Az orosz-ukrán háború 506. napja – FRISSÜL

Immár ötszázhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Oroszország bezáratja Lengyelország szmolenszki konzulátusát

Az orosz kormány úgy döntött, hogy bezáratja Lengyelország szmolenszki konzuli képviseletét – írta internetes oldalán pénteken az Interfax orosz hírügynökség.

Az orosz kabinet sajtószolgálata arról számolt be, hogy „kormányrendeletet fogadtak el a Lengyel Köztársaság szmolenszki konzuli képviseletének bezárásáról”.
Oroszország korábban, május 2-án jegyzékben tiltakozott Lengyelország oroszországi ügyvivőjénél amiatt, hogy a varsói hatóságok lefoglalták a varsói orosz középiskola épületét.
Az üggyel kapcsolatos, hogy a lengyel hatóságok április végén erő alkalmazásával kezdték meg az orosz nagykövetség mellett működő középiskola kisajátítását, miután az orosz fél a lengyel felszólításra nem volt hajlandó önként távozni. Aznap estig a dolgozóknak el kellett hagyniuk az épületet, és egy hetet kaptak a berendezési tárgyak elszállítására.
A szmolenszki lengyel képviseletet egy 2011. június 20-i kormányrendelet alapján nyitották meg az orosz-lengyel kapcsolatok fejlesztése és a két ország állampolgárai közötti kapcsolatok bővítése érdekében.
„A Lengyel Köztársaság kormányának barátságtalan, oroszellenes jellegű lépései következtében olyan intézkedések történtek, amelyek célja az orosz diplomáciai ingatlanok jogellenes elkobzása lengyel területen. Oroszország diplomáciai jelenlétét Lengyelországban jelentősen csökkentették” – derült az orosz sajtószolgálat közleményéből.
A dokumentumban hozzátették: „az Orosz Föderáció kormányának megtorló intézkedésként jóváhagyott rendelete lehetővé teszi Oroszország lengyelországi és Lengyelország – oroszországi konzuli intézményei paritásának helyreállítását”.
Lengyelország válaszolni fog, ha Oroszország bezárja diplomáciai képviseleteit – ezt a lengyel miniszterelnök jelentette ki pénteken, válaszul azokra a hírekre, amelyek szerint Moszkva úgy döntött, bezárja a szmolenszki lengyel konzulátust.
„Rendszeresen kapunk információkat agresszív diplomáciai lépésekről Oroszország részéről” – közölte Mateusz Morawiecki egy sajtótájékoztatón. „Ha végül arra kerülne sor, hogy Oroszország elkezdi felszámolni a hivatalainkat, akkor mi is hasonlóképpen fogunk reagálni” – tette hozzá.

Vlagyimir Putyin: a Wagner nem létezik

Felajánlottam a Wagner-csoporthoz tartozó zsoldosoknak, hogy lázadásuk után továbbra is együtt szolgáljanak Oroszországban – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök egy csütörtökön késő este megjelent interjúban, amelyben azt is hangsúlyozta, hogy a Wagner jogilag nem létezik.

A Kommerszant című orosz újságnak nyilatkozó Putyin közölte, hogy ez egyike volt azoknak az ajánlatoknak, amelyeket a mintegy három tucat harcossal és a magánhadsereg alapítójával, Jevgenyij Prigozsinnal megtartott találkozón tett a múlt hónap végén, öt nappal azután, hogy meghiúsult a Wagner zendülése az orosz katonai hierarchia ellen. Az ajánlat szerint a harcosok 16 hónapra a jelenlegi parancsnokuk irányítása alatt maradhattak volna.
„Mindannyian összegyűlhettek volna egy helyen, és folytathatnák a szolgálatukat” – idézte a Kommerszant az elnököt. „Semmi sem változott volna. Ugyanaz az ember vezette volna őket, aki egész idő alatt az igazi parancsnokuk volt. Sokan bólintottak, amikor ezt mondtam” – mondta Putyin. Prigozsin azonban nem értett egyet – derült ki az interjúból. „Prigozsin (…) azt mondta, miután meghallgatott: nem, a fiúk nem értenek egyet egy ilyen döntéssel” – olvasható az interjúban.
Putyin azt mondta a lapnak, nincs lehetőség arra, hogy a Wagner a jelenlegi formájában megmaradjon. „A Wagner nem létezik” – mondta Putyin a Kommerszantnak. „Nincs törvény a katonai magánszervezetekről. Egyszerűen nem létezik” – hangsúlyozta az orosz államfő.

Az EP jóváhagyta, hogy az EU több lőszert adjon Ukrajnának

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta, hogy az Európai Unió 500 millió euró összegű finanszírozással és új intézkedések bevezetésével támogassa az uniós védelmi ipar lőszergyártási kapacitásának sürgős bővítését Ukrajna katonai eszközigényének kielégítésére – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.

Az 505 szavazattal, 56 ellenében és 21 tartózkodás mellett elfogadott jogszabálytervezet szerint a lőszergyártást támogató törvény (ASAP) célja, hogy felgyorsítsa a lőszerek és rakéták Ukrajnába történő szállítását, és segítse a tagállamokat készleteik feltöltésében.
A jogszabály célzott intézkedéseket is tartalmaz, többek között 500 millió euró összegű finanszírozást irányoz elő, hogy növelje az EU termelési kapacitását a védelmi termékek, különösen a tüzérségi lőszerek, rakéták és alkatrészeik jelenlegi hiányának kezelésére. Az új jogszabály támogatja a tagállami készletek felhasználását és a lőszerek közös beszerzését is.
A jogszabály különösen az uniós védelmi ipar reagálóképességét és arra irányuló képességét erősíti majd, hogy időben ellássa Európát lőszerekkel és rakétákkal. „Tekintettel arra, hogy Európában ismét nagy intenzitású konfliktushelyzet alakult ki, biztonságunk és az Ukrajna támogatására irányuló folyamatos erőfeszítéseink szempontjából döntő fontosságú, hogy ezek a termékek időben és kellő mennyiségben rendelkezésre álljanak” – fogalmaz a dokumentum.
A képviselők azt is szorgalmazták, hogy az uniós országok biztosítsák Ukrajna számára a jogszabály alapján finanszírozott lőszert anélkül, hogy exportkorlátozások vonatkoznának rá.
A Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: csak egy erős védelmi kapacitásokkal rendelkező Európai Unió képes megbirkózni a fokozódó biztonsági kihívásokkal. „Ezért támogatjuk a felelőtlen baloldali-liberális politika következtében meggyengült védelmi ipar és infrastruktúra megerősítését, és ennek keretében a lőszergyártás felgyorsítását” – fogalmaztak.
A közlemény Gál Kingát, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőjét idézte, aki elmondta: az ukrajnai háborús eszkaláció felszínre hozta a közös katonai védelmi kapacitások hiányosságait, és rámutatott a védelmi ipar megerősítésének szükségességére.
„Csak egy globális összevetésben fejlett és versenyképes védelmi tartalékokkal rendelkező Európai Unió képes megbirkózni a fokozódó kihívásokkal” – fogalmazott.
Kiemelte: Magyarország támogatja az európai védelmi infrastruktúra megerősítését, ennek keretében a lőszergyártás felgyorsítását is, de továbbra sem vesz részt az Ukrajnába irányuló fegyver- és lőszerszállításokban.
„Elkötelezettek vagyunk az orosz-ukrán háború lezárása iránt, amihez mielőbbi fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség a tartós béke érdekében” – tette hozzá Gál Kinga.
Gyürk András, a Fidesz EP-képviselője szerint előremutató, hogy a döntés ilyen gyorsan megszületett.
„A szomszédságunkban dúló háború kontextusában elengedhetetlen, hogy az európai védelmi ipar képes legyen a megfelelő mennyiségű tüzérségi lőszerkészlet folyamatos és biztonságos előállítására, ami lehetővé teszi a polgárok védelmét. A jogszabály gyors elfogadása egyben a védelemipar leépítését jelentő baloldali-liberális védelempolitika teljes kudarcának beismerését jelenti” – fogalmazott.
Szükség van ezekre a kapacitásokra és az új szabályok a magyarországi lőszergyártás számára is segítséget jelenthetnek – tette hozzá Gyürk András.

Ursula Von der Leyen: Oroszország felelőssége a fekete-tengeri gabonaegyezmény meghosszabbítása

Oroszország felelőssége a fekete-tengeri gabonaegyezmény meghosszabbítása, ha ez nem történik meg, globális élelmiszerválsággal kell számolnunk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján.

A kétnapos EU-ENSZ magas szintű párbeszéd első napját zárva az elnök emlékeztetett: szolidaritási folyosók lehetővé tették több ezer tonna gabona és mezőgazdasági termék elszállítását Ukrajnából az Európai Unión keresztül a világ többi részébe. „Most is nagyon szorosan, kéz a kézben dolgozunk azon, hogy gabonát és egyéb élelmiszereket juttassunk el azokhoz, akiknek nagy szükségük van rá. Most Vlagyimir Putyin orosz elnökön a sor, a világ most rá figyel ebben a kérdésben” – emelte ki.
Von der Leyen arról is beszélt, hogy az EU támogatja Volodomir Zelenszkij ukrán elnök békeformuláját, mert „az pontosan az ENSZ Alapokmányának elvein alapul, és minden egyes szava az ENSZ határozataiból származik.” Mint mondta, az ENSZ-szel együtt azon dolgozik az EU, hogy ennek széles körű nemzetközi támogatást szerezzen.
A találkozó napirendjét taglalva az elnök elmondta, hogy a novemberi COP28 klímacsúcs előkészítéseként tárgyalnak majd a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra vonatkozó globális célok meghatározásáról. Mint mondta, az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásában még mindig tapasztalható hatalmas hiányt nem lehet csak az államháztartásból pótolni, szükség van a magánszektor hozzájárulására is.
Von der Leyen a pénteken megvitatásra kerülő témák között említette továbbá a globális digitális átmenetnek és a mesterséges intelligencia növekvő erejének kezelését. „A mesterséges intelligencia forradalom, amely óriási gazdasági és társadalmi hatással jár világszerte. Egyfelől minden kétséget kizáróan ki kell használnunk a benne rejlő lehetőségeket, mert növelheti a jólétet. Másrészt nagyon ébernek kell lennünk, ha például az információmanipulációt, a külföldi beavatkozásokat nézzük – fogalmazott.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerint a mostani időszakot a nemzetközi együttműködés alapjait érintő kihívások határozzák meg: az ukrajnai háború, a klímaváltozás, valamint a koronajárvány utáni gazdasági fellendülés tovább mélyíti az egyenlőtlenségeket.
„Ilyenkor a multilateralizmus minden eddiginél fontosabb a béke megteremtéséhez, a bolygó védelméhez, az éhínség leküzdéséhez, az új technológiák védőkorlátjainak kiépítéséhez” – hangsúlyozta.
Guterres felhívta a figyelmet arra, hogy a világ mind jobban többpólusúvá válik, ez pedig fokozott együttműködési formákat és a nemzetközi jogon alapuló többoldalú kormányzást tesz szükségessé. Véleménye szerint az Európai Unió ennek az új globális rendnek az egyik alapvető pillére kell, hogy legyen.
Rámutatott, hogy a globális kihívások kezelése végett át kell alakítani a globális pénzügyi rendszert, hogy az mindenki számára működjön, és betöltse globális védőhálószerepét.
Az éghajlatvédelem terén az ENSZ-főtitkár egy olyan éghajlati szolidaritási egyezség megkötésére szólított fel, amelyben a nagy szennyezők további erőfeszítéseket tesznek a kibocsátás csökkentésére, a tagállamok pedig pénzügyi és technikai forrásokat mozgósítanak a feltörekvő gazdaságok támogatására.
Guterres sürgős nemzetközi fellépést sürgetett az új technológiák, köztük a mesterséges intelligencia terén. „A kormányoknak, a regionális szervezeteknek, a magánszektornak és a civil társadalomnak össze kell fogniuk, hogy közös nyomon követési és irányítási eszközöket hozzanak létre annak érdekében, hogy technológia az emberi jogokat és a közös javakat szolgálja” – húzta alá.

Csaknem 15 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. július 13-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7302 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7521 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 133 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. július 13-án 141 ember, köztük 63 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine