Az orosz-ukrán háború 501. napja – FRISSÜL

Immár ötszázegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Zelenszkij nagy várakozással tekint a NATO-csúcsra

Az ukrán elnök vasárnap egy interjúban arról beszélt, hogy nagyon fontos lesz számukra a NATO kedden kezdődő litvániai csúcstalálkozója.

Volodimir Zelenszkij az ABC Newsnak adott interjút, amelyet még korábban vettek fel, de most került adásba. Az ukrán elnök azt mondta: „A vilniusi csúcstalálkozó nagyon fontos lesz. Ha nincs is egység azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna a gyakorlatban is meghívást kapjon a szövetségbe, akkor is csak a politikai szándékon és a megfelelő szövegezésen múlik az, hogy meghívják-e Ukrajnát.”

„Fontos üzenet lenne, ha kijelentenék, hogy a NATO nem fél Oroszországtól. Ukrajnának egyértelmű biztonsági garanciákat kellene kapnia addig, amíg a NATO tagjává válhat. Csak ilyen feltételek mellett mondhatjuk azt, hogy a találkozónak lesz érdemi jelentősége” – mondta.

Az ukrán fegyveresek F-16-osokat is szeretnének

Jurij Ignat, az Ukrán Fegyveres Erők légierejének szóvivője elmondta, milyen segítségre van szüksége Ukrajnának a partnerektől az orosz megszállók támadásának visszaveréséhez – írja az Unian.

Az amerikai partnerektől Ukrajnába érkező fegyverekről, különösen a kazettás bombákról szólva Ignat elmondta: az ilyen lőszerek biztosításáról szóló döntés azt jelzi, hogy Ukrajnát a jövőben támogatni fogják, méghozzá valószínűleg még erősebb fegyverekkel.

Tudjuk, hogyan fordítsuk meg a háború menetét, például az F–16-os vadászgépekkel – fogalmazott Ignat, aki leszögezte, nem csak cirkálórakétákra lenne szükségük.

Oroszország semlegesített egy cirkálórakétát a Krím felett

Az orosz légvédelmi rendszerek lelőttek egy cirkálórakétát Kercs város közelében – közölte Szergej Akszjonov, a Krím félsziget orosz kormányzója.

A támadásban senki sem sérült meg, és károkat sem okozott a rakéta. Akszjonov nem részletezte, hogy honnan indították a rakétát – teszi hozzá a Sky News.

Oroszország 2014-ben csatolta el Ukrajnától a Krímet, ahol a fekete-tengeri flottáját állomásoztatja. Kijev többször felszólította Moszkvát, hogy adja vissza a félszigetet.

Kijev elismerte a felelősséget a Krími híd elleni támadásban

Az ukrán védelmi miniszterhelyettes egy friss közleményben elismerte hazája felelősségét a Krími-híd elleni tavaly októberi támadásban a TASZSZ orosz hírügynökség vasárnapi jelentése szerint.

Hanna Maljar azt írta a Telegramon: 273 nap tel el azóta, hogy Ukrajna támadást hajtott végre a Krími-híd ellen, aminek az volt a célja, hogy zavart keltsenek az oroszok hadtáp-utánpótlásában.

Május 27-én Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetője közvetve megerősítette, hogy a különleges szolgálat felelős a hidat ért támadásért.

Tavaly október 8-án egy teherautót robbantottak fel az Oroszországból a félszigetre vezető Krími-hídon. Az incidensben négy ember meghalt, és egy közelben lévő tehervonat dízelolajat szállító tartálykocsijai is kigyulladtak. A hatalmas tűzvész hatására a híd közúti szakaszának két pillére összeomlott.

A vonat és gépjárműforgalom közlekedésének helyreállítása a hídon viszonylag gyorsan megtörtént. Az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság vezetője, Alekszandr Basztirkin terrorcselekménynek minősítette az incidenst, és azt állította, hogy az ukrán különleges szolgálatok állnak a háttérben.

Orosz külügyi szóvivő: a NATO-csúcson vitassák meg a zaporizzsjai atomerőmű kérdését

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a jövő heti vilniusi NATO-csúcson foglalkozni kellene az ukrajnai Zaporizzsjában lévő atomerőmű helyzetével.

A NATO-tagországok vezetői kedden és szerdán a litván fővárosban, Vilniusban találkoznak.

Az orosz szóvivő a Telegram üzenetküldő alkalmazásban Ukrajnát a zaporizzsjai atomerőmű rendszeres megrongálásával vádolva azt írta, hogy „a NATO-csúcstalálkozónak kiemelt figyelmet kell szentelnie ennek a kérdésnek”. Hozzátette: a szövetség tagjainak túlnyomó többsége a közvetlen hatásövezetben lesz, ha valami történne.

Vilnius mintegy ezer kilométerre van a legnagyobb európai atomerőműtől.

Oroszország és Ukrajna egyaránt azzal vádolja a másikat, hogy támadást tervez az erőmű ellen, amely az ukrajnai Zaporizzsja régióban, a frontvonal közelében, orosz kézen lévő területen található.

