Elfogadta a Parlament az új beruházási kerettörvényt

Kétharmados többség támogatta kedden az Országgyűlésben a Lázár János által előterjesztett, az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényjavaslatot. Új időszámítás jön az állami beruházásokban Magyarországon!

Kétharmados többséggel fogadta el kedden az Országgyűlés a Lázár János építési és közlekedési miniszter által jegyzett, az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényjavaslatot. A beruházási kerettörvényről két részletben szavazta a honatyák: a minősített többséget igénylő részeit 135 igennel – 49 nem és 9 tartózkodás mellett – támogatták, az egyszerű többséget igénylő részeknél 136 fő voksolt igennel, 49-en nemmel, s 9-en tartózkodtak.

Mint arról a Promenad24 korábban folyamatosan beszámolt, az előterjesztő, Lázár János minisztériuma több tucatnyi szakmai szervezettel együttműködve, a szakmai szereplők közel 1000 javaslatát beépítve alkotta meg a beruházási kerettörvény tervezetét. Hazafias, szigorú, igazságos – ezeket nevezte az új jogszabály alapelveinek és fő célkitűzéseinek a tárcavezető.

Lázár János többször is leszögezte: vállaltan patrióta törvényjavaslatot nyújtott be a Háznak. A célja, hogy a jövőben az állami fejlesztések magyar alapanyagokkal, szakemberekkel, magyar tudással, magyar haszonra valósuljanak meg. „Ott beruházunk, ahol erre a leginkább szükség van, figyelembe véve a nemzeti hagyományokat, a hely szellemét és a polgári jó ízlés védelmét” – fogalmazott a miniszter. Azt is aláhúzta, A kiszámíthatóság, a fenntarthatóság, a minimális költségek és környezetterhelés elveit szem előtt tartva akarnak megvalósítani fejlesztéseket elsősorban is a hazai kis- és közepes vállalkozások támogatásával. Az új jogszabállyal a kormány teljes mértékben transzparenssé teszi, hogy melyik szakágban, szakterületen, melyik minisztérium égisze alatt, melyik választókerületben alatt mit kíván megvalósítani a következő tíz évben.

A jogszabály mindazokat a beruházásokat érinti, amelyeket legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve európai uniós forrásból finanszíroznak. A részletszabályok megalkotására létrejön az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács többek között a szaktárca vezetője, az államkincstár, a mérnöki és az építész kamara, vállalkozói szervezetek, a MÁV, a Gazdasági Versenyhivatal, a fővárosi önkormányzat és az országos főépítész részvételével. A szakmai és civil szervezetekből álló tanács dönt majd négyötödös többséggel például az építési és beruházási folyamatok, a tervezői szolgáltatások rendszeréről. A jövőben beruházást indítani csak kiviteli terv birtokában, lefolytatott engedélyezési eljárás után lehet, a fenntartás költségeinek pedig már a tervekben meg kell jelenniük. A közbeszerzés csak akkor lesz érvényes, ha legalább két érvényes ajánlat érkezik, a nyertes ajánlat pedig nyilvános lesz. Elbírálási szempont a környezeti hatások mérlegelése.

Ma reggeli cikkünk a témában:

Kapcsolódó

Kedden dönt az Országgyűlés a beruházási kerettörvényről

Az előterjesztő, Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint vállaltan patrióta törvényjavaslatról szavaz a Tisztelt Ház. A cél, hogy az állami fejlesztések magyar alapanyagokkal, szakemberekkel, magyar tudással, magyar haszonra valósuljanak meg.

Fotó: MTI/Kovács Tamás (archív)