltott ki számos feltörekvő és fejlődő országban, de különösen Törökországban, így Oroszország visszatért az egyezményhez.
Most azonban a sokkal alacsonyabb gabonaárak miatt a piac kevésbé érzékeny. Ebben a helyzetben az orosz kilépés hatásai várhatóan aránytalan mértékben sújtják Ukrajnát, amelynek Oroszországgal szembeni alkupozícióját már korábban sem segítette, hogy több közép- és kelet-európai ország megtiltotta az ukrán gabona importját. Ráadásul már az sem okozott kifejezett reakciót a gabona világpiacán, hogy Oroszország az utóbbi hónapokban jelentősen késleltette az Ukrajnába tartó teherhajók átvizsgálását, és ez hátráltatta az ukrán exportot – áll az Oxford Economics keddi elemzésében.
A ház hangsúlyozza, hogy a piaci reakció most is mérsékelt: a kezdeti csaknem 3 százalékos megugrás után a kukorica és a búza ára a keddi kereskedésben az előző napi zárás alá esett vissza.
A cég véleménye szerint ez azt tükrözi, hogy Ukrajna tengeri gabonaexportjának mennyisége már május óta alacsony, másrészt a piaci szereplők is arra számíthatnak, hogy Oroszország ismét visszatér az egyezményhez.
Az Oxford Economics adatai szerint a május-júniusi időszakban – azóta, hogy Oroszország elkezdte a hajók átvizsgálásának késleltetését – a tengeri kikötőkből induló ukrán gabonaexport 2 millió tonnára, a korábbi mennyiség felére esett vissza.
Mindehhez hozzáadva a közép- és kelet-európai országok által a szárazföldi továbbítású ukrán gabonaimportra kirótt tilalmat, az ukrán gabonaexport március óta 35 százalékkal, a júniusban mért 4,7 millió tonnára csökkent (figyelembe véve azt is, hogy a folyami exportkikötő kapacitása 1-1,3 millió tonnáról 2,2 millió tonnára nőtt).
Az Oxford Economics becslése szerint ha a tengeri gabonafolyóson áthaladó ukrán szállítások teljesen leállnak, további havi 2 millió tonna ukrán export veszhet el. Tekintettel arra, hogy a háború előtt Ukrajna adta a világ gabonaexportjának 10 százalékát – az átlagon belül a globális búzaexport 9, a globális kukoricaexport 15 százalékát -, a teljes leállással ennek az ellátási kapacitásnak a fele eltűnne – áll a cég keddi elemzésében.
Az Oxford Economics számításai szerint ha az ukrán gabonaexport havi 5-6 millió tonnáról 3 millió tonnára csökken, ez az idei év második felében potenciálisan az ukrán hazai össztermék (GDP) 6 százalékának megfelelő veszteséggel járna.
A cég elemzői azonban megerősítették: nem hiszik, hogy a gabonaegyezmény felfüggesztése sokáig tartana. Kína, Törökország és Egyiptom ugyanis az ukrán gabonaexport három fő felvevője, és így erős törekvés várható részükről az egyezmény megújítására.
Mindemellett Oroszországnak továbbra is szüksége van Törökországra kritikus fontosságú kereskedelmi partnerként, hiszen Törökországtól olyan importcikkeket tud beszerezni, amelyeket Nyugatról már nem importálhat.
Várható az is, hogy a jövő heti szentpétervári Afrika-Oroszország csúcstalálkozón az élelmiszerellátási fennakadásokra érzékeny afrikai országok megpróbálnak nyomást gyakorolni Oroszországra az ukrán gabonaegyezmény megújítása végett – áll az Oxford Economics átfogó keddi elemzésében.

Az ukrán kormány két év alatt újjá akarja építeni a kahovkai vízerőművet

Az ukrán kormány határozatot fogadott el a felrobbantott kahovkai vízerőmű helyreállításának projektjéről – jelentette be kedden Denisz Smihal miniszterelnök.