A kazettás bombák küldése azt bizonyítja, hogy rosszul halad az ukrán ellentámadás

Az, hogy Joe Biden kazettás lőszereket küld Ukrajnába, azt is bizonyítja, hogy nagyon rosszul halad az ukrán ellentámadás. Erről a Magyar Nemzet közölt egy összefoglalót a New York Times-ra hivatkozva.

Az amerikai napilap arról írt, hogy Washington eddig határozottan ellenezte, hogy ilyen, ahogy fogalmaznak, alattomos és veszélyes fegyvert szállítson.

Közben Spanyolország és Nagy-Britannia sem nézi jó szemmel az amerikai döntést. Madrid és London is jelezte, hogy tartja magát a nemzetközi egyezményhez, amely tiltja a kazettás bombák használatát.

Foreign Affairs: ne engedjék Ukrajnát a NATO-hoz csatlakozni!

Az elemzés szerint a szövetség vezetői régóta tisztában vannak azzal, hogy Ukrajna felvétele magában hordozná a harmadik világháború kitörésének kockázatát.

A mértékadó amerikai külpolitikai lap, a Foreign Affairs cikke szerint Ukrajna tagsági törekvései most a NATO jövő heti vilniusi csúcstalálkozójának központi vitatémája lesz. Ukrajna úgy látja, hogy a szövetségnek üdvözölnie kellene őt, az elemzés szerint azonban a kérdés rendezésének módja komoly következményekkel jár majd az Egyesült Államokra, Európára és azon túl is.

Az írás szerint a NATO-tagság magában foglalja a szövetségesek elkötelezettségét, hogy egymásért harcolnak és meghalnak. Részben éppen ezért a tagok a hidegháborút követő korszakban végig azon dolgoztak, hogy elkerüljék a szövetség kiterjesztését olyan államokra, amelyek esetében a támadás közeli kockázata fennállt.

A NATO vezetői régóta tisztában vannak azzal is, hogy Ukrajna felvétele magában hordozza az Oroszországgal való háború (beleértve a nukleáris háborút is) nagyon is valós lehetőségét. Valójában egy ilyen konfliktus esélye és annak pusztító következményei a fő oka annak, hogy az Egyesült Államok és más NATO-tagok igyekeztek elkerülni, hogy mélyebben belekeveredjenek az ukrajnai háborúba. A feszültség egyértelmű: szinte senki sem gondolja, hogy a NATO-nak ma közvetlenül Oroszországgal kellene harcolnia Ukrajnáért, de sokan támogatják, hogy Ukrajnának utat ígérjenek a szövetségbe, és vállalják, hogy a jövőben harcolni fognak érte – olvasható a Mandiner.hu által ismertetett elemzésben.

Az amerikai kormány megerősítette Ukrajna melletti elkötelezettségét a háború 500. napján

Az amerikai külügyminisztérium közleményben erősítette meg támogatását Ukrajna iránt szombaton, 500 nappal az Ukrajna elleni orosz háború megkezdése után.

Az Egyesült Államok szerint az „igazságos és tartós béke” előtt az orosz kormány jelenti az egyetlen akadályt – áll a dokumentumban, amely szerint Washington tovább folytatja az orosz kormány számára sokba kerülő nyomásgyakorlást szankciók, exportkorlátozások és egyéb intézkedések formájában annak érdekében, hogy korlátozza a Kreml képességét a háború folytatására.
A külügyminisztérium közleménye megerősíti, hogy az Egyesült Államok – „tartson, ameddig tart” – folytatja Ukrajna biztonsági, gazdasági és egyéb támogatását annak érdekében, hogy Kijev képes legyen megvédeni magát, valamint a lehető legerősebb helyzetben legyen a tárgyalóasztalnál, amikor eljön az ideje.
Ukrajna Egyesült Államokban akkreditált nagykövete szombaton egy televízióinterjúban arról beszélt, hogy országának továbbra is minden lehetséges katonai eszközre szüksége van, a többi között légvédelmi eszközökre és harci repülőkre. Okszana Markarova a FoxNews hírtelevízió adásában elismerte, hogy a kazettás lőszerek körül aggályok merülnek fel, de hozzátette, hogy ezekre szükségük van, és nagyszerű hír az amerikai döntés a szállításukról.
Az Egyesült Államok kormánya pénteken jelentette be, hogy a sokak által vártnál lassabb ukrán ellentámadás támogatására úgynevezett kazettás lőszereket bocsát Ukrajna rendelkezésére, a következő katonai támogatási csomag részeként. Joe Biden elnök egy pénteki televízióinterjúban átmenetinek mondta az ENSZ-egyezményben tiltott eszközök szállítását.
Az ENSZ-egyezményt a világ mintegy 110 ország írta alá, ugyanakkor az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország nincs közöttük.

Már megint csaknem 15 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. július 8-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7640 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7247 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 66 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. július 8-án nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine