Az orosz-ukrán háború 502. napja – FRISSÜL

Immár ötszázkettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Erdogan az uniós csatlakozási tárgyalások újraindításától tette függővé a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyását

Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Isztambulban közölte: országa akkor hagyja jóvá Svédország NATO-csatlakozását, ha az Európai Unió újrakezdi Törökországgal a csatlakozási tárgyalásokat.

Erdogan az isztambuli Atatürk repülőtéren tartott sajtótájékoztatón beszélt a svéd NATO-tagság kérdéséről, mielőtt a szövetség vilniusi csúcstalálkozójára utazott.
Az államfő úgy fogalmazott: „először gyertek, nyissatok utat Törökországnak az Európai Unióba, aztán mi is, ahogy Finnországot illetően utat nyitottunk, hadd nyissunk utat Svédország előtt is”.
„Törökország több mint 50 éve várakozik az Európai Unió kapuinál, miközben immár csaknem az összes NATO-ország tagja az EU-nak” – emlékeztetett Erdogan.
A török parlament a finn NATO-csatlakozást, amelyet korábban szintén gátolt, március végén ratifikálta.
Az ország 1995-ben lépett vámunióra az Európai Unióval, amelynek 1999-től hivatalos tagjelöltje lett. A teljes jogú csatlakozásról szóló tárgyalások 2005-ben kezdődtek meg, de a folyamat az utóbbi években holtpontra jutott. Az Európai Tanács 2016 decemberében úgy döntött, hogy a 2016. július 15-ei törökországi puccskísérletet követő tisztogatások mértéke miatt az unió nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával. A 35 megvitatandó fejezet közül eddig mindössze egyet tudtak lezárni.
Erdogan a török EU-csatlakozás ügye mellett egyúttal hangsúlyozta: a svéd NATO-csatlakozás előrehaladása attól függ, hogy a múlt évi madridi török-svéd-finn megállapodásban foglalt vállalások teljesülnek-e.
Ankara a skandináv állam NATO-csatlakozásával kapcsolatban eddig azt mondta, hogy mindaddig nem támogatja az ország felvételét, amíg – szerinte – Stockholm nem lép fel határozottabban a terrorizmus, különösképp a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet ott élő tagjai ellen. Törökország egyúttal számos PKK-tag kiadatását is követeli.
A török álláspont szerint Svédország megtűri a Törökország mellett az Európai Unióban is terrorszervezetként nyilvántartott PKK tagjait, ezért a NATO-hoz való csatlakozás előtt olyan lépéseket kell tennie, amelyekkel bizonyítja, hogy ezen változtatni kíván. Az észak-európai országban múlt héten elször ítélték szabadságvesztésre a PKK egyik támogatóját, noha a bíróság állítása szerint a svéd NATO-csatlakozásnak nem volt köze az ítélethez. A PKK 1984 óta fegyveres felkelést folytat Délkelet-Törökországban a helyi kurd kisebbség függetlenségéért. A több évtizedes konfliktusban emberek tízezrei vesztették életüket.

Rövid megbeszélést tartott Londonban a brit kormányfő és az amerikai elnök

Rövid megbeszélést tartott hétfőn Londonban Joe Biden amerikai elnök és Rishi Sunak brit kormányfő. Sunak hivatalának tájékoztatása szerint a találkozón szóba került az Ukrajnának szánt amerikai kazettás bombák kérdése – amelyben nézeteltérés van Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között -, valamint Svédország NATO-csatlakozása.

Biden délután látogatást tett III. Károly királynál a windsori kastélyban.
Az amerikai elnököt, akinek repülőgépe, az Air Force One hétfőre virradó éjjel szállt le a londoni Stansted repülőtéren, Rishi Sunak a Downing Streeten fogadta.
Biden a 40 perces találkozón „sziklaszilárdnak” minősítette Nagy-Britannia és az Egyesült Államok viszonyát, azzal együtt is, hogy a két szövetséges ország között nem sokkal az amerikai elnök londoni érkezése előtt ritkán tapasztalható feszültség alakult ki. Ennek közvetlen előzményeként a Fehér Ház pénteken újabb katonai segélyt jelentett be Ukrajna számára, és a csomagban ezúttal kazettás bombák is szerepelnek.
Az ENSZ 2008-ban betiltotta az ilyen típusú fegyverek használatát, és az erről szóló egyezményhez 123 ország csatlakozott – köztük Nagy-Britannia -, az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna azonban nem.
Az amerikai döntés után Rishi Sunak – jóllehet nyíltan nem bírálta az amerikai kormányt – kijelentette, hogy Nagy-Britannia a kazettás bombák tilalmáról szóló egyezmény aláírójaként „nem szorgalmazza” ezeknek a fegyvereknek a használatát.
A Downing Street szóvivője Biden és Sunak kétoldalú megbeszéléséről tartott hétfő délutáni tájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „mindkét ország maga hozza meg döntéseit”, és az Egyesült Államok „más álláspontot” képvisel a kazettás bombák ügyében, mint Nagy-Britannia.
A szóvivő felidézte Rishi Sunak hétvégi kijelentését arról, hogy London részese a kazettás fegyvertípusok tilalmáról szóló ENSZ-konvenciónak.
A Downing Street illetékese szerint Sunak és Biden a hétfői kétoldalú megbeszélésen megvitatta a brit kormányra a kazettás fegyverek gyártását és használatát tiltó konvencióból eredő kötelezettségeket, és azt, hogy London ebből következően „nem szorgalmazza” az ilyen fegyverek használatát.
„Kitartunk az egyezményből eredő kötelezettségeink mellett, és azon álláspontunk mellett is, hogy nem szorgalmazzuk (a kazettás fegyverek) használatát” – fogalmazott a brit miniszterelnök szóvivője.
A Downing Street a kétoldalú találkozóról ismertetett beszámolójában kiemelte: Joe Biden és Rishi Sunak egyetértett annak szükségességében, hogy Svédország „gyors ütemben” teljes jogú NATO-taggá váljon.
Az amerikai elnök és a brit kormányfő fontosnak nevezte azt is, hogy a partnerországok adják meg Ukrajnának az Oroszországgal vívott háború megnyeréséhez és az igazságos, tartós béke megteremtéséhez szükséges támogatást, és vállaljanak kötelezettséget Ukrajna hosszú távú védelmére.
Joe Biden és Rishi Sunak az elmúlt öt hónapban ötször találkozott egymással különböző nemzetközi rendezvényeken, de az amerikai elnök hivatali idejének kezdete óta most először tett hivatalos látogatást a Downing Streeten.
Biden és Sunak még a héten újból találkozik, mivel mindketten részt vesznek a kedden kezdődő vilniusi NATO-csúcstalálkozón.
Joe Biden hétfő délután felkereste III. Károly királyt a brit uralkodók legnagyobb és legősibb rezidenciáján, a London nyugati határán fekvő windsori kastélyban, ahol katonai tiszteletadással fogadták.
Az udvar tájékoztatása szerint a király és az amerikai elnök hétfői megbeszélésének napirendjén elsődleges helyre kerültek a környezetvédelmi kérdések.
Joe Biden nem volt jelen a brit uralkodó május 6-i koronázásán, amelyet a londoni Westminster apátságban, az angol-brit monarchia ősi koronázó templomában tartottak – képviseletében felesége, Jill Biden vett részt a ceremónián -, de a Downing Street és a Fehér Ház már korábban jelezte, hogy az amerikai elnök következő európai látogatásán mindenképpen felkeresi III. Károly királyt.

Nagy-Britanniába érkezett az amerikai elnök, a kazettás bombákról is vitázhatnak

Nagy-Britanniába érkezett Joe Biden amerikai elnök, akit hétfőn fogad Rishi Sunak brit miniszterelnök és III. Károly király.

Biden repülőgépe, az Air Force One hétfőre virradó éjjel szállt le a londoni Stansted repülőtéren. Az elnök délelőtt a Downing Streeten tárgyal Sunakkal, majd délután a London nyugati határában emelkedő windsori kastélyban, a legősibb és legnagyobb brit királyi rezidencián fogadja őt az uralkodó.

Joe Biden londoni érkezése előtt ritkán tapasztalható feszültség alakult ki a két szövetséges között, miután az Egyesült Államok pénteken újabb katonai segélyt jelentett be Ukrajna számára, és a csomagban ezúttal kazettás bombák is szerepelnek. Az ENSZ 2008-ban betiltotta az ilyen típusú fegyverek használatát, és az erről szóló egyezményhez 123 ország csatlakozott, köztük Nagy-Britannia.

Az amerikai döntés után Rishi Sunak kijelentette, hogy Nagy-Britannia a kazettás bombák tilalmáról szóló egyezmény aláírójaként „nem szorgalmazza” ezeknek a fegyvereknek a használatát. A londoni miniszterelnöki hivatal Biden és Sunak hétfői Downing Street-i találkozója előtt nem jelezte, hogy az ügy napirendre kerül a kétoldalú megbeszélésen. Az amerikai elnök és a brit kormányfő keddtől részt vesz a vilniusi NATO-csúcstalálkozón.

Elutazása előtt Joe Biden hétfő délután felkeresi III. Károly királyt és hitvesét, Kamillát a windsori kastélyban.

Német elnök: most nem szabad akadályozni, hogy Washington kazettás lőszereket szállítson Ukrajnának

Frank-Walter Steinmeier német elnök vasárnap kijelentette: a jelenlegi helyzetben nem szabad akadályozni az Egyesült Államokat abban, hogy kazettás lőszereket szállítson az ukrán hadseregnek.
A német vezető a ZDF német tévécsatornának adott interjúban egyúttal védelmébe vette hazája hivatalos álláspontját, miszerint nem támogatja a szóban forgó fegyverek leszállítását.

Steinmeier leszögezte: „Ha Ukrajnának többé nem lesznek eszközei ahhoz, hogy megvédje magát, vagy ha azok, akik segítik őt abban, hogy megvédje magát, felhagynak ezzel a segítséggel, az Ukrajna végét jelenti”.
Az Egyesült Államok pénteken újabb katonai segélyt jelentett be Ukrajna számára, egyebek között kazettás bombákkal. A kazettás lőszer a bevetéskor számos apró robbanóeszközt bocsát ki magából, megsokszorozva ezzel a pusztító hatást és a járulékos veszteségeket. Washington döntése heves nemzetközi vitát váltott ki.

Az ENSZ 2008-ban betiltotta a kazettás lőszerek használatát, és a vonatkozó egyezményhez a világ több mint 110 országa csatlakozott. Az aláírók között viszont nem szerepel az Egyesült Államok, Ukrajna, Oroszország és Kína.

Steinmeier vasárnap emlékeztetett arra, hogy külügyminiszterként ő írta alá ezt a megállapodást Németország nevében. Ugyanakkor aláhúzta: „kétség sincs afelől (…), hogy ki az agresszor és ki az áldozat, és hogy ki kell állnunk az áldozatok mellett”.

Zelenszkij: Putyin meggyengült, kénytelen lesz párbeszédet keresni a civilizált világgal

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ABC Newsnak adott interjújában arról beszélt, hogy amint az ukrán hadsereg az oroszok által megszállt Krím-félsziget határához ér, Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalási lehetőséget keres majd a civilizált világgal.

Az ukrán elnök egyúttal azokat az információkat sem vitatta, hogy a terület jelentős részét már őszig elfoglalnák, továbbá tüzérségi és rakétarendszereket telepítenének a félsziget határára.

Abban a pillanatban, amikor Ukrajna eléri az ideiglenesen megszállt ukrán félszigetet, Putyin kénytelen lesz párbeszédet keresni a civilizált világgal, ugyanis meggyengült – mondta Zelenszkij, hozzátéve, abba sohasem egyezne bele, hogy Ukrajna átengedje bármely területét a megszálló Oroszországnak.

Joe Biden szerint Ukrajna nem áll készen a NATO-tagságra

Joe Biden szerint Ukrajna nem áll készen a NATO-tagságra, és a háborúnak le kell zárulnia, mielőtt a szövetség döntést hozna ebben a kérdésben – az amerikai elnök erről Európába utazása előtt beszélt egy vasárnap sugárzott televízióinterjúban.

Az elnök a CNN hírtelevíziónak kijelentette ugyanakkor, hogy miközben az ukrán NATO-tagságról szóló vita a szövetségen belül korai, az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is eljuttatják a biztonsági támogatást és fegyverzetet Volodimir Zelenszkij elnökhöz és haderejéhez, ami ahhoz szükséges, hogy az ország be tudja fejezni a háborút Oroszországgal.
„Nem gondolom, hogy egyhangú egyetértés van a NATO-n belül most arról, hogy befogadjuk-e Ukrajnát a NATO családjába, vagy nem” – fogalmazott, és hozzátette: a szövetség „határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy megvédje a NATO területének minden centiméterét”.
„Amennyiben egy jelenleg zajló háborúról van szó, akkor mindannyian háborúba lépünk, háborúba lépünk Oroszországgal, ha az volna a helyzet”, hogy Ukrajna a NATO tagja – hangsúlyozta Joe Biden.
Az amerikai elnök vasárnap Európába utazott, ahol hétfőn Londonban találkozik III. Károly királlyal és tárgyal Rishi Sunak miniszterelnökkel, majd Vilniusba megy a NATO csúcstalálkozójára, ahonnan Helsinkibe utazik, hogy csütörtökön részt vegyen az Egyesült Államok és az északi országok vezetőinek csúcstalálkozóján.

Közel 14 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Továbbra is rengetegen hagyják el a háború sújtotta Ukrajnát, s keresnek menedéket hazánkban.

Magyarország területére 2023. július 9-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6742 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7094 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 93 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. július 9-én nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine