Az orosz-ukrán háború 493. napja – FRISSÜL

Immár négyszázkilencvenharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.
Amerikai sajtóhírek szerint már az ukránok is a háború lezárását tervezik
Készen áll a terv a végjátékra. William J. Burns, a CIA igazgatója titkokban Ukrajnába látogatott.
A Washington Post arról ír, hogy William J. Burns, a CIA igazgatója titkokban Ukrajnába látogatott. Hozzátették: az ukrán tisztviselők ambiciózus stratégiát mutattak be a megszállt területek visszafoglalására és a tűzszüneti tárgyalások megkezdésére az oroszokkal az év végéig.
A lap azt írja, hogy információk szerint az ukrán erők még nem vetették be a nyugaton kiképzett és felszerelt rohamdandárok többségét, az ukrán tisztviselők pedig magabiztoságot sugároztak a céljaikkal kapcsolatban: ezek szerint őszre jelentős területeket foglalnának vissza, tüzérségi és rakétarendszereket vinnének az orosz ellenőrzés alatt álló Krím közelébe, tovább nyomulnának előre Kelet-Ukrajnában, majd a tavaly márciusban megszakadt béketárgyalásokat folytatnák Moszkvával.
A lap szerint egy magas rangú ukrán tisztviselő így fogalmazott: „Oroszország csak akkor fog tárgyalni, ha fenyegetve érzi magát”.
Hangsúlyozzák: Zelenszkij elismerte, hogy az ellentámadás üteme lassabb a vártnál, ugyanakkor Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka szerint a tervezettnél „kicsit lassabban érkező sikerek” nem jelentenek problémát. A Washington Post erre leszögezte: katonai elemzők szerint Ukrajna célja, a tárgyalások kikényszerítésére nehéz ugyan, tekintettel Oroszország megerősített védelmére, de nem kizárt.
„Lehetséges, hogy elvágják a Krímbe vezető hidat, akár a terep elfoglalásával, akár a HIMARS és más tüzérségi eszközök hatótávolságába helyezésével, de sok függ attól, mennyire merülnek ki” – mondta Rob Lee, a Foreign Policy Research Institute katonai elemzője.
Hozzátette: „Ha Ukrajna túl sok veszteséget szenved el, akkor az offenzívája idő előtt véget érhet. De ha Ukrajna komoly veszteséget tud okozni az orosz erőknek és felszerelésnek, képes lehet eléggé meggyengíteni az oroszok védelmét ahhoz, hogy áttörést érjen el” – tette hozzá.
A lap szerint összességében mindenki egyetért, hogy csakis egy erős ukrán pozícióból van értelmea béketárgyalásoknak – olvasható a Mandiner.hu szemléjében.
Fehér Ház: a következő heteken és hónapokon sok múlik a háború lezárását illetően
Az ukrajnai háború lezárását illetően nagyon sok múlik a következő heteken és hónapokon – jelentette ki a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora helyi idő szerint pénteken Washingtonban.
John Kirby a harctéri viszonyokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az időjárás nem volt az ukrán fél segítségére az ellentámadást tekintve. Emlékeztetett, az orosz haderőnek hónapok álltak rendelkezésre a felkészüléshez, egyes helyeken nagyon mélyen beásták magukat. Mint fogalmazott, a „védekezés pedig a legnagyobb erő egy háborúban”, most pedig az ukránok a támadó és az oroszok a védekező fél, amit mind figyelembe kell venni az ellentámadás értékelésekor – mondta. Hozzátette, hogy némi előrehaladást elért az ukrán haderő, ugyanakkor azt maguk is elismerték, hogy nem annyit, amennyit szerettek volna.
A Fehér Ház illetékese megismételte, hogy továbbra is túl korai lenne megállapítani, milyen hatása van az egy héttel korábbi oroszországi eseményeknek Oroszországra és Ukrajnára. Szerinte az nem átszik, hogy a háború menetén Ukrajnában jelentős mértékben változtatott volna; az ukrán haderő folytatja az ellentámadást, miközben több tízezres orosz katonai egységek jórészt védekező harci állásban vannak – mondta el John Kirby.
A szóvivő a jelenleg zajló ukrán ellentámadásra vonatkozóan azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok állandó kapcsolatban van az ukrán partnerekkel, elsősorban katonai csatornákon keresztül. „Minden megteszünk, hogy segítsük őket ebben az ellentámadásban” – jelentett ki John Kirby, hozzátéve, hogy zajlik a zászlóalj-szintű kiképzés, valamint a támogatás változatlanul eszközöket és tanácsadást is magába foglal. Az hogy, hogy milyen irányba, milyen gyorsan haladnak a támadás kivitelezésével, az teljes mértékben az ukrán döntésen múlik – mondta.
Utalt arra, hogy a hét elején az amerikai kormány újabb 500 millió dolláros katonai csomagot jelentett be Ukrajna számára a jelenleg zajló ellentámadás igényeihez igazítva.
Ukrajna NATO-kilátásait illetően John Kirby megjegyezte, hogy a bukaresti nyilatkozat megállapítása változatlanul érvényes, miszerint a NATO jelenti Ukrajna jövőjét, ugyanakkor Vilniusban nagyon sok téma lesz majd napirenden a háborút tekintve, köztük a harctéri események értékelése.
A magyar Országgyűlés Svédország NATO-tagságát illető döntésére reagálva kijelentette, hogy az Egyesült Államok erősen hisz abban, hogy Svédországnak a NATO-ban a helye, és abban is, hogy már most is készen áll arra, hogy tag legyen. Hozzátette, hogy Joe Biden elnök változatlanul optimista, hogy eljutunk oda és örül annak, hogy párbeszéd zajlik a kérdésről.
Nem válaszolt ugyanakkor arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok tárgyal-e a lengyel kormánnyal arról a varsói javaslatról, hogy a NATO nukleáris képességeket megosztó programjához csatlakozna. Megismételte, hogy semmi nem utalt arra, hogy Vlagyimir Putyinnak szándékában állna Ukrajnán belül, vagy az európai kontinensen nukleáris fegyvert bevetni, legyen az taktikai, vagy stratégiai célú.
John Kirby kifejezte az amerikai kormány aggályait az orosz katonai vállalkozás, a Wagner-csoport afrikai jelenlétét illetően és a Maliban játszott szerepe miatt. Megállapította, hogy amerikai információk szerint a mali átmeneti kormány 2021 vége óta több mint 200 millió dollárt fizetett ki a Wagner-csoportnak, és hozzátette, hogy a több száz millió dollár ellenére a Wagner-csoportnak nem sikerült elérnie a biztonsági helyzet javítását Maliban.
John Kirby állítása szerint a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin segítséget nyújtott abban, hogy az ENSZ felhatalmazásával az országban tartózkodó nemzetközi stabilizációs erők távozását felgyorsítsák. A békefenntartók jelenlétére vonatkozó hozzájárulását a mali kormány idén vonta vissza.
A fehér házi illetékes azzal is vádolta a Wagner-csoport vezetőjét, hogy legalább egy alkalommal közreműködött egy önálló állam választott vezetőjének megbuktatására irányuló kísérletben, Csádban, és hangsúlyozta, hogy felelősségre vonása prioritás a jelenlegi amerikai adminisztráció számára.
Jevgenyij Prigozsin hollétével kapcsolatban a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője megjegyezte, hogy nem áll az amerikai kormányzat rendelkezésére olyan információ, amely meggyőző bizonyítékot nyújtana a tartózkodási helyére vonatkozóan.
Elképesztő: csaknem 16 ezren menekültek a háború elől Magyarországra
Magyarország területére 2023. június 30-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 8012 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7824 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 93 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. június 30-án nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
Jó reggelt kívánunk!
Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!
Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine