Állati csoda: rajzanak a keleti rablópillék a Dél-Alföldön

Környékünkön a Királyhegyesi-pusztán, a Maros-ártérben és a Kígyósi-pusztán is megfigyeltek néhány egyedet.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén 2013-ban figyeltek meg először keleti rablópilléket. A fokozottan védett rovarfaj azóta is jelen van, júniusban rajzásuk is megkezdődött – értesült a nemzeti parktól a Promenad24.
Azt írták, a keleti rablópille Magyarországon igen ritka rovarfaj. Elterjedési területének nyugati határa Kelet-Ausztria és Észak-Olaszország, míg északi határa Kelet-Csehország, Észak-Magyarország. A Körös-Maros Nemzeti Parkban idén a Csanádi pusztákon és a Kígyósi-pusztán is megfigyeltek néhány egyedet.
A kifejlett lepkék rajzása június-júliusban figyelhető meg. A Csanádi pusztákhoz tartozó Királyhegyesi-pusztán 2013 óta stabilan jelen van a faj. Idén az első példányokat június közepén észleltek. Két területrészen összesen 12 egyedet figyeltek meg, ami arra utal, hogy valószínűleg szép számban vannak jelen. Örvendetes módon a közelmúltban egy eddig nem ismert állományt is észleltek a Maros-ártér egyik kaszálórétjén. A Kígyósi-pusztán szintén egy új helyen, a Kétegyháza határában fekvő Török-halomnál bukkantak rá a fajra. Itt június 19- én két példányt láttak. Újkígyós határában június 21-én szintén megfigyeltek egy keleti rablópillét.
Viszonylag könnyű őket észrevenni, mivel igen látványos, relatíve nagyméretű rovarok. Szárnyfesztávolságuk eléri az 5 centimétert, megjelenésük a szitakötőkére emlékeztet. Élénk citromsárga és fekete mintázatúak, ami feltehetőleg a madarak elleni védekezésben segíti őket. Színezetüknek köszönhetően a rovarevő madarak ugyanis könnyen összetéveszthetik őket a darazsakkal, ezért nem csapnak le rájuk.
A keleti rablópillék ragadozó életmódot folytatnak, a náluk kisebb, repülő rovarokra vadásznak. Ebből adódóan nagyon gyors és ügyes röptűek, cikázva suhannak, ilyenkor nehéz őket felismerni. Megfigyelésükre a kora reggeli, hajnali órák a legalkalmasabbak, olyankor még a fűszálakon pihennek, szárnyaikat harmatcseppek borítják. Kettős osztatú szemük van, ami segíti őket a repülő rovarok elkapásában. Szemük felső részével csak a napfény ultraibolya tartományát érzékelik, emiatt az ég egy teljesen homogén háttérként jelenik meg számukra, így a rovarokat kontrasztosabban tudják érzékelni – tájékoztatott az igazgatóság.
Fotó: Kmnp.hu/Forgách Balázs