A határozat szerint a kormány két év alatt tervezi újjáépíteni a Herszon megyei vízerőművet – közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Smihal szavai szerint az első ütemben minden építményt megterveznek, és előkészítik a helyreállításhoz szükséges alapot. A második szakasz csak azután kezdődik, hogy az ukrán erők visszafoglalják az orosz csapatoktól azt a területet, ahol az erőmű áll. Ez tartalmazza ugyanis a tényleges építési munkálatokat. A projektet a gazdasági minisztérium koordinálja, a megrendelő az Ukrenerho állami áramszolgáltató vállalat lesz.
Az ukrán agrárminisztérium korábbi közlése szerint az erőmű tényleges helyreállítása több évig eltarthat, ugyanis csak ahhoz 2-3 év kell, hogy feltöltsék a víztározót, és a vízszint elérje a gátat. Ezt követően még időre lesz szükség az 1970-1990-es években épült csatornák és öntözőrendszerek javítására és helyreállítására. A vízerőművet üzemeltető Ukrhidroenerho állami vállalat becslése szerint pedig maga az építkezés legalább öt évig eltart, mivel egy teljes vízi komplexumról van szó.

A Kreml szerint kockázatokkal jár a gabonamegállapodás folytatása Oroszország nélkül

Azoknak a feleknek, amelyek megpróbálják folytatni a gabonamegállapodás végrehajtását Oroszország részvétele nélkül, figyelembe kell venniük az azzal járó kockázatokat, mivel az ukrán gabonaexport útvonala a háborús övezet közelében halad – jelentette ki kedden újságíróknak Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

A Kreml képviselője az Interfax hírügynökség jelentése szerint arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte: Ukrajna Törökországhoz és az ENSZ-hez fordult azzal a javaslattal, hogy a fekete-tengeri gabonamegállapodás keretében Oroszország nélkül működtessék tovább a „gabonafolyosót”, miután Moszkva hétfőn kilépett az egyezségből. „Egy olyan zónáról beszélünk, amely a harctér közvetlen közelségében van, és megfelelő biztonsági garanciák nélkül ott bizonyos kockázatok merülnek fel” – mondta Peszkov. Szerinte ebben az ügyben Oroszország „nem tudja megmondani, hogy milyen mértékben és mely országok készek vállalni ezeket a kockázatokat”.
Kommentálva Antony Blinken amerikai külügyminiszter azon kijelentését, amelyben lelkiismeretlennek nevezte Oroszország kilépését a megállapodásból, Peszkov azt mondta, hogy az európai államok álláspontja viszont gátlástalannak nevezhető, a történtek pedig nem António Guterres ENSZ-főtitkár és a világszervezet hibája.
„Nagyra értékeljük Guterres úr szerepét a megállapodás megkötésében, és erőfeszítéseit, hogy meggyőzze az európai országokat, teljesítsék kötelezettségeiket. Sajnos, ez nem történt meg. A gátlástalan szó az európai országokra teljes mértékben helyénvaló” – fogalmazott.
Peszkov közölte: Vlagyimir Putyin orosz elnök egyelőre nem tervezi, hogy beszéljen török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal a gabonaegyezségről.

Ukrán légierő: megsemmisítették az Ukrajnára kilőtt rakéták és drónok zömét

Az orosz erők keddre virradó éjjel hat Kalibr típusú robotrepülőgéppel és 36 Sahíd önmegsemmisítő drónnal támadtak délről, a légvédelem az összes rakétát, továbbá 31 támadó és egy felderítő drónt semmisített meg – közölte az ukrán légierő sajtószolgálata.

A Kalibr rakétákat a légierő előzetes információi szerint az Admiral Essen orosz fregattról, a drónokat pedig a megszállt Krím félszigeten található egyik kísérleti telepről indították.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a Telegramon megerősítette, hogy az orosz hadsereg a Harkiv megyei Kupjanszk felé összpontosította fő erőit, de az ukrán katonák tartják a vonalat, a donyecki régióban lévő Bahmuthoz pedig az oroszok tartalékokat helyeztek át. „Az ukrán erők továbbra is keleti irányban hajtanak végre feladatokat. A helyzet súlyos, de ellenőrzött” – jegyezte meg a parancsnok. A BBC-nek nyilatkozva – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – Szirszkij elmondta, hogy az amerikai kazettás lőszerek már megérkeztek Ukrajnába, és néhány napon belül készen állnak a bevetésre. A hírportál hozzátette, hogy sajtóértesülések szerint Bahmutnál tervezik bevetni őket.
A Bahmutnál tartózkodó Olekszandr Bakulin ezredes, az ukrán 57. gépesített dandár parancsnoka szintén a BBC-nek elmondta, hogy az ukrán katonák könnyebben tudnak ellenállni az orosz reguláris csapatoknak, mint a Wagner-zsoldosoknak. Szavai szerint nem becsüli alá ellenfeleit, de a reguláris orosz csapatok, amelyekkel most szembenéznek, nem hasonlítanak Jevgenyij Prigozsin Wagner-zsoldosaihoz, akik „a gyilkolás kedvéért gyilkoltak”. Szerinte az ukrán erők megkísérlik Bahmutot körülzárni. Kiemelte, hogy a támadóműveletek során kevesebb veszteséget szenvednek el, mint amikor egysége egy helyben állva védte a várost. Szavai szerint az előrehaladás bár lassú, mégis hozzájárult a morál javulásához, így „a veszteségeket könnyebb elviselni”.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi becslése szerint az orosz hadsereg Ukrajnában már több mint 239 ezer katonát veszített el, ebből az elmúlt napon 710-et.

Magyarország minden támadás, bírálat és hazugság ellenére is a béke mellett fog érvelni

Magyarország minden támadás, bírálat, hazugság és álhír ellenére továbbra is az ukrajnai béke mellett fog érvelni, ugyanis minél később ér véget a háború, annál több ember fog meghalni – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésének ülésén kedden New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ukrajnai helyzettel foglalkozó vitán közölte, hogy olyan nemzetet képvisel, amely több mint ötszáz napja a háború szomszédságában él, amely már eddig is óriási árat fizetett a konfliktusért, amelynek tagjai meghalnak a harcokban.
„A magyarok nagy árat fizetnek a háborúért, miközben nem terheli őket semmilyen felelősség annak kirobbanásáért” – szögezte le.
Felszólalásában aláhúzta, hogy a háborúról mindenki vagy majdnem mindenki hasonlóan gondolkozik. „Ezt a háborút el kell ítélni. A háború rossz, brutális, és ezért meg kell állítani, mert emberek halálával, pusztítással, rombolással jár” – hangsúlyozta.
Kiemelte: a nemzetközi politika immár több mint egy éve csak arról szól, hogy mit gondol a világ erről a háborúról, pedig itt lenne az ideje arról is beszélni, hogy ki mit gondol a békéről, hogyan lehetne elérni azt, mi lehetne a megoldás.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a megoldás nem a harctéren, hanem kizárólag a tárgyalóasztalnál keresendő.
„Minél tovább fog tartani a háború, annál több lesz a halálos áldozat (.) Minél előbb kezdődnek meg a béketárgyalások, annál kevesebb ember fog meghalni” – mondta.
Rámutatott, hogy bár egyesek szerint még túl korai lenne megkezdeni a tárgyalásokat, véleménye szerint ez már „tegnap is késő lett volna”. „Akik a tárgyalások későbbi megkezdése mellett érvelnek, azok azt kockáztatják, hogy több ember hal meg, több gyerek veszíti el az apját, illetve az újjáépítés is hosszabb és sokkal drágább lesz” – közölte.
Ennek kapcsán pedig méltatta a békés rendezést célzó erőfeszítéseket, például a Vatikán, Törökország, Kína és az afrikai államok részéről.
„Jó lenne, ha az ENSZ platformként szolgálhatna az ilyen párbeszédre” – jelentette ki.
A miniszter ezután kiemelte, hogy az európai uniós tagállamok a távoli fegyveres konfliktusok esetében mindig a békés megoldás, a párbeszéd pártján vannak, a kontinensen a fősodor ezzel szemben Ukrajna vonatkozásában teljesen eltérő állásponton van. „Miért nem vagyunk képesek ugyanazt mondani, mint amikor Európán kívül zajlanak háborúk?” – tette fel a kérdést.
Majd nevetségesnek nevezte a magyar kormányt a szolidaritás hiánya miatt számonkérő hangokat, és emlékeztetett rá, hogy már több mint 1,1 millió menekült érkezett hazánkba Ukrajnából.
„Mi továbbra is a béke mellett fogunk érvelni, tekintet nélkül minden támadásra, bírálatra, hazugságra vagy álhírre” – szögezte le.
Illetve élesen visszautasította a kioktatásokat, mondván, hogy a magyarok 1956 után tisztában vannak azzal, hogy milyen a szabadságért harcolni a túlerővel szemben.
Végül pedig sajnálatát fejezte ki a fekete-tengeri gabonamegállapodás összeomlása miatt, és aláhúzta, hogy ez destabilizálhatja az amúgy is törékeny helyzetben lévő országokat, ami pedig újabb migrációs hullámokkal és így a terrorfenyegetettség erősödésével járhat. Hangsúlyozta: a közép-európai tranzit fokozódni fog, ennek érdekében Magyarország infrastrukturális beruházásokat is végrehajtott, a kormány kész a gabona eljuttatásában segíteni, amennyiben az nem a térségben fog piaci zavarokat okozni.
„Kívánom, hogy több párbeszéd legyen a békéről, mint a fegyverszállításokról. Mi a szomszédságban reméljük, hogy a közeljövőben olyan szomszédunk lesz, amelynek nem kell szenvednie a háborútól” – összegzett.

Az ukrán elnök a gabonaegyezmény Oroszország nélküli folytatását javasolta

Ukrajna Törökországhoz és az ENSZ-hez fordult azzal a javaslattal, hogy a fekete-tengeri gabonamegállapodás keretében Oroszország nélkül működtessék tovább a „gabonafolyosót”, miután Moszkva hétfőn kilépett az egyezségből.

Az államfő hétfő éjjeli, a lakossághoz intézett üzenetében hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem kötött megállapodást Oroszországgal, hanem a gabonaexportról szóló dokumentumot Törökországgal és az ENSZ-szel írta alá. „A fekete-tengeri gabonamegállapodás Oroszország nélkül is működhet, és működnie kell a jövőben is. Már csak gondos végrehajtására, a világtól pedig a terrorista államra (Oroszországra) nehezedő döntő nyomásra van szükség” – fogalmazott.
Zelenszkij közölte, hogy hivatalos levelet küldött Recep Tayyip Erdogan török elnöknek és António Guterres ENSZ-főtitkárnak azzal a javaslattal, hogy háromoldalú formában folytassák a gabonamegállapodás vagy egy annak megfelelő új egyezség alapján a szállításokat. „Ukrajna, az ENSZ és Törökország közösen tudja biztosítani az élelmezési folyosó működését és a hajók ellenőrzését. Ez pedig mindenkinek szükséges a világon” – összegezte az elnök.
Zelenszkij kedden haditanácsot hívott össze, amelyen szintén megvitatták a kikötőbiztonság és a gabonaexport kérdéseit. Zelenszkij a Telegramon közzétett tájékoztatásában közölte, hogy emellett Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij, a szárazföldi erők parancsnoka és Olekszandr Tarnavszkij, a délkeleti szektorban harcoló csapatok parancsnoka jelentést tett a csatatéren kialakult helyzetről, Olekszij Reznikov védelmi miniszter és Oleh Huljak, a logisztikai erők parancsnoka beszámolt a lőszerutánpótlás dinamikájáról.

Szijjártó: itt az ideje végre felcsavarni a globális békepárti többség hangerejét

Itt az ideje felcsavarni a globális békepárti többség hangerejét, Magyarország ezért minden támadás és nyomásgyakorlás ellenére továbbra is kitart a diplomáciai rendezés fontosságának hangsúlyozása mellett – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának előző napi ülésén nyilvánvalóvá vált ismét, hogy két teljesen különböző megközelítés él a nemzetközi porondon az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
A háborúpárti álláspont képviselői attól sem riadnak vissza, hogy a konfliktus eszkalációjával fenyegető nyilatkozatokat tegyenek, míg a világ döntő többsége azt szeretné, hogy véget érjenek a harcok, hiszen a helyzet árát mindenki fizeti, így hazánk is, miközben a magyarok semmilyen felelősséggel nem bírnak ebben az ügyben – mutatott rá.
„Ehhez képest tegnap ismételten elhangzottak olyan nyilatkozatok, a transzatlanti világ képviselői olyan beszédeket, állásfoglalásokat mondtak itt el, amelyek egyértelműen a háború folytatását jelzik előre, egyértelműen eszkalációs kockázatokkal járnak” – jelentette ki.
„Én azt gondolom, hogy a feladat továbbra is világos. A békepárti tábor hangerejét fel kell csavarni, és világossá kell tenni, hogy a világ döntő többsége most már végre békét akarna” – vélekedett.
„Akármennyien támadnak minket, akármilyen komoly nyomást helyeznek ránk, akármilyen kritikákkal kell szembenéznünk, mi, magyarok továbbra is kitartunk a béke mellett” – tette hozzá.
Szijjártó Péter élesen visszautasította luxemburgi kollégája vádjait, amelyek szerint Magyarország nem elég szolidáris, és azt hangoztatta, hogy Jean Asselborn „kedvenc sportága a magyarok kritizálása”.
„Mi, magyarok több mint egymillió menekültet fogadtunk be Ukrajnából. Nem vagyok pontosan tisztában a luxemburgi számmal, de valószínűleg nem ér ennek a közelébe” – mondta.
„Mi olyan nemzetet képviselünk, amelynek tagjai egyre növekvő számban meghalnak a háborúban. Feltételezem, és egyúttal remélem is, hogy még egyetlenegy luxemburgi sem halt meg az ukrajnai háborúban, és nem is fog meghalni, ezt kívánom” – fűzte hozzá.
A miniszter a fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodás összeomlásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy annak önmagán túlmutató jelentősége volt, és kissé enyhítette a konfliktus negatív kihatásait a világ számos könnyen destabilitálható pontján.
Mint tudatta, ennek nyomán tovább fog nőni Közép-Európa jelentősége az ukrajnai gabonatranzitban, Magyarország pedig komoly infrastrukturális fejlesztéseket hajtott végre ennek elősegítése céljából.
Aláhúzta mindazonáltal, hogy itt a gabona átengedéséről van szó Afrika és a Közel-Kelet felé, hogy ezen térségekben ne alakuljon ki élelmezési válság, amely újabb migrációs hullámokkal, s így a terrorveszély erősödésével járhatna. Azt ugyanakkor meg kell akadályozni, hogy az ukrán gabona Közép-Európában okozzon piaci zavarokat, mivel a szomszédos állam termelőinek nem kell megfelelniük az európai uniós előírásoknak – szögezte le.
„A tranzitútvonalakat Közép-Európában nyitva tartjuk, de azt nem fogjuk elfogadni, hogy emberiességi meg humanitárius szempontokra való hivatkozással üzleteljenek Magyarországon” – emelte ki.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy az ENSZ Közgyűlésén kedden hangot fog adni annak, hogy már több mint ötszáz napja kizárólag a háborúról zajlik a vita a nemzetközi szervezetekben, márpedig itt lenne az ideje annak, hogy a békéről is szó legyen.
„Ahhoz, hogy béke legyen, ahhoz nyilvánvalóan fegyverszünet kell, ahhoz tárgyalások kellenek, s aztán békemegállapodás kell” – közölte.
Ennek kapcsán üdvözölte a diplomáciai rendezést célzó erőfeszítéseket, és kijelentette, hogy az ENSZ-nek végre platformot kellene biztosítania a békéről szóló diskurzusnak is.
„Nagyon sok szövetségesünk van ebben a kérdésben, hiszen a globális többség békét akar (..) A globális többségnek mi is a részesei vagyunk, mindannyian békét szeretnénk, és itt lenne az ideje, hogy ennek a béketábornak a hangját fel tudjuk csavarni New Yorkban is” – jelentette ki.
Végül a vállalatvezetőkkel folytatott tárgyalásairól szólva aláhúzta, hogy óriási a nyomás az amerikai és német cégeken, sokszor zsarolásnak vannak kitéve, hogy ne vigyék Magyarországra a beruházásaikat, mert a berlini és washingtoni liberális vezetés nem ért egyet a magyar emberek által szabott iránnyal.
„Jól látszik, hogy a beruházó vállalatokat ez a legkevésbé sem zavarja, mind a német, mind az amerikai beruházások folyamatosan gyarapodnak (…) Remélem, hogy ma is egy-két újabb amerikai vállalati beruházásról Magyarországra meg tudok állapodni” – tette hozzá.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine