Friss kutatás: elfogadhatatlan a külföldi kampányfinanszírozás a magyarok szerint!

A magyarok döntő többsége (63 százalék) határozott nemet mondott arra, hogy a Márki-Zay Péter vezette ellenzék több mint 4 milliárd forintnyi külföldi, amerikai kampánytámogatással akart hatalomra kerülni idehaza.

A felnőtt magyarok döntő többsége (63 százaléka) nem tartja elfogadhatónak azt, ha hazai pártok és politikusok kampányait közvetlenül vagy közvetve külföldről finanszírozzák – derül ki az Alapjogokért Központ aktuális, országosan reprezentatív közvélemény-kutatásából.

A Nemzeti Információs Központ közelmúltban nyilvánosságra hozott, a baloldali politikai szereplők külföldi kampányfinanszírozásával foglalkozó jelentése nemzetbiztonsági kockázatként értékeli „a politikai hatalom gyakorlását eldöntő választói akarat külföldi, közvetlen és szervezett befolyásolását”.

Az ügyben eddig megismert tények szerint a Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt vezette ellenzéki összefogásban részt vevő baloldali pártok mintegy négymilliárd forintnyi forráshoz jutottak az amerikai progresszív körökhöz köthető szervezeteken keresztül, amit a 2022-es országgyűlési választás kampányidőszakában használhattak fel. A dokumentumból az is kiderült, hogy a sokáig a baloldali előválasztás favoritjának tekintett Karácsony Gergely korábbi állításai – miszerint magyarországi, kis összegű adományokból finanszírozták kampányát – gyenge lábakon állnak, mivel párbeszédes párttársa, Perjés Gábor tizenkilenc alkalommal, összesen 506 millió forintot fizetett be az általa vezetett, a főpolgármester által alapított 99 Mozgalom számlájára. A többségében euróban és angol fontban folyósított pénz eredetét azonban homály fedi, a főpolgármester kínos, pénzmosási ügybe keveredéséről, a senki által nem látott adománygyűjtő ládákról szóló magyarázkodása még baloldali szövetségesei számára is megmosolyogtató.

A válaszadók közel kétharmada (63 százaléka) elfogadhatatlannak tartja a hazai pártok és politikusok kampányainak közvetett és közvetlen külföldi finanszírozását is.

Az elutasító attitűd mögött az állhat, hogy a válaszadók az idegen érdekeket harsányan képviselő ellenzék politikai üzeneteivel nem tud azonosulni: békét és nem háborút, biztonságot és nem párhuzamos társadalmakat, genderpropaganda helyett gyermekvédelmet szeretnének – írja az Alapjogokért Központ.

Amint a kimutatásból kiderül: a baloldali érzelmű szavazók több mint harmada (35 százalék) is elutasítja az idegen befolyásszerzést.

Az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatása 2023. július 10-12. között telefonos adatfelvétellel, CATI-módszerrel készült. Az 1000 fős minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra. A statisztikai mintavételből adódó elkerülhetetlen ingadozások nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint a KSH adatai alapján kerültek kiegyenlítésre. Azokban az esetekben, ahol minden megkérdezett válaszolt a kérdésre, 95 százalékos megbízhatósággal mondhatjuk, hogy a becslések maximum 3,16 százalékkal térnek el a teljes sokaságra jellemző értéktől.