Az orosz-ukrán háború 497. napja – FRISSÜL

Immár négyszázkilencvenhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az Egyesült Államok üdvözli Jens Stoltenberg NATO-főtitkári mandátumának meghosszabbítását

Az amerikai elnök üdvözölte, hogy a NATO egy évvel meghosszabbítja Jens Stoltenberg főtitkári megbízatását – olvasható a Fehér Ház kedden kiadott közleményében.

A dokumentum méltatja a főtitkár vezetői képességeit, tapasztalatát és ítélőképességét, amit az európai biztonságot a második világháború óta ért legjelentősebb kihívás idején mutatott.
Az elnök várakozását fejezte ki, hogy a NATO jövő heti, vilniusi csúcstalálkozóján tovább erősödik a védelmi szövetség, ami Joe Biden szerint már ma erősebb, egységesebb és eltökéltebb, mint története során bármikor.
A Fehér Ház azt is közölte kedden, hogy az amerikai elnök telefonon egyeztetett a német kancellárral a NATO-csúcstalálkozó előkészítéséről. Az állam- és kormányfői tanácskozáson napirendre kerülő témákról, valamint a NATO további erősítésének módjairól egyeztettek – olvasható.
Olaf Scholz az amerikai nemzeti ünnepen tartott telefonbeszélgetésen, jókívánságait fejezte ki az Egyesült Államok polgárai számára a Függetlenség Napja alkalmából – áll az elnöki hivatal közleményében.

Ankara: Törökország várja, hogy Svédország teljesítse terrorellenes vállalásait

Hakan Fidan török külügyminiszter kedden Ankarában kijelentette: Törökország várja, hogy Svédország teljesítse azon terrorellenes vállalásait, amelyeket múlt évben Madridban ígért Törökországnak a NATO-csatlakozás érdekében.

Fidan a jordániai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón beszélt a svéd NATO-tagság kérdéséről.
A török tárcavezető a múlt szerdai stockholmi Korán-égetésre utalva leszögezte: az, hogy a svéd biztonsági rendszer nem képes megakadályozni a provokációkat, és olyan képet fest magáról, amely – ahelyett, hogy erősítené – problémát jelent a NATO-nak, stratégiai és biztonsági szempontból is elgondolkodtató.
A török diplomácia vezetője szerint most már még inkább vitatható, hogy Svédország NATO-tagsága terhet vagy hasznot jelent a szövetség számára.
Ankara a skandináv állam NATO-csatlakozásával kapcsolatban határozottan kitart azon álláspontja mellett, hogy mindaddig nem támogatja az ország felvételét, amíg szerinte Stockholm nem lép fel határozottabban a terrorizmus, különösképp a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet ott élő tagjai ellen. Törökország egyúttal számos PKK-tag kiadatását is követeli.
A török álláspont szerint Svédország a saját területén megtűri a Törökország mellett az Európai Unióban is terrorszervezetként nyilvántartott PKK tagjait, ezért a NATO-hoz való csatlakozás előtt olyan lépéseket kell tennie, amelyekkel bizonyítja, hogy ezen változtatni kíván.
A PKK 1984 óta fegyveres felkelést folytat Délkelet-Törökországban a helyi kurd kisebbség függetlenségéért. A több évtizedes konfliktusban emberek tízezrei vesztették életüket.

Még egy évig a NATO főtitkára marad Jens Stoltenberg

A NATO-tagországok vezetői megállapodtak abban, hogy további egy évvel, 2024. szeptember 30-ig meghosszabbítják Jens Stoltenberg főtitkár szeptember végén lejáró megbízatását – erről maga az észak-atlanti szövetség főtitkára tájékoztatott kedden.
Jens Stoltenberg Twitter-üzenetében közölte: megtiszteltetés számára a 31 tagországot számláló katonai szövetség állam-, illetve kormányfőinek döntése.
„Az Európa és Észak-Amerika közötti transzatlanti kötelék közel hetvenöt éve biztosítja szabadságunkat és biztonságunkat, és egy veszélyesebb világban nagyszerű szövetségünk fontosabb, mint valaha” – fogalmazott a főtitkár.
A Észak-atlanti Tanács közleménye szerint a döntést a NATO-tagállamok vezetői hivatalosan a szervezet jövő heti vilniusi csúcstalálkozón hagyják jóvá.
Közölték: a szövetségesek köszönetet mondtak a főtitkárnak a vezetői munkájáért és a NATO iránti elkötelezettségéért, ami – mint írták – kiemelt fontosságú a transzatlanti egység megőrzésének szempontjából a jelenlegi példátlan biztonsági kihívásokkal szemben.
Stoltenberg, az idén 64 éves egykori norvég miniszterelnök 2014. október 1. óta tölti be a NATO-főtitkári tisztséget. Eredetileg négy évre választották meg, megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben újabb két évvel, 2022-ben pedig további egy évvel meghosszabbították. Ő az észak-atlanti szövetség 13. főtitkára.
Stoltenberg kétszer volt Norvégia miniszterelnöke, először 2000 és 2001 között, majd 2005 és 2013 között, azt megelőzően Norvégia pénzügyminisztereként, korábban ipari és energiaügyi miniszterként tevékenykedett.
A leköszönő NATO-főtitkár 2021. december közepén megpályázta a norvég jegybank (Norges Bank) elnöki posztját, amelyet az oslói intézmény február eleji bejelentése szerint elnyert.

Sunak: a NATO-nak hosszú távra kell vállalnia Ukrajna támogatását

Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint a jövő heti NATO-csúcson a szövetségnek Ukrajna hosszú távú támogatására kell kötelezettséget vállalnia.

Sunak a londoni alsóház bizottsági elnökei alkotta összekötő bizottság keddi meghallgatásán részletek nélkül elmondta: a NATO-szövetségesek már tárgyalnak egy olyan biztonsági megállapodásról, amelynek célja Oroszország elrettentése az újabb agresszióktól „hosszabb távon”.
A konzervatív párti miniszterelnök szerint előnyös lenne ennek érdekében egy olyan többoldalú deklaráció, amely demonstrálná, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás hosszú időtávlatra szól, mert ezzel lehet erőteljes üzenetben tudatni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Ukrajnában kifejtett erőfeszítései hiábavalók.
A NATO-szövetségesek meg akarják mutatni, hogy a területi sérthetetlenség elvét és az ENSZ Alapokmányát védelmező „tettre kész országok koalíciója” nem fordít hátat Ukrajnának, hanem továbbra is megadja neki a kellő támogatást és ellátja az önvédelemhez szükséges eszközökkel – fogalmazott az estébe nyúló alsóházi meghallgatáson a brit kormányfő.
Rishi Sunak elmondta ugyanakkor azt is, hogy a deklarációról szóló tárgyalások még nem fejeződtek be, és egy ilyen nyilatkozat „számos különböző formát ölthet”.
A brit miniszterelnök elismerte, hogy az infláció a korábban vártnál magasabb, és a rögzített kamatozású jelzáloghitel-megállapodások nehezítik a monetáris szigorítás transzmissziós hatásának érvényesülését.
Sunak nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni arról, hogy milyen esélyt lát annak az év eleji ígéretének a teljesülésére, amely szerint 2023 végéig a felére csökken az inflációs ütem, de kijelentette, hogy a kormány tartja magát az ehhez megszabott szakpolitikai irányhoz.
Hozzátette: jóllehet az infláció makacsabb a korábban feltételezettnél, de ez nem jelenti azt, hogy a megfékezésére alkalmazott szakpolitikai eszközök nem megfelelők.
Az éves összevetésű inflációs ütem Nagy-Britanniában szeptember és március között minden hónapban meghaladta a tíz százalékot. A tavaly októberi 11,1 százalékos tetőzésnél gyorsabb éves inflációt legutóbb 41 évvel korábban, 1981 októberében mértek.
Áprilisban 8,7 százalékra csökkent ugyan a tizenkét havi inflációs ráta, de ez is fél százalékponttal meghaladta az akkori piaci és elemzői várakozásokat.
Ráadásul a lassulási folyamat ezen a szinten egyelőre meg is torpant: a brit statisztikai hivatal adatai szerint májusban is 8,7 százalékos volt az éves összevetésben számolt infláció Nagy-Britanniában.
A Bank of England inflációs célja 2 százalék, vagyis a tizenkét havi infláció jelenleg több mint a négyszerese a jegybanki célszintnek.
A brit jegybank a 2021 decemberében, 0,10 százalékos mélységi kamatrekordról indított szigorítási ciklus kezdete óta eddig tizenháromszor emelte irányadó kamatát, amely jelenleg 5,00 százalék.

Vlagyimir Putyin: Oroszország ellenáll a nyugati szankcióknak és provokációknak

Oroszország ellenáll a nyugati szankcióknak és provokációknak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) virtuális csúcstalálkozóján.

Az orosz államfő hangoztatta, hogy Moszkva a szervezettel való kapcsolatainak megerősítését tervezi, valamint támogatja a helyi devizák használatát a külföldi kereskedelemben történő elszámolások során. Emellett arra figyelmeztetett, hogy a globális gazdasági válság kockázata egyre növekszik.

Elvették Oroszországtól a 2026-os női kézilabda Eb rendezési jogát

Az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) elvette Oroszországtól a 2026-os női Európa-bajnokság rendezési jogát.

Az EHF honlapjának keddi beszámolója emlékeztet, hogy 2021 novemberében választották házigazdának az oroszokat, ám az ukrajnai háború miatt nem halogathatták tovább a döntést, így a végrehajtó bizottsága elvette tőlük a rendezési jogot.
Az EHF-nek új házigazdát kell keresnie, de a pályázati eljárásról egyelőre nem közöltek részleteket. A 2030-as és a 2032-es Európa-bajnokságok pályázati folyamata még idén megkezdődik a szándéknyilatkozatok befogadásával, a döntésekre pedig jövő év végén kerül sor.

Közel 11 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. július 4-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6629 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4181 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 87 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. július 4-én nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine