Megszavazták a képviselők a jövő évi büdzsét

Elfogadta az Országgyűlés a Magyarország 2024-es központi költségvetéséről szóló törvényt, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter korábban védelmi költségvetésnek nevezett.

    A parlament 121 igen, 44 nem szavazattal hagyta jóvá a jogszabályt.
    Varga Mihály a törvény általános vitájában azt mondta, a 2024-es költségvetés védelmi költségvetés, mert háborús időkben olyan büdzsére van szüksége Magyarországnak, amely garantálja a biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. Ezért a jövő évi költségvetés fókuszában a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése áll – tette hozzá.
    A kormány azzal számol, hogy jövőre a gazdasági növekedés négy százalék, az infláció hat százalék, a GDP-arányos hiánycél pedig 2,9 százalék lesz.
    A költségvetés tartaléka 220 milliárd forint, és a kabinet törekvése, hogy amennyiben a GDP az előre jelzett felett nő, akkor a többletbevételt a hiány további csökkentésére fordítja.
    Az államadósság-mutató 2024. december 31-ére tervezett értéke 66,7 százalék lehet az idén év végére tervezett 69,7 százalék után.
    Az államháztartás központi alrendszerének jövő évi kiadási főösszege 40 755 milliárd forint, a bevételi főösszeg pedig 38 240 milliárd forint. A hiányt 2514 milliárd forintban állapították meg.
    2024-ben is nullszaldós lesz a hazai működési költségvetés, bevételi és kiadási főösszege is 34 150 milliárd forint.
    Az európai uniós fejlesztési költségvetés 2024-es kiadási főösszegét 3605 milliárd forintban, bevételi főösszegét 2479 milliárd forintban, hiányát 1125 milliárd forintban állapították meg.
    Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a zárószavazás előtt azt mondta, a tanács megállapította, hogy az egységes költségvetési törvényjavaslatban elfogadásra ajánlott módosító indítványok nem változtatják meg a tervezett pénzforgalmi hiányt, mivel azonos arányban csökkentik a bevételeket és a kiadásokat, ezért megadta a hozzájárulását a 2024-es költségvetés elfogadásához.
    A tanács elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy ugyan csökken az infláció, de a költségvetésben idénre tervezett átlagos éves mértéke meghaladja 15 százalékot, ezért 2023-ban pótlólagos nyugdíjemelés lehet, amely megemeli a 2024-es nyugdíjkiadások bázisát.
    Közölte, a belföldi fogyasztás vártnál nagyobb visszaesése együttjárhat a 2023-as áfabevételek kisebb mértékű növekedésével, ami rontja a 2024-es előirányzat bázisát.
    Fennáll annak a veszélye is, hogy célzott takarékossági és feladatracionalizálási intézkedések nélkül a költségvetési szervek működőképességének megőrzése 2024-ben nagy mértékű nem tervezett kiadásokat tesz szükségessé – tette hozzá.
    Kovács Árpád elmondta, a tanács a Magyar Nemzeti Bank veszteségtérítésének költségvetésből történő mellőzését azért vette tudomásul, mert a pénzügyminiszter jelezte, a kormány kezdeményezni fogja a jegybanktörvény módosítását. Kifejtette: a módosítás szerint a jegybank negatív saját tőkéjét a későbbi években a várható pozitív eredménnyel lehetne ellentételezni, így a következő években tényleges veszteségtérítés nem lenne.

    Létrejön az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma
    
    Augusztus elsejével – az Igazságügyi Minisztériumból történő kiválással – létrejön az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma. A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény módosítását 122 igen, 35 nem szavazattal és kilenc tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
    Az új tárca létrehozását a kormány a 2024. második félévi soros uniós magyar elnökségi feladatok eredményes előkészítésével és lebonyolításával indokolta.
    Magyarország minisztériumainak száma ezzel tizenháromra nő. Az Európai Uniós Ügyek Minisztériumát Bóka János vezeti majd, aki korábban európai uniós ügyekért felelős államtitkár volt az igazságügyi tárcánál.