Az orosz-ukrán háború 509. napja – FRISSÜL

Immár ötszázkilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán védelmi miniszterhelyettes: egy hét alatt 18 négyzetkilométert vettek vissza az ukrán erők

Az elmúlt egy hét alatt csaknem 18 négyzetkilométernyi területet vettek vissza az ukrán erők az ország ellen háborút folytató orosz csapatoktól a keleti és a déli országrészben – közölte Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes hétfőn a Telegramon.

„Általánosságban elmondható, hogy az ellenoffenzíva során felszabadított terület már 210,5 négyzetkilométer” – fűzte hozzá a tisztségviselő.
Korábban Maljar arról számolt be, hogy a helyzet a keleti fronton romlott, sajtójelentések szerint az orosz erők két egymást követő napon aktívan nyomultak előre a Harkiv megyei Kupjanszk irányába. A Donyeck megyei Bahmut peremvidékén azonban – Maljar közlése szerint – az ukrán erők nyomulnak előre napról napra. Az úgyszintén a donyecki régióban lévő Avgyijivka és Marjinka települések elfoglalására az orosz hadsereg folytatja a támadó hadműveleteket, de a frontvonal nem mozdult el. A kulcsfontosságú, orosz megszállás alá került Zaporizzsja megyei Bergyanszk kikötőváros felé az ukrán fegyveres erők több mint egy kilométert haladtak előre – tájékoztatott a miniszterhelyettes.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg Ukrajnában már 238 300 katonát veszített el, az elesettek száma az elmúlt napokban 620-szal nőtt.
Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek nyolc orosz harckocsit, 23 tüzérségi és három légvédelmi rendszert az összesítés szerint.
Megsebesült a fronton Oleh Szencov Szaharov-díjas krími filmrendező, aki öt évet töltött fogolyként Oroszországban és jelenleg katonaként szolgál az ukrán erőknél. Ezt maga Szencov írta meg hétfőn a Facebookon. „Rosszul indult a hét számomra, a visszatérés utáni legelső harci bevetésnél társaimmal tüzérségi tűz alá kerültem” – számolt be. Szavai szerint repesztalálat érte az arcán, a karján és a lábán. Köszönetet mondott a zaporizzsjai orvosoknak, akik ellátták a sebeit.
Szencovot még 2014-ben hurcolta el Oroszországba a Krímből az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). 2015 augusztusában Oroszországban terrorizmus vádjával húsz év börtönbüntetésre ítélték. 2019 szeptemberében fogolycserével tért vissza Ukrajnába.

Ferenc pápa békemissziójának vezetője Washingtonban tárgyal

Kijev és Moszkva után hétfőtől az amerikai fővárosban egyeztet Matteo Maria Zuppi bíboros, az olasz püspöki kar elnöke, akit Ferenc pápa az ukrán és az orosz fél közötti közvetítéssel bízott meg.

A Vatikán közleménye szerint Matteo Maria Zuppi bíboros washingtoni látogatása egyrészt információcsereként szolgál a pápa különmegbízottja és az amerikai kormányzat képviselői között a jelenlegi helyzetről. Másrészt – olvasható a közleményben – Vatikánváros és Washington a lehetséges humanitárius kezdeményezésekről egyeztet a „legsérülékenyebbek, különös tekintettel a gyerekek szenvedésének csökkentése érdekében”.
Ferenc pápa április végi magyarországi látogatásáról hazatérőben jelentette be, hogy közvetítést indít a háborúban álló Moszkva és Kijev között között. A békemisszióval májusban megbízta Zuppi bíborost. A bíboros június 5-én és 6-án Kijevben tárgyalt, június 28-án és 29-én Moszkvában. Az ukrán fővárosban Ferenc pápa küldöttét Volodimir Zelenszkij elnök fogadta, valamint Dmitro Lubinyec, a kijevi parlament emberi jogi biztosa. Találkozott a helyi egyházak képviselőivel is.
Moszkvában Zuppi bíboros Jurij Usakov elnöki tanácsadóval találkozott, valamint Maria Lvova-Belova gyermekjogi biztossal és Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája is fogadta.
A napirenden többek között az ukrajnai területről Oroszországba szállított gyerekek hazatérése is szerepelt. A kérdésről Volodimir Zelenszkij beszélt Ferenc pápával május 14-i vatikáni látogatásán, amikor is jelezte az egyházfőnek, hogy Kijev számításai szerint mintegy 20 ezer gyerekről van szó.

Ursula Von der Leyen: határozottan elítélem, hogy Oroszország megszüntette a fekete-tengeri gabonaegyezményt

Határozottan elítélem Oroszország cinikus lépését, hogy az ENSZ és Törökország erőfeszítései ellenére megszünteti a fekete-tengeri gabonakezdeményezést – írta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfői Twitter-bejegyzésében.

A Kreml hétfőn bejelentette, hogy nem újítja meg az éjfélkor lejáró a fekete-tengeri orosz-ukrán gabonaegyezményt, hozzátéve, hogy Moszkva kész azonnal visszatérni az egyezményhez, ha teljesülnek a feltételei.
Von der Leyen bejegyzésében azt írta: EU azon dolgozik, hogy a világ kiszolgáltatottjai számára élelmiszerbiztonságot biztosítson, és szolidaritási sávok segítségével továbbra is ki fogja juttatni az agrár-élelmiszeripari termékeket Ukrajnából a globális piacokra.
A 2022 júliusában Isztambulban aláírt és már kétszer megújított megállapodás lehetővé tette Ukrajna számára, hogy gabonáját az orosz blokád ellenére a Fekete-tengeren keresztül exportálja. Az elmúlt évben közel 33 millió tonna gabona hagyta el az ukrán kikötőket.
Moszkva arra hivatkozik, hogy akadályokba ütközik a saját élelmiszer- és műtrágyaszállítása, amely szintén a megállapodás része. Egyben azt állította, hogy nem valósul meg az egyezmény kimondott célja, amely lehetővé teszi a gabonafélék szállítását a nélkülöző országokba.

Moszkva nem újítja meg az orosz–ukrán fekete-tengeri gabonaegyezményt

Oroszország nem újítja meg a hétfő éjfélkor lejáró a fekete-tengeri orosz–ukrán gabonaegyezményt – közölte a Kreml, mindazonáltal arról biztosítva az érintetteket, hogy Moszkva kész „azonnal” visszatérni az egyezményhez, ha teljesülnek annak feltételei.

„A fekete-tengeri megállapodás ma de facto véget ért” – mondta újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Hozzátette: „Amint a (megállapodások) Oroszországra vonatkozó része teljesül, Oroszország azonnal visszatér a megállapodáshoz.”

A 2022 júliusában Isztambulban aláírt és már kétszer megújított megállapodás lehetővé tette Ukrajna számára, hogy gabonáját az orosz blokád ellenére a Fekete-tengeren keresztül exportálja. Az elmúlt évben közel 33 millió tonna gabona hagyta el az ukrán kikötőket.

Moszkva hetek óta azzal fenyegetőzött, hogy nem újítja meg a megállapodást, és arra panaszkodott, hogy akadályokba ütközik a saját élelmiszer- és műtrágyaszállítása, amely szintén a megállapodás része. Egyben azt állította, hogy nem valósul meg az egyezmény kimondott célja, amely lehetővé teszi a gabonafélék szállítását a nélkülöző országokba.

Törökországot, Ukrajnát és az ENSZ-t értesítették a Kreml döntéséről – közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Peszkov nyilatkozata néhány órával azután hangzott el, hogy ukrán haditengerészeti dróntámadás érte az Oroszországot az általa elcsatolt Krím félszigettel összekötő kulcsfontosságú hidat. A támadásban két civil meghalt, egy gyermek megsebesült.

Peszkov ugyanakkor azt állította, hogy a megállapodás meg nem hosszabbításáról szóló döntés és a Krími hidat ért támadás nem függ össze, és már a támadás előtt is ez volt Vlagyimir Putyin orosz elnök álláspontja.

Ukrán vízidrónok támadtak a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő hídra?

Támadás érte a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő hidat. Az orosz hivatalos jelentések szerint két halálos áldozata és egy sérültje van a támadásnak. Az első felvételek alapján az autóforgalmat lebonyolító hídpálya egyik iránya sérült meg, a vasúti és a komp-forgalom időközben már újraindult. Kijev hivatalosan még nem vállalt felelősséget a támadásért, de közvetetten elismerték, hogy ukrán támadás történt.

Hétfő hajnalban több fotó is megjelent a közösségi oldalakon arról, hogy lyuk tátong a kercsi hídon. Az orosz terrorelhárítás szerint ukrán vízidrónok okozták a robbanásokat. A felvételeken egy összeroncsolódott autó is látható, amelyben a hatóságok szerint egy belgorodi család utazott – közölte az M1 Híradója.

Orosz Nyomozó Bizottság: ukrán terrortámadás történt a Krími híd ellen

Az orosz Nyomozó Bizottság szerint a Krími híd ellen terrortámadás történt, amelyet az ukrán különleges szolgálatok hajtottak végre – derült ki a hatóság sajtószolgálatának hétfői közleményéből.

A TASZSZ orosz hírügynökség által ismertetett dokumentumban a hivatal azt írta: „A nyomozás szerint július 17-ére virradó éjjel a Krími híd egyik szakaszát megrongálták az ukrán különleges szolgálatok által elkövetett terrorcselekményben. Két civil – egy férfi és egy nő, akik a hídon közlekedő személygépkocsiban utaztak – meghalt. Kiskorú lányuk megsérült”.

Az orosz Nemzeti Terrorellenes Bizottság a RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint arról számolt be, hogy a hidat „három óra öt perckor két vízfelszín felett haladó, pilóta nélküli ukrán eszköz” támadta meg.

Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök – szóvivőjének közlése szerint – arra utasította a helyettese, Marat Husznullin által irányított illetékes kormánybizottságot, hogy foglalkozzon a hídon kialakult vészhelyzet következményeinek felszámolásával. Ezt a bizottságot a miniszterelnök hozta létre Vlagyimir Putyin elnök utasítására a hídon történt tavaly őszi robbanás után.

2022. október 8-án egy teherautót robbantottak fel a Krími hídon. Az incidensben négy ember meghalt, és egy közelben lévő tehervonat dízelolajat szállító tartálykocsijai kigyulladtak. A hatalmas tűzvész hatására a híd közúti szakaszának két pillére összeomlott. A vasúti és gépjárműforgalom közlekedésének helyreállítása viszonylag gyorsan megtörtént.

Vlagyimir Putyin akkor azt állította, hogy az ukrán különleges szolgálatok rendelték meg és hajtották végre a támadást.
Ukrajna csak idén nyáron ismerte el felelősségét az ügyben. Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes július 10-én azt írta a Telegramon: „273 nap tel el azóta, hogy Ukrajna a Krími híd ellen támadást hajtott végre, amelynek az volt a célja, hogy zavart keltsen az oroszok hadtáputánpótlásában”.

A hídon a hétfő éjszakai incidens miatt átmenetileg szünetelt a forgalom. A vasúti közlekedés időközben újraindult, a kompátkelő működik. A személygépkocsik kompon, a teherautók csak más régiókon keresztül hagyhatják el a Krímet.

Amerikai lap: Ukrajna olyan súlyos veszteségeket szenvedett, hogy újra kellett gondolni a stratégiai terveket

A régóta várt ellentámadásban Ukrajna fegyvereinek és katonáinak 20 százalékát vesztette el a New York Times szerint.

Sötét képet fest Ukrajna jelenlegi helyzetéről egy, a napokban megjelent riport a New York Times-on. Amerikai és európai forrásokra hivatkozva azt írják, hogy az ukrán ellentámadás első két hetében Kijev a fegyverei és katonáinak 20 százalékát (!) vesztette el, köztük számos csúcskategóriás NATO-országból származó eszközt. A veszteségek a következő hetekben mérséklődtek, de még mindig 10 százalék körül mozognak.

A New York Times úgy folytatja: a veszteségek láttán az ukrán hadvezetés kénytelen volt taktikát váltani, a legtöbb szárazföldi műveletet leállították, helyette inkább tüzérségi rendszerekkel próbálják meg gyengíteni az orosz harcászati képességeket. Emellett a mégis megvalósított szárazföldi támadások során is lényegesen körültekintőbben haladnak az ukrán csapatok, különös figyelmet fordítva az aknamezőkre.

A lapnak ukrán katonák is nyilatkoztak, azt mondták: mindenki nagy áttörést remélt a szárazföldi műveletektől, az offenzíva azonban a veszteségek miatt jelentősen lelassult. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a lassulás okait részben nyugati szövetségeseire hárítja: azt mondta nemrég, hogy a NATO-országok fegyverei túlságosan lassan érkeztek, érkeznek meg Ukrajnába, ezért nem tudta időben megindítani az offenzívát és az oroszoknak volt idejük készülni – összegez a Mandiner.hu.

Újra több mint 15 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. július 16-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7575 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7465 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 88 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. július 16-án nem érkeztek Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine