Az orosz-ukrán háború 498. napja – FRISSÜL

Immár négyszázkilencvennyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Romániában fogják kiképezni az ukrán pilótákat az F-16-os harci repülőgépek használatára

Romániában alakít ki a NATO regionális F-16-os kiképzőközpontot, ahol az amerikai gyártmányú harci repülőgépek használatára készítik fel a szövetséges és partnerországok pilótáit, Ukrajnát is beleértve – közölte csütörtökön a román elnöki hivatal.

Erről a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) döntött csütörtöki ülésén. A nemzetbiztonsági testület napirendjén a vilniusi NATO-csúccsal kapcsolatos román célok áttekintése szerepelt.
Románia fontosnak tartja, hogy a védelmi szövetség egységes és szolidáris maradjon mind az orosz fenyegetést ellensúlyozó védelmi és elrettentő képességek fokozása, mind pedig Ukrajna euro-atlanti integrációjának folytatása terén. Vilniusban ennek érdekében „az eddigi NATO-Ukrajna-bizottság a mélyebb és strukturáltabb párbeszédet lehetővé tevő „NATO-Ukrajna-tanáccsá” alakul – olvasható a CSAT közleményében.
Klaus Iohannis román államfő a tanácskozáson a fekete-tengeri térség biztonságának erősítése mellett fog érvelni, amelyet a védelmi szövetség román kezdeményezésre a tavalyi madridi NATO-csúcson stratégiai jelentőségűnek nyilvánított – részletezte a kommüniké.
A CSAT fontosnak tartja, hogy Vilniusban további döntések szülessenek a NATO keleti szárnya védelmének és a szövetség elrettentő képességének növelése érdekében. A testület szerint ehhez Románia is hozzájárul a többnemzetiségű NATO-erők befogadásával és azzal, hogy védelmi kiadásait 2023-tól kezdődően a GDP 2,5 százalékára emelte.
A román nemzetbiztonsági testület csütörtöki ülésén az ország határain kívüli szolgálatra rendelhető katonák és rendőrök jövő évi létszámkeretét is elfogadta.

NATO-főtitkár: a svéd NATO-tagság elérhető közelségbe került

Svédország NATO-tagsága elérhető közelségbe került, lehetséges, hogy pozitív döntés születik a skandináv ország csatlakozásáról a szövetség jövő heti, vilniusi csúcstalálkozóján – mondta a NATO-főtitkár Brüsszelben azt követően, hogy a török, a svéd és a finn külügyminiszter erre vonatkozó megbeszéléseket folytatott a szövetség székházában csütörtökön.

Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján kijelentette: ideje, hogy Svédország csatlakozzon a katonai szövetséghez, ami a szövetséget erősíteni, a tagországok biztonságát pedig növelni fogja.
Közölte: Stockholm fontos lépéséket tett Törökország kéréseinek teljesítésére, egyebek kellett módosította alkotmányát, visszavonta a törökországi fegyverkivitelre vonatkozó korlátozásokat és megerősítette terroristaellenes szabályozását. Elhárult minden akadály a svéd NATO-tagság ratifikálása elől – jelentette ki.
„A svéd NATO-csatlakozás minden szövetséges biztonsági érdeke, ezért a bővítés ezen fejezetét amilyen gyorsan csak lehet, le kell zárni” – fogalmazott Stoltenberg, majd hozzátette: a késlekedés csak azok számára hoz hasznot, akik a NATO egységének megbontásán munkálkodnak. Ezek között a fititkár Oroszországot és a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) említette.
Bejelentette: a kedden és szerdán tartandó vilniusi csúcstalálkozót megelőzően hétfőn megbeszélésre hívja a török és svéd vezetőket. „Az a fontos, hogy a jövő héten eredményt érjünk el a svéd csatlakozás ügyében” – tette hozzá a NATO-főtitkár.
Tobias Billström svéd külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy a jövő héten Ankara jóváhagyja országa NATO-csatlakozását.
„Reménykedünk és pozitív döntést várunk a jövő héten, de hangsúlyozni szeretném, hogy ez Törökországon múlik” – fogalmazott a svéd külügyi tárcavezető.

Több mint 11 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. július 5-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7332 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4019 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 96 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. július 5-én nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Biden megerősítette a svéd NATO-tagság melletti erős amerikai támogatást

Joe Biden amerikai elnök megerősítette az Egyesült Államok erős támogatását Svédország NATO-tagsága mellett, amikor a Fehér Házban fogadta Ulf Kristensson svéd miniszterelnököt szerdán.

A kétoldalú tárgyalást megelőzően az amerikai elnök kijelentette, hogy Svédország erősebbé fogja tenni a NATO-t, és ugyanazokat az értékeket vallja, mint az észak-atlanti szövetség tagállamai. Hozzátette, hogy felkészültek a védelmi szövetség jövő heti csúcstalálkozójára.

Oroszország csecsen harcosokkal és elítéltekkel töltené be a Wagner által hagyott űrt

A Jevgenyij Prigozsin vezette, nagy harcértékkel bíró Wagner-csoport kiválása érzékenyen érintette az orosz hadsereget. A moszkvai vezérkar sajátos megoldást talált ki a pótlásukra.

A moszkvai védelmi minisztérium azt tervezi, hogy nagyságrendekkel több csecsen harcost és elítéltet küld a frontra annak érdekében, hogy így töltse be a Wagner zsoldoscsapat kivonulása utáni űrt. Ez azért is kulcsfontosságú, mert a Kreml mindenáron el akarja kerülni a teljes mozgósítást – számolt be a Bloomberg európai hírszerzési forrásokra hivatkozva.

Robbanás történt egy kijevi bíróságon

Az ukrán rendőrség tájékoztatása szerint a Sevcsenkivszkij kerületi törvényszéken történtek miatt mozgósították a különleges erőket, az eset kivizsgálására pedig tűzszerészek, és nyomozóegységek vonultak ki keresőkutyákkal.

A bírósági épületet a rendőrség körülzárta, a helyszínre öt mentőautó és a tűzoltóság egységei is kiérkeztek.

„Rendkívüli esemény történt a kijevi Sevcsenkivszkij kerületi bíróságon. A rendőrség robbanásról kapott bejelentést” – közölte Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter, hozzátéve, hogy a részleteket még tisztázzák.

A Fehér Ház Ursula von der Leyent szeretné NATO-főtitkárnak

Szerdai brit sajtóértesülés szerint az amerikai kormány azt szeretné, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke lenne a NATO következő főtitkára.

A The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap NATO-forrásai szerint a tagállamok azt remélték, hogy már a szövetség jövő heti vilniusi csúcstalálkozóján sikerül megállapodásra jutni a jelenlegi főtitkár, a tisztségében a héten egy évvel meghosszabbított Jens Stoltenberg utódjáról, de egyelőre nem sikerült közös jelöltet találni.
Joe Biden amerikai elnök ugyanakkor Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, Németország volt védelmi miniszterét igyekszik rávenni a NATO-főtitkári tisztség elvállalására – írta NATO-illetékeseket idézve a brit lap.
A Daily Telegraph forrásai szerint Biden és von der Leyen között az elmúlt években szoros munkakapcsolat alakult ki, és ennek révén erőteljessé vált a transzatlanti együttműködés Kína, az ukrajnai háború és az éghajlatváltozás ügyében.
A lapnak nyilatkozó illetékesek szerint az Európai Bizottság elnöke mindemellett most már elsősorban az Egyesült Államok hírszerzési tájékoztatásaira hagyatkozik, miután az európai szolgálatok „elszámították magukat” az Ukrajna elleni orosz agresszió esélyének megítélésében.
A The Daily Telegraph forrásai szerint Ursula von der Leyen NATO-főtitkári kinevezését valószínűleg támogatná Emmanuel Macron francia elnök is, aki – az amerikai kormányhoz hasonlóan – ellenezte a tisztségre korábban esélyesnek tartott Ben Wallace brit védelmi miniszter jelölését.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine