Lázár János: a kormány bevonná magántőkét az örökségvédelembe (videó)

Az állam tulajdonában álló, a kulturális örökség részét képező ingatlanok – kastélyok és udvarházak – tulajdonjogának átruházását vagy vagyonkezelésbe adását tenné lehetővé az a törvényjavaslat, amelyet kedden kezdett tárgyalni az Országgyűlés. Lázár János építési és közlekedési miniszter expozéjában azt hangsúlyozta, hogy a kormány nemzetközi mintákhoz hasonlóan, ellenőrzött és szabályozott keretek között vonná be a magántőkét az örökségvédelembe.

A kormány ahhoz kéri az Országgyűlés hozzájárulását, hogy Magyarországon az örökségvédelem területén, nemzetközi mintákhoz hasonlóan a magántőke, a magánérdek is megjelenhessen és szerepet kaphasson ellenőrzött és szabályozott keretek közepette – mondta expozéjában Lázár János építési és közlekedési miniszter.

Elmondta: ma a magyar állam tulajdonában és kezelésében 804 kastély, udvarház és kúria van: ebből 10 várkastély, 444 kastély, 343 kúria és 7 azonosítatlan rom. A 804 épület közül 2014-től máig 27-nek a felújításába kezdtek bele uniós és állami források felhasználásával, 55 milliárd forintból. Nyolc kastélyt már megnyitottak, ötnek a megnyitása folyamatban van, a többi esetében pedig zajlik a felújítás, ugyanakkor a fennmaradó több száz ingatlanhoz az állam nem tudott érdemben hozzányúlni az elmúlt 10 évben annak ellenére, hogy Magyarország soha nem látott gazdasági növekedést és erősödést ért el – emelte ki. Arra is felhívta a figyelmet: a nyolc megnyitott kastélyt 2021 és 2023 között 790 ezren nézték meg, és 1 milliárd 100 millió forint bevétel mellett az épületek fenntartási költsége 3 milliárd 600 millió forint volt. És akkor nem beszéltünk a maradék 800 épületről – jegyezte meg Lázár János, aki szerint nem megnyugtató, hogy a magyar állam tulajdonában álló hatalmas, kiemelt műemlékekből álló ingatlanvagyon jelentős része romlik, pusztul vagy üresen áll, és alig két tucatnyi az, ami a nyilvánosság számára hozzáférhető.

A miniszter a magyarországi kastélyokat több csoportra bontotta: vannak olyan hazai és nemzetközi viszonylatban megkérdőjelezhetetlen jelentőségű épületek, mint például a kastélyok Nagycenken, Keszthelyen vagy Eszterházán, amelyeket továbbra is a magyar államnak kell fenntartania, működtetnie és mindenki számára hozzáférhetővé tenni a magyar oktatási, nevelési program részeként. Ugyanakkor – folytatta – vannak olyan épületegyüttesek, amelyek esetében megfontolandó az, hogy a magyar állam fönntartja-e magának a működtetés jogát és lehetőségét.

Ismertette: a javaslat szerint a magántőke lehetőséget kapna az állami tulajdonban vagy kezelésben lévő kastélyegyüttesek átvételére tulajdonátadással vagy egy 99 éves vagyonkezelői joggal, ami ugyanakkor nem jelentené az örökségvédelem és a közgyűjtemények szintjének csökkenését. Az a kérdés, hogy eljött-e a pillanat, hogy megteremtsük annak jogi feltételeit, hogy nemzetközi reputációval bíró nagyvállalatok, „mondjuk az OTP, a Mol vagy a Richter” átvegyen a magyar államtól ilyen volumenű épületeket – mondta, hangsúlyozva, hogy az így átvett ingatlanokat az év 300 napján a közgyűjtemény hozzáférésével kell működtetni, és az év minden napján reggel 10-től 19-ig a kastélyok kertjét nyitva kell tartani. A fönnmaradó idősávban az épület az adott vállalkozás társadalmi reputációját vagy reprezentációját biztosíthatja, ez a megoldás Ausztriában, Németországban, Franciaországban vagy Angliában napi rutinnak minősül – emelte ki.

Hangsúlyozta: érti a bizalmatlanságot és az aggályokat, a törvényjavaslatot a kormányban és a Fidesz-frakcióban is többen ellenezték, félve egyfajta bújtatott privatizációtól. Szerinte ugyanakkor a törvény szövege garanciákat ad arra, hogy a megszerzett vagy működtetésbe kapott ingatlan nem elidegeníthető és megterhelhető, illetve a nyilvánosság számára kell működtetni és üzemeltetni. Sőt – jegyezte meg a miniszter – ha a törvényt így fogadja el az Országgyűlés, akkor „lasszóval” kell majd keresnie azokat a vállalkozókat, akik átvesznek ilyen ingatlanokat.

Megjegyezte: más kérdés, hogy ma Magyarországon a mecenatúra sem a kortárs képzőművészet, sem a régi művészet, sem az építészettörténet, sem a régi épületek tekintetében nem divat, mert az adórendszer nem preferálja, a társadalom pedig nem hálálja meg. Nem ismerek olyan nagyvállalkozót, aki a köz érdekében egy régi épületet átvett volna, és a köz javára működtetni és üzemeltetni – jegyezte meg. Lázár János arra is kitért: úgy terjesztette be a törvényjavaslatot, hogy legyen idő a megtárgyalására, a nyár alkalmas lesz arra, hogy a képviselők módosító indítványokat fogalmazzanak meg. Hozzátette: ahhoz, hogy miniszterként a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos munkáját a kormányon belül még jobban el tudja látni, nagy segítség volna, ha a magánforrásokat is bevonhatnának az örökségvédelembe.