Az orosz-ukrán háború 508. napja – FRISSÜL

Immár ötszáznyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Brit védelmi miniszter: „kissé félreértelmezték, amit Ukrajnáról mondtam”

A brit védelmi miniszter szerint „kissé félreértelmezték”, amit a múlt heti NATO-csúcson Ukrajna fegyverszállítási igényeiről mondott.

Ben Wallace a vilniusi NATO-csúcsértekezleten, brit médiatársaságok tudósítóinak nyilatkozva tette kifakadásszerű, világszerte komoly feltűnést keltő kijelentéseit egyebek mellett arról, hogy a nyugati szövetség „nem az Amazon házhoz szállító szolgálat”. Hozzátette: arra hívná fel Ukrajna figyelmét, hogy a nyugati országok saját fegyverkészleteiket adják át neki és Ukrajna helyesen tenné, ha az eddigi nyugati katonai segítségért „hálát tanúsítana”.
Rishi Sunak brit miniszterelnök még ugyanaznap, a vilniusi NATO-csúcs záró sajtóértekezletén – alig burkoltan visszautasítva saját védelmi miniszterének szavait – kijelentette: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számos alkalommal kifejezte háláját mindazért, amit a nyugati szövetségesek Ukrajnáért tesznek.
Ben Wallace a Twitteren vasárnap közzétett ukrán nyelvű bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy az Ukrajnának nyújtott segítségről szóló, „komoly érdeklődést keltő” kijelentéseit „valamelyest félreértelmezték”.
„Azt mondtam, Ukrajnának néha fel kell ismernie, hogy sok országban és egyes parlamentekben nincs olyan erőteljes támogatottsága, mint Nagy-Britanniában” – áll Wallace Twitter-bejegyzésében.
A brit védelmi miniszter szerencsének nevezte, hogy a brit állampolgárok és az összes brit parlamenti párt támogatja az Ukrajnának nyújtott segítséget, de hangsúlyozta: meg kell szólítani azokat is, „akik még meggyőzésre szorulnak”.
Felidézte a legutóbbi közvélemény-kutatási adatokat, amelyek szerint a britek több mint 70 százaléka helyesli Ukrajna támogatását. Wallace hangsúlyozta, hogy Európában ez a legmagasabb támogatási arányok közé tartozik.
Az Amazonról tett kijelentéseit úgy magyarázta: arra akarta felhívni a figyelmet, hogy Nagy-Britannia és Ukrajna kapcsolatai „nem üzleti tranzakciókra”, hanem partnerségre alapulnak.
Wallace a The Sunday Times című vasárnapi brit lapnak nyilatkozva felfedte azt is, hogy a következő kormányátalakítás után távozni kíván miniszteri tisztségéből, és a jövőre esedékes brit parlamenti választásokon sem indul.

Putyin: ha szükséges, az orosz hadsereg is beveti a kazettás bombákat

Oroszország elegendő készlettel rendelkezik kazettás bombákból, és szükség esetén be fogja vezni azokat – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök a Rosszija 1 állami televíziónak adott szombat esti interjúban.

„Ha bevetik ezeket ellenünk, természetesen jogunk van ennek megfelelően válaszolni” – fogalmazott az orosz államfő.

Az Egyesült Államok egyelőre nem támogatja Ukrajna felvételét a NATO-ba, viszont továbbra is támogatja Kijevet szárazföldi és légi fegyverekkel, továbbá lőszerekkel, köztük kazettás bombákkal is. Volodimir Zelenszkij elnök ígéretet tett arra, hogy az ukrán haderős csak különösen indokolt esetben vet be kazettás bombát, és pontos nyilvántartást vezet a felhasznált lőszerekről – összegez a Hirado.hu.

Krími kormányzó: ukrán dróntámadást vertek vissza Szevasztopolnál

Ukrán dróntámadást vert vissza az orosz légierő vasárnap reggel a Krím félszigeten lévő Szevasztopolnál – jelentette be a város Moszkva által kinevezett kormányzója.

Mihail Razvozsajev Telegram-üzenetében azt közölte, az orosz fél kilenc drónt semmisített meg a Fekete-tenger partján fekvő Szevasztopol fölött, áldozatok nincsenek, „a városban nyugalom van”.

Az RBC orosz hírügynökség azt jelentette, hogy a támadás miatt a kikötő körüli kompjáratokat néhány órára felfüggesztették. A bejelentést Ukrajna egyelőre nem kommentálta. Szevasztopolt többször támadták az ukrajnai háború kezdete óta.

Lengyel kormánybiztos: Wagner-katonák érkeztek Fehéroroszország területére

Az információbiztonságért felelős lengyel kormánybiztos szombaton megerősítette, hogy a Wagner orosz magánhadsereg katonái Fehéroroszországban vannak.

Stanislaw Zaryn a Twitter internetes közösségi oldalon azt közölte, hogy becslésük szerint több száz zsoldos érkezett a Lengyelországgal szomszédos Fehéroroszország területére.

Az ukrán határőrség szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva szintén azt mondta, hogy Wagner-katonákat szállító hosszú konvoj érkezett szombat hajnalban Fehéroroszország területére Oroszországból.

Elsőként a fehérorosz katonai aktivitást figyelő Hajun csoport közölte a hét végén, hogy legalább 60 teherautót, buszt és egyéb nagy járművet láttak, amint beléptek fehérorosz területre a helyi rendőrök kíséretében. A konvoj a Minszktől délre fekvő Aszipovicsi településen lévő katonai támaszpont felé tartott.

A Wagnert alapító Jevgenyij Prigozsin június végén rövid életű lázadást hajtott végre a moszkvai vezetés ellen, és az incidens lezárása után Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök közölte, hogy Minszk hasznát venné a Wagner tapasztalatának és szakértelmének, továbbá egy „elhagyatott katonai létesítmény” területét ajánlotta fel a zsoldossereg harcosainak, hogy alakítsák ki ottani bázisukat.

A fehérorosz védelmi minisztérium pénteken kiadott közleményében az állt, hogy „útitervet” dolgoztak ki arra, hogyan tart majd közös hadgyakorlatokat a fehérorosz hadsereg a Wagner-csoporttal. A tárca azt is közölte, hogy a Wagner harcosai már be is kapcsolódtak a fehérorosz katonák kiképzésébe.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Magyarország nem sodródhat bele a háborúba

Magyarország és a NATO sem sodródhat bele az ukrajnai háborúba – jelentette ki a honvédelmi miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott, a NATO álláspontja lényegében fedi a magyar álláspontot a tekintetben, hogy Magyarország és a NATO sem sodródhat bele a háborúba. Magyarország és a szövetség sem szállít halált okozó eszközt ebben a konfliktusban, ahogy Magyarország és a NATO mint szervezet is küzd az eszkaláció ellen.
Ugyanakkor számos NATO-tagállam háborús retorikát folytat. Ezzel szemben Magyarország határozottan kiáll amellett, hogy a konfliktusban azonnali tűzszünetre, a béketárgyalások megkezdésére és a lehető leghamarabb békére van szükség. Ez kisebbségi álláspont, de érezhetően változik a hangulat – hangsúlyozta a politikus.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint látszik, hogy a katonai megoldás, amit mindkét oldal forszíroz, nem vezet eredményre.
A vilniusi NATO-csúcstalálkozón Ukrajna nem kapott meghívást a szövetségbe, mert sem az ország, sem a helyzet nem áll készen erre. Ukrajna szuverenitása súlyos veszélyben van, részben azért, mert háborúban áll. Egy háborúban álló ország pedig berángatná az egész szövetséget a konfliktusba – mondta a miniszter.
A politikus elmondta, Magyarország a háború közepette is fejleszti haderejét: a katonai kiadások idén és – a kormánypártok többségi szavazatával elfogadott költségvetés szerint – jövőre is elérik a GDP 2 százalékát. Ezt – bár NATO-alapelv lenne – az európai országok döntő többsége meg sem próbálta teljesíteni. Hozzátette: NATO-elvárás az is, hogy a katonai költségvetés 20 százalékát kifejezetten fejlesztésre fordítsák, Magyarországon ez az arány már évek óta sokkal magasabb.
Ez visz minket egyre közelebb ahhoz, hogy a magyar haderő képes legyen megfelelő elrettentő erőt felmutatni, és közben növeljük a nemzet ellenálló-képességét is – mondta a miniszter.
Szavai szerint egyre több ember ismeri fel a haza fegyveres védelmének fontosságát. Mint mondta, „a békéhez erő kell”, ezért fontos, hogy az ezzel járó költségvetési terhet vállaljuk, hogy kiváló altiszteket, tiszteket képezzünk, hogy területvédelmi rendszert állítsunk föl. Ezek a lépések mind abba az irányba mutatnak, hogy „a nemzeti ellenálló-képességünk és ezen keresztül az elrettentő erőnk fennálljon” – mondta.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kifejtette, a magyar haderőfejlesztés nagyon jó időben, évekkel ezelőtt elkezdődött. Ez nem pusztán az eszközök beszerzését jelenti, legalább ennyire fontos a szervezeti átalakulás, és a változás az identitásbeli gondolkodásmódban. A magyar haderő a jövőben két komponensen nyugszik: a hivatásos katonákból álló, az országban támaszpontszerűen jelenlévő high-tech eszközökkel felszerelt professzionális hadseregen, valamint a területvédelmi ezredeken és területvédelmi parancsnokságon, amely döntően tartalékos katonákból fog állni.

Ismét közel 15 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. július 15-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7733 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7237 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 139 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. július 15-én nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte lapunkkal az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine