Az orosz-ukrán háború 504. napja – FRISSÜL

Immár ötszáznegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Stoltenberg: Ukrajna csatlakozni fog a NATO-hoz, amikor az ehhez szükséges feltételek teljesülnek

A biztonság nem csak regionális, hanem globális ügy, ezért kiemelten fontos, hogy a NATO és a vele együttműködő partnerországok közösen lépjenek fel a globális kihívások ellen – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán Vilniusban azt követően, hogy befejeződött a NATO kétnapos csúcstalálkozója, amelynek fő témája Oroszország Ukrajna elleni háborúja volt.

A találkozó a NATO-tagországok és Ukrajna kormányfői találkozójával ért véget, előtte pedig a szövetség tagországainak állam-, illetve kormányfői Japán, Dél-Korea, Új-Zéland, Ausztrália és az Európai Unió vezetőivel folytattak eszmecserét.
A záró sajtótájékoztatón Stoltenberg a szövetség előtt álló egyik legfontosabb feladatnak annak elősegítését mondta, hogy az ukrajnai háború véget érjen. Ehhez szükség van arra, hogy Kijev megkapja a védekezéshez szükséges nemzetközi támogatást – szögezte le.
A csúcstalálkozón a világ legfejlettebb iparú országainak csoportja (G7) közös nyilatkozatot írt alá arról, hogy egy nemzetközi keretterv révén lehetővé teszik Ukrajna hosszú távú védelmi támogatását két- és többoldalú megállapodások alapján. A nyilatkozat szerint technikai és anyagi segítségről egyaránt szó van, amely a fejlett katonai felszerelésektől, a kiképzésen és a hírszerzési együttműködésen át az internetes támadások elleni védekezésig terjed.
Andrzej Duda lengyel államfő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Vilniusban döntések „egész sora” született, amely Ukrajnát közelebb viszi a NATO-hoz. Joe Biden amerikai elnök pedig azt mondta, hogy „bátorságból Ukrajna példát mutatott az egész világnak”.
Stoltenberg kiemelte, hogy a csúcstalálkozón megerősítették: Ukrajna csatlakozni fog a NATO-hoz, amikor az ehhez szükséges feltételek teljesülnek.
Hangoztatta: a NATO együttműködő partnereivel szerdán folytatott találkozók különösen fontosak voltak, hiszen a legsúlyosabb nemzetközi kihívásokkal valamennyiüknek szembe kell nézniük.
Megemlítette, hogy ebben több területen Kína is részt vesz.
Kérdésre válaszolva Stoltenberg elmondta még: továbbra is asztalon van az a lehetőség, hogy a NATO irodát nyit Tokióban. Emmanuel Macron francia elnök mindazonáltal ebben a témában úgy nyilatkozott, hogy a szövetség számára fontosabb a szoros együttműködés Japánnal, mint a fizikai jelenlét ott.
Beszélt Stoltenberg arról, hogy a védelmi kiadások megfelelő szintje is a biztonsági garanciák közé tartozik. Ezért is szükséges, hogy minden NATO-tagország teljesítse a GDP-arányosan két százalékos minimális célkitűzést e kiadások terén – emelte ki.

Brit védelmi miniszter az ukrán követelésekről: Nagy-Britannia „nem online házhozszállító szolgálat”, amikor fegyverszállításokról van szó

Ben Wallace brit védelmi miniszter szerint a nyugati szövetségesek „nem az Amazon házhozszállító szolgálat”, és Ukrajna helyesen tenné, ha az eddigi nyugati katonai segítségért „hálát tanúsítana”.

Wallace a Sky News brit hírtelevízió szerdai beszámolója szerint a vilniusi NATO-csúcson, újságíróknak nyilatkozva fakadt ki.
A Sky News riporterének azon kérdésére, hogy nem gyengíti-e a fronton szolgáló ukrán alakulatok morálját az a tény, hogy a nyugati szövetség jelenleg nem hajlandó konkrét menetrendet felvázolni Ukrajna NATO-csatlakozására, a brit védelmi miniszter kijelentette: nem hiszi, hogy ez így lenne.
Hozzátette: arra hívná fel Ukrajna figyelmét, hogy a nyugati országok saját fegyverkészleteiket adják át neki.
Ukrajna nemes célokért háborúzik, és „saját védelme mellett a mi szabadságunkat is védi”, de „néha amerikai törvényhozókat és más országok kétkedő politikusait” kell meggyőzni arról, hogy megéri a segítségnyújtás – hangsúlyozta.
Hallani olyan „morgolódásokat” amerikai kongresszusi tagoktól, hogy „adtunk (Ukrajnának) 83 milliárd vagy akármennyi dollárt … és hát ugye nem vagyunk az Amazon” – fogalmazott Wallace a Sky News beszámolója szerint.
Hozzátette: már tavaly nyáron ő is megmondta az ukránoknak, hogy Nagy-Britannia „nem online házhozszállító szolgálat”, amikor fegyverszállításokról van szó.
„Tizenegy órát autóztam (Kijevbe), csak azért, hogy a kezembe nyomjanak egy listát – és akkor megmondtam, hogy én nem az Amazon vagyok” – idézte a Sky News a brit védelmi minisztert.
Ben Wallace kijelentette azt is, hogy „tetszik vagy sem, az emberek szeretnék látni a hála jeleit”.
Nagy-Britannia az Egyesült Államok után Ukrajna második legnagyobb fegyverszállítója, és eddig több milliárd font értékben adott át hadfelszereléseket, köztük – a nyugati szövetségesek közül elsőként – harckocsikat, valamint önjáró lövegeket és légvédelmi rendszereket, emellett átfogó kiképzési programokat is indított az ukrán fegyveres erők számára.

Biztonsági garanciákról szóló deklarációt készít elő a G7, London újabb fegyverszállításokat jelentett be

A londoni miniszterelnöki hivatal szerdai tájékoztatása szerint hosszú távú biztonsági garanciákról szóló deklarációt készít elő Ukrajna számára a hét vezető ipari hatalom alkotta csoport (G7). A Downing Street bejelentette azt is, hogy Nagy-Britannia további hadfelszerelést ad át Ukrajnának.

Az ismertetés szerint a G7-országok közös nyilatkozata – amelyet várhatóan a jelenleg zajló vilniusi NATO-csúcstalálkozó egyik kapcsolódó eseményeként írnak alá – körvonalazza, hogy a szövetségesek milyen támogatást nyújtanak Ukrajnának bármilyen jövőbeni támadás elrettentéséhez, valamint visszaveréséhez.
A Downing Street hangsúlyozza: most először nyújt ennyi ország együtt ilyen jellegű átfogó, hosszú távra szóló biztonsági garanciákat egy másik államnak.
A tájékoztatás szerint a közös G7-deklaráció hosszú távú, kétoldalú biztonsági kötelezettségvállalásokat tartalmaz, annak érdekében, hogy Ukrajna meg tudja védeni területi szuverenitását „most és a jövőben egyaránt”.
A deklaráció elfogadása után a partnerországok további védelmi felszereléseket szállítanak Ukrajnának, kiterjesztik és felgyorsítják a hírszerzési információk cseréjét, erősítik a kiber- és hibridfenyegetések elleni védelemhez nyújtott támogatásukat, kiterjesztik a kiképzési programokat és a hadgyakorlatokat, emellett hozzájárulnak az ukrán ipar fejlesztéséhez – közölte szerdai nyilatkozatában a brit miniszterelnöki hivatal.
A Downing Street szóvivője szerint a G7-deklaráció aláírói „megfelelő időben” ismertetik a hosszú távú kötelezettségvállalások részleteit.
Rishi Sunak brit miniszterelnök a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában úgy fogalmazott: soha nem szabad megengedni az Ukrajnában történtek megismétlődését, és a G7-deklaráció megerősíti az aláírók elkötelezettségét annak biztosítására, hogy Ukrajna soha többé nem lesz sebezhető az orosz invázióhoz mérhető brutalitással szemben.
Sunak szerint a szövetségesek „erőteljes üzenetet” küldenek Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azzal, hogy segítik Ukrajna előrehaladását „a NATO-tagság felé vezető úton”, és ezt a támogatást formális két- és többoldalú egyezményekkel egészítik ki.
A Downing Street tájékoztatása szerint a brit kormányfő úgy tartja, hogy a NATO és Ukrajna fegyveres erői közötti együttműködési képesség – interoperabilitás – felé tett határozott ukrán lépések, valamint Kijev reformkészsége révén Ukrajna „máris közelít ahhoz pillanathoz, amikor elfoglalhatja az őt megillető helyet a szövetségen belül”.
Rishi Sunak szerint mindez szükségtelenné teszi az ukrán NATO-csatlakozás előtti tagsági cselekvési tervet (Membership Action Plan – MAP), és így Ukrajna a háború lezárása után még gyorsabban tud majd csatlakozni a NATO-hoz.
A Downing Street bejelentette azt is, hogy a brit kormány „hetvennél több” harci és szállítójárművet – köztük lánctalpas harci felderítő járműveket (CVRT) – ad át Ukrajnának a brit fegyveres erők készletéből.
London emellett azonnali hatállyal több ezer lőszert is szállít az Ukrajnának korábban átadott brit Challenger 2 harckocsikhoz, és új, 50 millió font (22,2 milliárd forint) értékű karbantartási megállapodást kötött az Ukrajnának szállított harceszközök műszaki fenntartására, alkatrészellátására és karbantartási szakképzésre.

Hosszú távú biztonsági garanciákat ad a G7 Ukrajnának

Hosszú távú biztonsági garanciákat adnak a világ iparilag legfejlettebb országai (G7) Ukrajnának – közölték a G7-csoportot alkotó országok képviselői szerdán Vilniusban, a NATO-csúcstalálkozó helyszínén.

Olaf Scholz német kancellár már a találkozó első napján jelezte, hogy a csoport hosszú távú garanciák előkészítésén dolgozik.
Amanda Sloat, Joe Biden amerikai elnök tanácsadója szerdán megerősítette, hogy erről a G7 vezetői megállapodást is aláírnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Hozzátette: a nyilatkozatban biztosítják Kijevet arról, hogy támogatják olyan védelmi képességek kiépítésében, amelyek a jövőben segítenek megvédeni bármilyen támadástól, illetve elrettenteni az erre készülőket.
Elmondta: a nyilatkozatból kiindulva a G7-hez tartozó országok (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Japán, Kanada) és az Európai Unió kétoldalú egyeztetéseket is folytatnak majd Ukrajnával az együttműködés részleteinek kidolgozásáról. Olyan területekről van szó, mint a fejlett katonai felszerelések, a kiképzés, a hírszerzési együttműködés, az internetes támadások elleni védekezés.
Megerősítette a terveket a brit kormány is, amely közleményében úgy fogalmazott, hogy a csoport nemzetközi kerettervet dolgoz ki Kijev számára a hosszú távú garanciák érdekében. Rishi Sunak miniszterelnök a közlemény szerint úgy nyilatkozott, hogy a G7 hivatalos kötelezettségvállalással is ki akar állni Ukrajna támogatása mellett. Hozzátette, hogy ez üzenet az Ukrajnát támadó Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is, az európai béke szempontjából pedig egyértelmű előrelépés.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szerdai megbeszélésre érkezve azt hangoztatta, szeretné elérni, ha a csúcstalálkozón további katonai támogatásról és hosszú távú biztonsági együttműködésről biztosítanák országát.

Ursula von der Leyen: Ukrajnának még további reformokat kell végrehajtania az EU- és a NATO-csatlakozáshoz

Ukrajnának még további reformokat kell végrehajtania intézményrendszerének megerősítésére és a korrupció elleni harcban ahhoz, hogy teljes jogú taggá válhasson a NATO-ban és az Európai Unióban – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Vilniusban, a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek találkozójára érkezve.

A litvániai csúcstalálkozó második napján a NATO-tagállamok vezetői nemzetközi partnereikkel, köztük az EU-t, valamint az Indiai- és a Csendes-óceán térségének több meghatározó országát képviselő vezetőkkel találkoznak.
Ursula von der Leyen kiemelte: Oroszország Ukrajna elleni háborúja egyértelművé tette, hogy meg kell erősíteni a NATO és az EU együttműködését. Ebben szerinte jelentős előrelépést jelent az uniós tag Finnország és Svédország NATO-csatlakozása.
A nemzetközi közösségnek további lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megvédelmezze a nemzetközi jogrendet, annak érvényesülését, a vilniusi találkozónak ez is célja – tette hozzá.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdai érkezésekor kijelentette, hogy az EU és a NATO együttműködése jelentősen szorosabbá vált ezekben a nehéz időkben, különösen Ukrajna támogatásában. Fontosnak mondta, hogy az észak-atlanti szövetséggel együttműködve, az EU is kivegye részét a kontinens biztonságának megóvásából.
Ukrajnával kapcsolatban Ursula von der Leyen leszögezte, hogy az Európai Bizottság Kijevvel intenzíven együttműködve dolgozik azon, hogy az ország teljesítse a tagsághoz szükséges reformokat. Méltatta egyúttal a „lelkesedést és a sebességet”, amellyel Ukrajna halad a reformok útján.

Több mint 13 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. július 11-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6554 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6522 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 109 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Zelenszkij: Ukrajna erősebbé tenné a NATO-t

Ukrajna erősebbé tenné a NATO-t – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Vilnius belvárosában összegyűlt több ezres tömeg előtt.

Viszont csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a NATO-csúcstalálkozón hazája nem kapott meghívást a szervezetbe.

„A NATO biztonságosabbá teszi Ukrajnát, Ukrajna pedig erősebbé a NATO-t” – hangoztatta. Egyben köszönetet mondott Litvániának, amiért a balti állam támogatja Ukrajna csatlakozási törekvését.

„Ma egy döntésbe, partnerekbe és egy olyan erős NATO-ba vetett hittel érkeztem ide, amely nem kételkedik, nem veszteget időt és dacol minden agresszorral” – mondta hallgatóságához ukránul szólva Zelenszkij.

„Kívánnám, hogy ez a hit bizonyossággá váljon, bizonyossággá olyan döntésekben, amelyeket mindannyian megérdemlünk, és amelyeket minden katonánk, minden polgárunk, minden anya és gyermek elvár. Oly nagy kívánság ez?” – vetette fel az ukrán zászlókat lengető támogatóihoz intézett beszédében.

Nem sokkal korábban a NATO-tagországok megállapodtak abban, hogy Ukrajna csak akkor fog tudni csatlakozni a szervezethez, ha „a szövetségesek ebben egyetértenek és a feltételek teljesülnek”.

Zelenszkij a nap folyamán mikroblogján abszurdnak nevezte, hogy nincs ütemterv Ukrajna NATO-csatlakozására.

A rendezvényen részt vett Gitanas Nauseda litván elnök is, aki átadott Zelenszkijnek egy golyók szaggatta ukrán zászlót, amelyet aztán felvontak egy tartóra. A zászló egykor egy harckocsira volt kitűzve, amely a bahmuti harcokban vett részt. A lobogót 33 ukrán és litván futó hozta Vilniusba azt a reményt szimbolizálva, hogy Ukrajna az észak-atlanti szövetség 33. tagállama lehet.

„Ukrajna időt vásárol nekünk vérével, hogy felkészülhessünk és erős választ adhassunk Oroszországnak” – jelentette ki Nauseda.

Orosz védelmi miniszter: több mint 26 ezer katonát vesztettek az ukránok az ellenoffenzívában

Az ukrán hadsereg június 4. óta több mint 26 ezer katonát és 3 ezer harceszközt vesztett az úgynevezett ellenoffenzívájában – közölte kedden Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.

A tárcavezető újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy ez idő alatt az orosz erők 21 ellenséges repülőgépet és öt helikoptert lőttek le, valamint 1244 harcjárművet semmisítettek meg, köztük 17 német gyártmányú Leopard harckocsit, öt francia AMX–10RC kerekes harckocsit, valamint 12 amerikai Bradley gyalogsági harcjárművet.

Mint mondta, több száz tüzérségi eszközt és különleges harci járművet is sikerült megsemmisíteni. Az orosz légvédelem pedig elfogott 176 amerikai HIMARS-rakétát és 27 Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, valamint lelőtt 483 ukrán drónt ez idő alatt.

Franciaország megkezdte a közepes hatótávolságú Scalp robotrepülőgépek Ukrajnába szállítását

Francia katonai források szerint megkezdődött annak a „jelentős számú” Scalp-EG típusú harci robotrepülőgépek a Kijevbe szállítása, amelyre Emmanuel Macron elnök tett ígéretet néhány héttel ezelőtt.

A francia-brit katonai együttműködés keretében kifejlesztett Scalp-EG (amelyet a brit hadseregben Storm Shadow néven ismernek) egy alacsonyan repülő, ezért radarral nehezen észlelhető robotrepülőgép. A távirányítású repülő eszköz indítható hadihajóról, repülőgépről és tengeralattjáróról is. A Scalp-EG hatótávolsága 250-300 kilométer, és a francia ígéretek szerint csak Ukrajna eredeti határain belül használnák őket.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov már jelezte: Moszkva hibának tartja a francia robotrepülő-szállítást, amelynek szerinte következményei lesznek.

A Kreml szerint a NATO hibát követ el az orosz határ felé való terjeszkedéssel

Az európai vezetők nem látják be, hogy a NATO hibát követ el az orosz határ felé való terjeszkedéssel – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden.

Peszkov a Vilniusban kedden kezdődő NATO-csúcs fejleményeivel kapcsolatban újságírók előtt úgy vélekedett: az észak-atlanti szövetség közép- és kelet-európai terjeszkedése volt az elsődleges ok, amely a jelenleg fennálló ukrajnai konfliktushoz vezetett.

A Kreml szóvivője szerint Svédország várható felvétele a NATO-ba egyértelműen negatív hatással lenne Oroszország biztonságára. Hozzátette: Moszkva a finn csatlakozásra adott válaszokhoz hasonló intézkedésekkel fog reagálni a svéd csatlakozásra. Noha Peszkov csalódottságát fejezte ki Törökország döntése kapcsán, elmondta: Moszkvának nem voltak illúziói azzal kapcsolatban, hogy Ankarának a szövetség tagjaként milyen kötelességeknek kell megfelelnie. Hozzátette: Oroszországnak és Törökországnak ugyan megvannak a maga nézeteltérései, számos dologban mégis azonosak az érdekeik, így Moszkva szeretné továbbfejleszteni kapcsolatait Ankarával.

Peszkov elítélte Emmanuel Macron francia elnök keddi bejelentését is, amely szerint Franciaország nagy hatótávolságú rakétákkal segíti Ukrajnát az Oroszország elleni harcban.

A Kreml szóvivője szerint Párizs Kijevnek nyújtott támogatása „hiba, amelynek következményei lesznek Ukrajnára nézve”. Peszkov közölte továbbá, hogy a Kreml nyomon követi a vilniusi fejleményeket, alaposan elemezni fogja a NATO-csúcstalálkozón történteket, és egyúttal elítéli a csúcstalálkozó „erősen oroszellenes jellegét”.

NATO-csúcs – Orbán Viktor: fegyverek helyett békére van szükség Ukrajnában

Fegyverek helyett békére van szükség Ukrajnában – hangsúlyozta a miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közzétett videóban.

Orbán Viktor a vilniusi kétnapos NATO-csúcs legfontosabb kérdésének az orosz-ukrán háborút nevezte.
„A magyar álláspont változatlan, ezt fogjuk képviselni: Ukrajnába nem fegyvereket, hanem békét kellene vinni” – emelte ki a kormányfő.
Orbán Viktor hozzátette, hogy tűzszünetre volna szükség és a háború helyett minél hamarabb meg kellene kezdeni a béketárgyalásokat.
„A magyar álláspont világos, hiszen a háború a szomszédunkban van és a Kárpátalján élő magyarok miatt magyar emberek tízezrei vannak közvetlen veszélyben” – mondta.
A miniszterelnök rögzítette: Magyarország amellett tör lándzsát, hogy a NATO ne változtassa meg korábbi álláspontját, hiszen a NATO egy katonai-védelmi szövetség. A NATO azért jött létre, hogy megvédje a tagállamait, nem azért, hogy más országok területén hajtson végre katonai akciókat – mutatott rá Orbán Viktor.
A magyar álláspont most, a tárgyalások kezdetén teljesen egybeesik a NATO álláspontjával, hiszen a NATO nem küld csapatokat, nem küld fegyvereket, nem képez ki harcoló katonai egységeket, hanem a saját tagállamai védelmét próbálja megerősíteni.
„Ez szükséges, helyes és Magyarország ezt támogatni fogja” – zárta szavait Orbán Viktor.

NATO-csúcs – Antony Blinken: az Egyesült Államok világossá tette, hogy a háború idején nem válhat taggá Ukrajna

A NATO-csúcs erős jelzést ad majd Ukrajna számára, hogy jelentős előrehaladást ért el a tagság felé vezető úton, ugyanakkor mind a katonaságát, mind demokráciáját illetően további reformokra szorul – jelentette ki kedden az amerikai külügyminisztérium amerikai médiumoknak adott interjúkban.

Antony Blinken az ABC televízió műsorában megerősítette ugyanakkor, hogy amíg tart a háború, addig az ukrán tagság nem fog megvalósulni.
Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnától elvárt reformok részét képezi demokráciájának megerősítése. Hozzátette, hogy a NATO-csúcstalálkozó eredményeként látható lesz a védelmi szövetség egysége a nagyon gyakorlati és tartós támogatásban Ukrajna irányába, ide értve a tagság felé vezető utat is.
A Kelet-Ukrajnában jelenleg zajló ukrán ellentámadásról megjegyezte, hogy az ukránok rendelkeznek a sikerhez szükséges eszközökkel, ugyanakkor kihívásokkal szembesülnek, mert az orosz katonaság nagyon erős védelmet épített ki.
Az amerikai külügyminiszter az NBC televíziónak arról beszélt, hogy a NATO és egyes tagállamai segítséget nyújtanak Ukrajna számára elrettentő erejének és védelmi kapacitásainak fokozatos felépítéséhez. Arra a kérdésre, hogy Oroszország érdekeltté válik-e a háború elhúzódásában, amennyiben a NATO kizárja az ukrán tagságot, amíg az háborúban áll, Antony Blinken azt mondta, hogy a háború csak egységesebbé teszi a NATO kiállását Ukrajna mögött, ami azt üzeni az orosz elnöknek, hogy nem tudja kifárasztani a védelmi szövetséget és az Ukrajnát támogató országokat.
Blinken szintén kedden a CBS televíziónak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a NATO „nyitott kapuk” felvételi politikája mellett, ami azt jelenti, hogy bárki tagjává válhat a védelmi szövetségnek, amikor készen áll arra, és minden szövetséges egyetért a tagságra vonatkozó meghívással.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine