Az orosz-ukrán háború 505. napja – FRISSÜL

Immár ötszázötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

A lengyel és a dél-koreai elnök elítélte Oroszország ukrajnai agresszióját

A béke, az emberi jogok és a jogállamiság komoly megsértésének nevezte az Ukrajnával szembeni orosz agressziót Jun Szok Jol dél-koreai elnök csütörtökön Varsóban, Andrzej Duda lengyel államfővel közös sajtóértekezletén, tárgyalásuk után. Kétnapos hivatalos lengyelországi látogatását kezdte meg ezzel.

Andrzej Dudával megegyeztek abban, hogy „az ukrajnai orosz agresszió a béke, az emberi jogok és a jogállamiság súlyos megsértése” – mondta a dél-koreai elnök. „A háború befejezésére, a béke helyreállítására fogunk törekedni” – fűzte hozzá.
Utalva arra, hogy a látogatás alkalmából aláírták az Ukrajna háború utáni újjáépítése érdekében folytatandó lengyel-dél-koreai együttműködésről szóló megállapodást, Jun Szok Jol kijelentette: Andrzej Dudával egyetértettek abban, hogy a két ország „ideális partner Ukrajna újjáépítésében”.
A dél-koreai elnök látogatása során két együttműködési keretmegállapodást is aláírtak, az egyik a kereskedelemről és a beruházásokról szól, a másik pedig a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséről.
Jun Szok Jol a sajtótájékoztatón fegyveripari együttműködésről is beszélt. Közölte továbbá: megállapodást dolgoztak ki az atomerőmű-építésben folytatandó szoros együttműködésről.
Lengyelországban a következő években a varsói kormány tervei szerint három atomerőmű létesül. Az elsőt az amerikai Westinghouse építi a tengermelléken, egy másikról Varsó korábbi közlések szerint a dél-koreai Korea Hydro & Nuclear Power (KHNP) céggel tárgyalt.
Andrzej Duda nagyszerűnek nevezte a lengyel-dél-koreai gazdasági együttműködés perspektíváit. Utalt arra is, hogy Dél-Korea K9 önjáró lövegeket, FA-50 típusú vadászgépeket, valamint K2 harckocsikat szállít Lengyelországnak. Aláhúzta: Varsó arra számít, hogy a korszerű dél-koreai felszerelést – például a K2-eseket – Lengyelországban is fogják gyártani.

Zelenszkij köti az ebet a karóhoz: Ukrajna nem mond le területi igényeiről, cserébe a NATO-tagságért

A NATO-csúcs után sem látszik a fény az alagút végén. „Nem adjuk oda területeinket, és sosem fogjuk őket becserélni semmiféle befagyott konfliktusra” – hangsúlyozta az ukrán elnök.

Ukrajna nem mond le azon területek iránti igényeiről, amelyeket sajátjának tart, cserébe a NATO-tagság perspektívájáért – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vilniusi sajtótájékoztatóján.

„Azt kell mondanom, sosem cserélnénk semmilyen státuszra semekkora területünket, még akkor sem, ha egy faluról volna szó, amelynek egyetlen lakója egy apóka volna” – válaszolt Zelenszkij a Politico című hírportál azt firtató kérdésére, hogy egyes nyugati országok előkészíthetnek-e egy olyan forgatókönyvet, „amely szerint Ukrajna NATO-tagságának kérdését felhasználhatják az Oroszországgal való tárgyalásokon”.

„Nem adjuk oda területeinket, és sosem fogjuk őket becserélni semmiféle befagyott konfliktusra. Álláspontomat nagyon jól ismerik a partnereim” – hangsúlyozta az ukrán elnök.

Zelenszkij mindemellett a Politico egy másik kérdésére is válaszolt, miszerint az Egyesült Államok és Németország állítólag miért ellenezték a vilniusi NATO-csúcs zárónyilatkozatába felvenni Ukrajna lehetséges csatlakozásának ütemtervét. Az ukrán elnök ezzel kapcsolatban kifejezte azon meggyőződését, hogy sem Olaf Scholz német kancellár, sem Joe Biden amerikai elnök nem fog „árulást” elkövetni ebben a kérdésben.

Nem sokkal korábban az ukrán elnök elismerte, hogy hazája csak az ukrajnai háborút követően csatlakozhat az észak-atlanti szövetséghez. Úgy tudni, mindenekelőtt Berlin és Washington ellenezte Moszkvára tekintettel egy időtávlatban világosan meghatározott ütemterv rögzítését a zárónyilatkozatban.

Brit védelmi miniszter az ukrán követelésekről: Nagy-Britannia „nem online házhoz szállító szolgálat”, amikor fegyverszállításokról van szó

Ben Wallace brit védelmi miniszter szerint a nyugati szövetségesek „nem az Amazon házhoz szállító szolgálat”, és Ukrajna helyesen tenné, ha az eddigi nyugati katonai segítségért „hálát tanúsítana”. Rishi Sunak brit miniszterelnök alig burkoltan visszautasította miniszterének kijelentéseit.

Wallace a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió és több más brit médiatársaság szerdai beszámolója szerint a vilniusi NATO-csúcson, újságíróknak nyilatkozva fakadt ki.
A Sky News riporterének azon kérdésére, hogy nem gyengíti-e a fronton szolgáló ukrán alakulatok morálját az a tény, hogy a nyugati szövetség jelenleg nem hajlandó konkrét menetrendet felvázolni Ukrajna NATO-csatlakozására, a brit védelmi miniszter kijelentette: nem hiszi, hogy ez így lenne.
Hozzátette: arra hívná fel Ukrajna figyelmét, hogy a nyugati országok saját fegyverkészleteiket adják át neki.
Ukrajna nemes célokért harcol, és „saját védelme mellett a mi szabadságunkat is védi”, de „néha amerikai törvényhozókat és más országok kétkedő politikusait” kell meggyőzni arról, hogy megéri a segítségnyújtás – hangsúlyozta a brit védelmi miniszter.
Hallani olyan „morgolódásokat” amerikai kongresszusi tagoktól, hogy „adtunk (Ukrajnának) 83 milliárd vagy akármennyi dollárt … és hát ugye nem vagyunk az Amazon” – fogalmazott Wallace.
Hozzátette: már tavaly nyáron ő is megmondta az ukránoknak, hogy Nagy-Britannia „nem online házhoz szállító szolgálat”, amikor fegyverszállításokról van szó.
„Tizenegy órát autóztam (Kijevbe), csak azért, hogy a kezembe nyomjanak egy listát – és akkor megmondtam, hogy én nem az Amazon vagyok” – idézte a Sky News a brit védelmi minisztert.
Ben Wallace kijelentette azt is, hogy „tetszik vagy sem, az emberek szeretnék látni a hála jeleit”.
Rishi Sunak brit miniszterelnök ugyanakkor szerda esti vilniusi sajtóértekezletén brit médiabeszámolók szerint kijelentette: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számos alkalommal – nem utolsósorban a londoni parlamentben néhány hónapja tartott „rendkívül megindító” beszédében – kifejezte háláját mindazért, amit a nyugati szövetségesek Ukrajnáért tesznek. Sunak hozzátette: Zelenszkij személyesen neki is számtalanszor hangot adott hálájának, tehát „tudom, hogy ő és népe rendkívül hálás azért a támogatásért, amelyet Nagy-Britannia nyújt” Ukrajnának.
Nagy-Britannia az Egyesült Államok után Ukrajna második legnagyobb fegyverszállítója, és eddig több milliárd font értékben adott át hadfelszereléseket, köztük – a nyugati szövetségesek közül elsőként – harckocsikat, valamint önjáró lövegeket és légvédelmi rendszereket, emellett átfogó kiképzési programokat is indított az ukrán fegyveres erők számára.

A török elnök ősszel terjeszti a parlament elé a svéd NATO-csatlakozás ratifikációját

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán kijelentette, hogy a parlament őszi ülésszakának kezdetekor terjeszti az ankarai törvényhozás elé Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját.

Erdogan a kétnapos vilniusi NATO-csúcs végén tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a találkozó előtt, hétfő este Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és Ulf Kristersson svéd kormányfővel tárgyalt Vilniusban, és egy új megállapodás értelmében Svédország a már korábban megfogalmazott, főként terrorellenes lépésekre vonatkozó török elvárásokon túl Törökország európai uniós csatlakozását illetően a vámunió frissítését és a schengeni vízummentesség ügyét is aktívan támogatni fogja.
Stoltenberg a hétfő esti megbeszélés után jelentette be, hogy a török elnök beleegyezett: a lehető leghamarabb továbbítja a török parlamentnek a Svédország csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet, és szorosan együtt fog dolgozni a testülettel a ratifikáció érdekében. A török parlament minden évben október elsején kezdi meg őszi ülésszakát. Erdogan hétfő délelőtt fogalmazta meg azt a váratlan követelését, hogy országa akkor hagyja jóvá Svédország NATO-csatlakozását, ha az Európai Unió újrakezdi Törökországgal a csatlakozási tárgyalásokat.
A török államfő a szerdai vilniusi sajtótájékoztatón aláhúzta: hiszi, hogy konkrét lépéseket fog látni Stockholmtól a hétfőn született új török-svéd egyezség tekintetében.
Erdogan egyúttal jelezte: úgy véli, hogy a parlament őszi ülésszakának kezdetén a svéd NATO-tagság ratifikálása prioritást élvez majd. – Azt szeretnénk, ha minél hamarabb lezárulna ez a folyamat – tette hozzá.
Svédországgal a szomszédos Finnországgal együtt tavaly májusban adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Ahhoz, hogy a két állam a szervezet tagjává váljon, mind a 30 NATO-tagállamnak el kell fogadnia és ratifikálnia kell a szervezet bővítését. Finnország esetében ez már tavasszal megtörtént.
Ankara a skandináv állam NATO-csatlakozásával kapcsolatban eddig azt mondta, hogy mindaddig nem támogatja az ország felvételét, amíg – szerinte – Stockholm nem lép fel határozottabban a terrorizmus, különösképp a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet ott élő tagjai ellen. Törökország egyúttal számos PKK-tag kiadatását is követeli.
A PKK 1984 óta fegyveres felkelést folytat Délkelet-Törökországban a helyi kurd kisebbség függetlenségéért. A több évtizedes konfliktusban emberek tízezrei vesztették életüket.

Ismét több mint 13 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. július 12-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7163 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5905 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 93 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. július 12-én nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine