Lázár János: augusztus elsején lép hatályba az állami építési beruházásokat szabályzó új törvény

Az Országgyűlés múlt héten fogadta el a vállaltan patrióta szabályozást jelentő, az állami beruházások területén új korszakot nyitó beruházási kerettörvényt, mely a következő hónapban életbe is lép – jelentette be az építési és közlekedési miniszter.

Augusztus elsején lép életbe az állami építési beruházások teljes életciklusát szabályozó új törvény, amely az összes, legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve uniós forrásból finanszírozott beruházásra vonatkozik a jövőben – jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Elmondta, hogy 5500 milliárd forint értékű állami beruházást kellett felfüggeszteni az elmúlt évben, miután 2010-2022 között 28 ezer milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban. Ismertetése szerint 3300 milliárd értékű folyamatban lévő beruházást kell befejezni, a tárca felügyelete alatt, emellett 1300 milliárd forint értékben 200 beruházás tervezése zajlik. Lázár János hangsúlyozta, hogy az új törvény 32 év után újraszabályozza a közpénzek elköltésének kereteit és feltételeit. A jogszabály társadalmi vitájában mintegy ezer javaslat érkezett 40 szakmai szervezettől – jegyezte meg.

A miniszter elmondta: az új jogszabály garantálja a kiszámíthatóságot az építésben részt vevők számára, emellett célja a fenntarthatóság, az alacsony környezetterhelés és a költséghatékonyság. A tárcavezető patriótának nevezte a jogszabályt, amellyel elsősorban a hazai kkv-kat kívánják bevonni az állami beruházásokba.

Elhangzott: augusztus 1. és december 31. között minden tárcának össze kell gyűjtenie a fejlesztési elképzeléseiket, hogy pontosan látható legyen, hogy jelenleg és a következő 10 évben miből, mennyi beruházás valósul majd meg Magyarországon. A kormánynak objektív szempontok szerint kell rangsorolnia ezeket a beruházásokat.

A törvény főbb céljai így foglalta össze Lázár János: a magyarok munkájából magyaroknak legyen haszna, magyar gazdasági szereplők bevonásával, vagyis magyar alapanyag, magyar tudás, magyar profit a magyar vállalkozók számára az építőipar erősítése érdekében; kultúraváltás történjen az építőiparban, másfajta mentalitás honosodjon meg, például kiviteli terv nélkül ne kezdődhessen el beruházás, alapos tervdokumentáció készüljön. Emellett a kiviteli tervek során vége lesz az egyajánlatos eljárásoknak, a közbeszerzések során sokkal jobban odafigyelnek a versenyeztetésre. A közbeszerzési eljárások során nemcsak az ár fog dönteni, hanem – külföldi, főleg német minták alapján – a zöld szempontok, a fenntarthatóság és a környezeti terhelés is legalább olyan fontos lesz, mint az ár.

Célkitűzés még a magyar alapanyagok és magyar építőipari vállalkozások számára lehetőség teremtése, de emellett a minőségi követelményeknek is meg kell felelniük a honi szereplőknek. Létrejön az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) javaslatának megfelelően, többek között a szaktárca vezetője, az államkincstár, a mérnöki és az építész kamara, vállalkozói szervezetek, a MÁV, a versenyhivatal, a fővárosi önkormányzat és az országos főépítész részvételével. A tanács feladata a részletszabályok kidolgozása lesz az egyes beruházásokra vonatkoztatva.

Lázár János arról is szólt, hogy bevezetik az építményinformációs modell (BIM) rendszert, ebben a digitalizált rendszerben kell mindent megtervezni, a megvalósítást rögzíteni. Költséginformációs rendszer is lesz, javulni fog a költségek nyomon követése. Az Európai Bizottsággal is egyeztettek az új törvényről, azt megfelelőnek találta a testület – jelezte Lázár János. Az önkormányzatokkal, fővárosi önkormányzattal is egyeztettek, a megvalósításban konzorciumi partner lesz a tárca az önkormányzati beruházásokban – sorolta.

A beruházási törvény mellett a kormány előtt a magyar építészetről szóló törvény is, amely négy területet foglal majd magában, s teljesen újraírja azt, hogy Magyarországon hogyan lehet építkezni. A beruházási törvény az állami beruházásokra, az építészetről szóló törvény viszont általánosan a magyarországi építkezésekre fog vonatkozni. Az építőiparban a beruházók többsége magyar, de az építőanyag előállítók 80-90 százalékban külföldi kézben vannak, erre is kiterjed majd a törvény. Tíz év múlva a cél, hogy a magyar beruházások magyar munkaerővel, magyar alapanyagból épüljenek – ismertette Lázár János.

„2024 sokkal rosszabb év lesz az építőipar számára, mert az állami és a magánmegrendelések is csökkenni fognak. A vasút-, az út-, a mély- és magasépítés korábban évente 1200 milliárd forintnyi beruházást bonyolítottak, ez most 200 milliárd. A 385 ezer építőiparban dolgozó közül sokan elvesztették a munkájukat, ők Ausztriában, Németországban keresnek most munkát. Háborús időszakban viszont a védelmi kiadások elsőbbséget kapnak az infrastruktúrafejlesztésekkel szemben, ennek ellenére a következő években is lesznek útfejlesztések és iparipark-fejlesztések Magyarországon. Tehát lesznek beruházások, de ezek a beruházások meggyőződésem szerint fölpörögni 2024 utolsó negyedévében, és 20525-26-ban fognak” – emelte ki a miniszter.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke hangsúlyozta: újszerű együttműködés van a tárca és a szövetség között. A szakszövetség a teljes építőipari értéklánc érdekében lép fel megoldási javaslatokkal, a tárca pedig minden kérdésben nyitott, az egyeztetés folyamatos – mondta. Hozzátette, hogy az állami megrendelésekre vonatkozó törvény előkészítésében első pillanattól kezdve részt vettek. A megalakuló érdekegyeztető tanács lehetőséget ad a szakmai elképzelések érvényesítésére, a tárcánként kidolgozott tízéves építési beruházási keretprogram pedig segít csökkenteni a megrendelések ciklikusságát – emelte ki az elnök.

Fotó: MTI/Kovács Tamás (archív)