Az orosz-ukrán háború 507. napja – FRISSÜL

Immár ötszázhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Zaluzsnij: az ukrán erők orosz területen is hajtottak végre támadásokat

Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka elismerte egy amerikai lapnak adott interjúban, hogy orosz területen is hajtottak végre támadásokat.

„Ez a mi problémánk, és nekünk kell eldönteni, hogyan végezzünk az ellenséggel. Egy háborúban lehetséges és szükséges is, hogy a másik területén öljük meg (az ellenséges erőket)” – fogalmazott Zaluzsnij a Washington Postban – helyi idő szerint – pénteken megjelent interjúban.

Oroszország határ menti régióiban rendszeresen előfordulnak ukrán tüzérségi belövések és dróntámadások. A Washington Post megjegyezte, hogy a kijevi hatóságok eddig jellemzően nem ismerték el, hogy ilyen jellegű támadásokat is végrehajtanak.

Az ukrán főparancsnok a lapnak azt is elmondta, hogy a határon átnyúló támadásokhoz Ukrajnában gyártott fegyvereket használnak.

„Ha partnereink félnek attól, hogy használják a fegyvereiket, akkor majd mi a sajátunkkal fogunk végezni az ellenséggel” – mondta Zaluzsnij, utalva arra, hogy az Ukrajnának fegyvereket szállító nyugati országok a támogatásuk feltételéül szabták, hogy a szállítmányok orosz területen nem használhatók fel.

Szinte állóháború zajlik az ukrán fronton, közben még mindig nem tudni, milyen jövő vár a Wagner-csoportra

Szinte állóháború zajlik az ukrajnai fronton. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz hadsereg kemény ellenállásával magyarázza az ukrán offenzíva lelassulását. Közben még mindig nem lehet tudni, milyen jövő várhat a Wágner-zsoldoscsoportra. Friss jelentések szerint egy részük jelenleg a fehérorosz hadsereg kiképzésén dolgozik.

Legújabb szerzeményeit mutatta be a kamerának egy ukrán drónpilóta. A fiatal katona szerint bár az orosz hadseregnek egyelőre még több harcidrónja van, az ukrán oldalon folyamatosan a készletek bővítésén dolgoznak. Az olcsóságukhoz képest ezek az öngyilkos harci eszközök ugyanis nagy kárt tudnak okozni az ellenségnek.

„Én már az orosz csapatok bevonulásakor azt mondtam, hogy a háborút az fogja megnyerni, aki technológiai fölényre tesz szert” – mondta a drónpilóta.

A technológiai versenyben pedig a költséghatékonyságnak is fontos szerep jut. Ez a szerkezet elsőre egy fűnyírónak tűnhet, valójában azonban egy földi használatra átalakított drón. Átszámítva kevesebb, mint 300 ezer forintból előállítható. Tervezője szerint akár 10 kilométeres távolságból is irányítható, és a hátára erősített aknának köszönhetően még a páncélozott harcjárműveket is képes megsemmisíteni. „Ezek a drónok fától fáig, szinte észrevétlenül közlekednek. Ha már a háború elején is lettek volna ilyen eszközeink, akkor teljes orosz konvojokat semmisíthettünk volna meg velük” – mondta a gép tervezője, Jevhen Hnatok.

Az ukrán hadvezetés csak idén mintegy 550 millió dollár, vagyis több mint 18 milliárd forint értékben tervez drónokat vásárolni. Harci értéküket növeli, hogy a gyalogos csapatok elé küldve kiválóan alkalmasak az ellenséges pozíciók felderítésére, ezzel támogatva az elmúlt hetekben lelassult ellentámadást.

Az ukrán elnök hetek óta nem tud jelentős hadi sikerekről beszámolni, amit az orosz csapatok kemény ellenállásával magyaráz. „Meg kell értenünk, hogy az orosz hadsereg mindent megtesz azért, hogy megállítsa a csapataink előrenyomulását, ezért minden leküzdött kilométert, minden apró sikert meg kell becsülnünk. Az ellentámadásban részt vevő katonáink jó munkát végeznek és hálát érdemelnek” – mondta Volodimir Zelenszkij.

A moszkvai vezetés szerint az ukránok terrorcselekményekkel próbálják ellensúlyozni a sikertelen ellentámadást. „Az ellenség folyamatosan átlő a határon, de a légvédelmi rendszerünk megfelelően működik, így újra és újra visszaveri ezeket a támadásokat” – mondta Dmitrij Peszkov.

A Kreml szóvivője pénteken a Wágner-zsoldoscsoport helyzetéről is beszélt. Vlagyimir Putyin orosz elnököt idézve azt mondta a szervezet jogilag soha nem is létezett, a jövőjéről pedig még nem született döntés. A fehérorosz védelmi miniszter szerint a Wagner-katonák egy része jelenleg a belarusz hadsereg kiképzésén dolgozik – írja a Hirado.hu.

Szakértő: Ukrajna megkapta a kazettás bombákat, de még nem vetette be azokat

„Ukrajna kifogyott a tüzérségi lőszerekből és az amerikai bombák utánpótlást biztosítanak a harcok folytatásához, és egy orosz támadás esetén a tüzérségi lövedékekkel szemben sokkal kevesebb kell belőlük” – erről beszélt Kaiser Ferenc a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense M1-en.

„Egy adott terület lefedéséhez, amit négy-öt kazettás gránáttal meg lehet oldani, hagyományos repeszromboló gránátból nyolcszor, tízszer annyit kellene kilőni, már pedig abból nem nagyon van, vagy legalábbis annyi, amennyi az ukránoknak kéne nincs, mert egészen egyszerűen nem győzik a gyártók” – fejtette ki a docens.

Antony Blinken: nincs jele annak, hogy Oroszország irányt változtatna az ukrajnai háborúban

Oroszország kevés jelét mutatja annak, hogy irányt kívánna változtatni az ukrajnai háborúban – jelentette ki az amerikai külügyminiszter Jakartában pénteken.

Antony Blinken a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) Regionális Fórumán (ARF) beszélt erről, ahol a részt vevő mintegy huszonöt külügyminiszter között jelen voltak Kína, az Egyesült Államok és Oroszország vezető diplomatái is.

A tárgyalások befejezése után Antony Blinken újságírók előtt kijelentette: nincs arra utaló jel, hogy Oroszország diplomáciai erőfeszítéseket igyekezne tenni a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború kapcsán, amelyet 2022. február 24-én indított abból a célból, hogy a szomszédos országot megtisztítsa a „náciktól”.

„Semmi olyat sem hallottam (Szergej) Lavrov (orosz) külügyminisztertől, ami arra engedne következtetni, hogy irányt akarnának változtatni abban, amit Oroszország Ukrajnában művel” – fogalmazott Antony Blinken.

Hozzátette: Oroszország arra is törekszik, hogy az Egyesült Államokat okolja a világ problémái miatt. Szergej Lavrov a héten kijelentette, hogy a háború mindaddig nem ér véget, amíg a Nyugat nem hagy fel az uralom megtartására irányuló terveivel.

Az amerikai külügyminiszter később felszólította Oroszországot: hosszabbítsa meg az ukrajnai gabonaexportra vonatkozó, hétfő este lejáró megállapodást. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője sajtónyilatkozatában arról beszélt: Szergej Lavrov agresszíven utasította vissza a felszólítását, hogy Oroszország vonja ki a csapatait Ukrajna területéről.

A jakartai tanácskozás fő témái között szerepeltek az észak-koreai rakétakísérletek és a mianmari politikai válság is.

Antony Blinken stabilitást szorgalmazott az indiai-csendes-óceáni térségben, a Tajvani-szorosban és a Dél-kínai-tengeren. Kijelentette: nincs nagyobb kihívás a térség biztonsága számára, mint az észak-koreai rakétakísérletek.

Egy nappal azután, hogy Phenjan bejelentette, hogy újabb kísérletet hajtott végre interkontinentális ballisztikus rakétával, Blinken – japán és a dél-koreai kollégájával tartott találkozóján – hangsúlyozta: az Egyesült Államok a szövetségeseivel együtt azon dolgozik, hogy elrettentse Észak-Koreát minden erőszaktól.

A fórum határozottan elítélte a mianmari juntát a polgári lakosság ellen elkövetett atrocitások miatt.

Szergej Lavrov különmegbeszélést folytatott Jakartában Vang Ji kínai külügyi államtanácsossal. A kínai külügyminisztérium szerint a két fél megerősítette stratégiai kommunikációját.

Vang Ji még csütörtökön tárgyalt Blinkennel is a két nagyhatalom közötti vitás kérdések rendezésére irányuló párbeszéd keretében. A kínai államtanácsos kijelentette: egy ésszerű és pragmatikus magatartás a kulcsa a kapcsolatok megfelelő pályára helyezésének.

Ismét több mint 15 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. július 14-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 8075 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6939 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 108 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte lapunkkal az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine