Az orosz-ukrán háború 500. napja – FRISSÜL

Immár ötszázadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az Egyesült Államok kifogyóban van hagyományos lőszerekből, ezért szállít átmenetileg kazettás lőszert Ukrajnának

A hagyományos lőszerek hiánya miatt küld az Egyesült Államok Ukrajna számára ENSZ-egyezmény által tiltott kazettás lőszereket – nyilatkozta Joe Biden elnök pénteken, miután kormánya újabb, ezúttal 800 millió dollár (mintegy 480 milliárd forint) értékű katonai segítséget jelentett be.

Joe Biden a CNN-nek adott interjúban nehéz döntésnek nevezte a hozzájárulás megadását a vitatott eszközök szállításához, de hozzátette, hogy meggyőzték őt ennek szükségességéről, mert Ukrajnának szüksége van lőszerre az orosz erők elleni támadáshoz. Az ukrán erők „kifogyóban vannak a tüzérségi eszközökből, és nekünk is alacsonyak a készleteink” – magyarázta az elnök, hozzátéve, hogy átmeneti időszakra fogadta el a védelmi minisztérium javaslatát a kazettás eszközök ukrajnai szállítására, ameddig az Egyesült Államok nem lesz képes több 155 milliméteres lőszert legyártani.
Az amerikai védelmi minisztérium illetékese pénteken azt mondta, hogy a vitatott lőszerek szállításának elsődleges oka, hogy segítsenek az ukrán erők számára áttörni az orosz védelmi vonalakon. Colin Cahl, a Pentagon védelempolitikáért felelős államtitkára elismerte, hogy az ukrán ellentámadás „kicsit lassabban halad, mint sokan remélték”.
Előzőleg az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Fehér Ház napi sajtótájékoztatóján a lőszerekkel kapcsolatos aggályokról azt mondta, hogy az amerikai adminisztráció egyeztetett a szövetségesek és partnerek képviselőivel.
Jake Sullivan egyebek közt azzal érvelt, hogy Oroszország kazettás lőszert polgári lakosság ellen is bevet, és a háború kezdete óta alkalmaz ilyen eszközöket, az ukrán erők viszont az ország területének védelmében használják majd, és „minimalizálják” a polgári lakosságot fenyegető kockázatot a kazettás bombák bevetése miatt.
Jake Sullivan kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fog háborúba keveredni Oroszországgal, és nem bocsát Ukrajna rendelkezésére fegyvert ahhoz, hogy azt saját területén kívül használja fel.
Az amerikai fegyverszállítmány bejelentése előtt az ENSZ főtitkára szóvivő-helyettese útján közölte, hogy továbbra sem támogatja a kazettás lőszerek (cluster munitions) alkalmazását. Farhan Haq elmondta, hogy Antonio Guterres kiáll a kazettás eszközök betiltásáról szóló ENSZ egyezmény mellett (Convention on Cluster Munitions – CCM), amit 15 éve kötöttek, és amelyhez a világ több mint 110 országa csatlakozott. Az aláírók között ugyanakkor nem szerepel az Egyesült Államok, Ukrajna, Oroszország és Kína.
A DPICM (dual-purpose improved conventional munition), az úgynevezett kazettás lőszer a bevetéskor számos további apró robbanóeszközt bocsát ki magából, megsokszorozva ezzel a pusztító hatást.
A Fehér Ház pénteki tájékoztatóján Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban a nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentette, hogy a védelmi szövetség jövő heti csúcstalálkozóján Ukrajna belépéséről nem döntenek majd, de a vilniusi esemény fontos pont lesz az oda vezető úton, és lehetőséget ad a NATO-tagországoknak arra, hogy megvitassák, Ukrajnának milyen reformokra van szüksége ahhoz, hogy teljesítse az elvárásokat.
Jake Sullivan a svéd NATO-tagság kapcsán úgy fogalmazott, hogy a folyamat relatíve hamar lezárul. „Bizonyosak vagyunk abban, hogy a nem túl távoli jövőben megtörténik a belépés, és erről egyhangú döntés születik” – mondta a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója.

Ez durva: ismét több mint 15 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Ötszáz napja tart a fegyveres konfliktus. Tízezrével menekülnek az emberek. Ki marad a végén Ukrajnában?

Magyarország területére 2023. július 7-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7512 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7496 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 94 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Stoltenberg: a tagállamok megerősítik szándékukat, hogy közelebb hozzák Ukrajnát a szövetséghez

A NATO jövő heti vilniusi csúcstalálkozója alkalmat ad a tagállamok azon szándékának megerősítésére, hogy közelebb hozzák Ukrajnát a szövetséghez – jelentette ki a védelmi szervezet főtitkára Brüsszelben pénteken.

Jens Stoltenberg a csúcstalálkozót megelőzően tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: Oroszország azon céljával ellentétben, hogy a háborúval megossza a szövetséget, a csúcsértekezlet legfőbb üzenete az, hogy a tagországok egysége erősebb, mint valaha, és megingathatatlan az Ukrajnának nyújtott támogatása.
A tagállami vezetők a csúcstalálkozón tervet készítenek arról, miként tudják támogatni Kijevet a NATO-tagsághoz szükséges célok elérésében – közölte a főtitkár.

Eurostat: már több mint 4 millió ukrán állampolgár kapott ideiglenes védelmi státuszt az EU-ban

Az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdetétől május végéig 4 019 815 ukrán állampolgár kapott ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt az Európai Unió valamely tagállamában – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.

Az uniós hivatal közlése szerint a háború elől Ukrajnából elmenekültek továbbra is csökkenő számban regisztrálnak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
A jelentés szerint a háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek Németország biztosította a legtöbb (1 111 590) ilyen jogállást, ami a tagországokban kiadott összes menedékes státusz 28 százalékát tette ki. Németországot Lengyelország (991 375; 25 százalék), majd Csehország (340 090; 8 százalék) követte.
A május végi adatok azt mutatják, hogy az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal, azaz mintegy 57 300-zal növekedett az átmeneti védelemben részesülő ukrán menekültek száma. A legnagyobb emelkedést Németországban figyelték meg, ahol 21 355-tel több ilyen végzést adtak ki az előző hónaphoz képest. Jelentősebb emelkedést továbbá Csehországban (8240) és Romániában (3825) figyeltek meg. A korábbi hónapokhoz képest azonban csökkenést regisztráltak Lengyelországban (-3660), Portugáliában (-470), Franciaországban (-170) és Észtországban (-30) is.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a március végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (32,3), Észtországban (26,4), Lengyelországban (26,3), Litvániában (24,9) Bulgáriában (23,1) és Lettországban (22,5) volt a legmagasabb, uniós szinten ez az adat 9.
Az ideiglenes védelemben részesülők 46,6 százalékát nők, 34,6 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 18,8 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.
A jelentésből kiderül továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 31 480 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.

Petr Fiala: Csehország további fegyvereket és lőszert szállít Ukrajnának

Csehország katonai támadó helikoptereket, valamint több százezer lőszert szállít Ukrajnának, és segítséget nyújt az ukrán pilóták kiképzésében is – jelentette be Petr Fiala cseh kormányfő sajtóértekezleten Prágában, miután tárgyalásokat folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Zelenszkij csütörtök este – előzőleg be nem jelentett – kétnapos látogatásra érkezett Szófiából Prágába. Megérkezése után Petr Pavel cseh államfővel tárgyalt, majd a két politikus sajtótájékoztatót tartott.
Petr Fiala hangsúlyozta, hogy Csehország továbbra is kiáll az orosz agresszió ellen védekező Ukrajna mellett, és részt kíván venni Ukrajna újjáépítésében is. A gazdasági kapcsolatok erősítése céljából a jövő héten mintegy harminctagú cseh vállalkozói küldöttség utazik Kijevbe.
A tervezett együttműködést a sajtóértekezlet előtt aláírt cseh-ukrán emlékeztető rögzíti. „Már konkrét projektekről van szó” – jegyezte meg ezzel összefüggésben az ukrán államfő.
Volodimir Zelenszkij ismételten köszönetet mondott a cseh államnak, hogy kiáll Ukrajna mellett, és több százezer ukrán állampolgárnak nyújtott menedéket. A cseh segítség a nagy európai államok segítségéhez mérhető – mutatott rá az ukrán elnök.
Petr Fiala kifejezte reményét, hogy az ukrán elnök személyesen is részt tud venni a NATO jövő heti vilniusi csúcstalálkozóján. A kormányfő hangsúlyozta, hogy ami Ukrajna jövőbeni NATO-tagságát illeti, Kijev számolhat Prága támogatásával.
„Arra számítok, hogy a szövetség minden tagja támogatni fogja Ukrajna igyekezetét a NATO-tagságra. Csehországgal biztosan számolhat” – szögezte le a cseh kormányfő újságírók előtt.
Volodimir Zelenszkij kétnapos csehországi látogatása végén találkozik még Milos Vystrcilla, a szenátus, valamint Markéta Pekarová Adamovával, a képviselőház elnökével is, majd elutazik Isztambulba.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine