quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 25. kedd
  -  Géza
0-24

Az orosz-ukrán háború 496. napja – FRISSÜL

2023. július 04.

Immár négyszázkilencvenhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Több mint 12 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Továbbra is rengetegen hagyják el a háború sújtotta Ukrajnát, s keresnek menedéket hazánkban.

Magyarország területére 2023. július 3-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6990 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5187 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 83 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. július 3-án 20 ember, köztük 13 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság.

Ukrajna középtávú segélyezési programokra szólította fel támogatóit

Ukrajna felszólította támogatóit, hogy az Európai Unióhoz hasonlóan ők is vállaljanak több évre szóló elkötelezettséget a pénzügyi támogatásra.

Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter a Financial Times című brit lapnak adott interjújában kijelentette: „jó jelzés” a G7 csoport (hét vezető ipari hatalom csoportja, amelyben az EU is képviselteti magát) többi tagja számára az EU legújabb, négy évre szóló pénzügyi ígérete.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke júniusban közölte, hogy az EU további 50 milliárd eurós (18,7 ezer milliárd forint) segélyt tervez nyújtani Ukrajnának a következő négy évben vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában az ország újjáépítése céljából, ehhez pedig a tagállamok segítségét kérte.
Az ukrán pénzügyminiszter az interjúban kérdőre vonta az Egyesült Államokat és Ukrajna más támogatóit, hogy mi az ő álláspontjuk, hol van a támogatásuk.
A pénzügyminiszter elmondta, hogy tavaly nyáron hónapról-hónapra kellett küzdeniük azért, hogy fenn tudják tartani az állam működését Oroszország invázióját követően, de az ország pénzügyei 2023-ban stabilizálódtak. Marcsenko szerint Kijev most hosszabb távú ígéreteket vár támogatóitól Ukrajna gazdaságának élénkítésére és a reformok finanszírozására.
Az ukrán pénzügyi tárca vezetője elismerően nyilatkozott az uniós csomag méretéről és rugalmasságáról, valamint arról, hogy középtávú kötelezettségvállalásról van szó, amely készpénzzel ösztönzi a konkrét reformokat.
„Pénzügyminiszterként megértem, hogy reformokat jó végrehajtani, de szerintem még jobb, ha azokat bizonyos ösztönzőkkel együtt hajtjuk végre” – mondta Marcsenko a lapnak.
Arra a kérdésre, hogy szerinte a jövőben az EU-nak nagyobb, az Egyesült Államoknak pedig kisebb részt kellene-e vállalnia Ukrajna pénzügyi támogatásából, Marcsenko azt felelte, hogy „még nincs itt az idő ennek a témának a megvitatására”. Véleménye szerint az amerikai vezetés tette lehetővé Ukrajna számára, hogy túlélje ez a háborút, ezért úgy gondolja, hogy az a természetes, ha az Egyesült Államok az Európai Unióval egyforma szerepet tölt be.
A G7-tagállamok kormányai egy „adományozói platformot” hoztak létre, hogy megpróbálják összehangolni a segélyezési és a helyreállítási erőfeszítéseiket. Marcsenko azonban kijelentette, hogy mivel Ukrajna elsődleges célja az EU-hoz való csatlakozás, így reméli, hogy az EU legújabb támogatási programja egyfajta „mestertervként” fog szolgálni a többi támogató számára.
„Néha az amerikai kollégáink azt szeretnék, hogy néhány konkrét reformot vegyük fel a prioritásaink listájára. Mi azt szeretnénk, ha előbb az EU-val egyeztetnének” – jelentette ki az ukrán pénzügyminiszter.

Uniós biztos: az EU elkötelezett az ukrajnai háború során elkövetett bűnök elszámoltatása mellett

Az Európai Unió a nemzetközi agressziós bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó központ (ICPA) megnyitásával megerősíti elkötelezettségét amellett, hogy teljes körűen lehetővé tegye az Oroszország Ukrajna elleni háborúja során elkövetett agresszióért és nemzetközi bűncselekményekért felelősök elszámoltathatóságát – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyekért felelős tagja Hágában hétfőn.

Az Eurojust támogatásával március végén létrehozott közös nyomozócsoport (JIT) központjának megnyitóján Reynders azt mondta, hogy az újonnan létrehozott intézmény kulcsfontosságú lesz Oroszország Ukrajna elleni háborújának kivizsgálásában, elősegíti a jövőbeli perek lefolytatását és sikerét, valamint hozzájárul az orosz agresszió kezdete óta összegyűjtött bizonyítékok cseréjéhez és elemzéséhez.
„Az ICPA létrehozása egyértelmű jelzés a világ számára, hogy az erőszak alkalmazásának tilalma továbbra is a nemzetközi, szabályokon alapuló rend alapját jelenti, és az azt megszegőket felelősségre vonják” – fogalmazott az uniós igazságügyi biztos.
Ladislav Hamran, az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust elnöke közölte: az ügynökség az ukrajnai háború kezdetétől fogva támogatást nyújt az Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekmények ügyében kezdett nemzeti nyomozások összehangolásához. Elmondta, hogy az Eurojust operatív, jogi, pénzügyi és logisztikai támogatást fog nyújtani a közös nyomozócsoport munkájához, beleértve a bizonyítékok megőrzését, tárolását és elemzését. Ez a munka elengedhetetlen a jövőbeli tárgyalásokra való felkészüléshez – tette hozzá.
Az Eurojust hágai székházában létesített központ célja a nemzetközi igazságügyi együttműködés megkönnyítése, valamint az, hogy felgyorsítsa a határon átnyúló nyomozásokat és a büntetőeljárások lefolytatását az érintett országokban, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) részes államaiban.
„Az ICPA kulcsfontosságú lépést jelent azon közös erőfeszítéseinkben, hogy minden szinten véget vessünk a büntetlenségnek” – fogalmazott az Eurojust elnöke.
Karim Khan, az ICC főügyésze a megnyitón kijelentette, hogy a központ létrehozása megnyitja az utat az ukrajnai háború során elkövetett agresszió elszámoltathatósága előtt. „Továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy erősítsük a nemzeti hatóságokkal az elmúlt évben a közös nyomozócsoporton keresztül kialakított együttműködés alapjait” – tette hozzá.
Andrij Kosztin ukrán főügyész megjegyezte: a központ működésének hivatalos megkezdése egyértelműen mutatja, hogy a világ egységes és megingathatatlan abban, hogy az „orosz rezsimet felelősségre vonják minden bűnéért”. Sajnosnak nevezte, hogy a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás felépítésében „lyukak tátonganak” az agressziós bűncselekmények elszámoltathatósága terén. Az ICPA az egyik építőköve lesz az agresszió tilalma megerősítésének, kiegészítve és megerősítve az igazságszolgáltatás nemzetközi architektúráját – tette hozzá.
Kenneth A. Polite amerikai főügyészhelyettes azt mondta, az Egyesült Államok és igazságügyi minisztériuma büszke arra, hogy európai partnereivel részt vehet a nemzetközi agressziós bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó központ létrehozásában. Az Egyesült Államok biztosítani fogja, hogy a nyomozócsoport korlátlanul hozzáférhessen ahhoz a jelentős szakértelemhez és erőforráshoz, melyet az amerikai igazságügyi minisztérium összegyűjtött az orosz agresszió kezdete óta – hangsúlyozta.
Litvánia, Lengyelország és Ukrajna az Eurojust támogatásával március végén hozott létre közös nyomozócsoportot (JIT), hogy felderítse az Ukrajnában 2022. február 24. óta tartó háborúban elkövetett nemzetközi bűncselekményeket. Később Észtország, Lettország és Szlovákia, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság is csatlakozott a kezdeményezéshez.
A munkáját hétfőn megkezdő központ fő célja, hogy támogassa és fokozza az ilyen bűncselekmények kivizsgálásának hatékonyságát a kulcsfontosságú bizonyítékok megszerzésével és az ügymenet előkészítésének segítésével annak lehető legkorábbi szakaszában.
Az ICPA ügyészei az Eurojustnál helyezkedhetnek el, lehetővé téve munkájuk szoros összehangolását a közös ügyészi stratégiával.
A közös nyomozócsoport várhatóan önálló irodát nyit Kijevben a feltételezett háborús bűncselekmények kivizsgálására.
Az Eurojust az év elején hozta létre az alapvető nemzetközi bűnügyi bizonyítékok adatbázisát (CICED) a fegyveres konfliktusok során elkövetett bűncselekmények kivizsgálására.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine