Az orosz-ukrán háború 492. napja – FRISSÜL

Immár négyszázkilencvenkettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

EU-tagállami vezetők: Kínának nyomást kell gyakorolnia Oroszországra, hogy felhagyjon az ukrajnai háborúval

Kínának nyomást kell gyakorolnia Oroszországra, hogy hagyjon fel háborújával, és haladéktalanul, teljesen és feltétel nélkül vonja ki csapatait Ukrajnából – húzták alá az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői kétnapos brüsszeli találkozójuk után kiadott zárónyilatkozatukban pénteken.

Leszögezték: Kína egyszerre partnere, versenytársa és rendszerszintű riválisa az Európai Uniónak.
„Különböző politikai és gazdasági rendszereik ellenére az Európai Unió és Kína közös érdeke a konstruktív és stabil kapcsolatok kialakításában rejlik, amelyek a szabályokon alapuló nemzetközi rend, a kiegyensúlyozott szerepvállalás és a kölcsönösség tiszteletben tartásán alapulnak” – fogalmaztak.
Az Európai Tanácsot alkotó tagállami vezetők kiemelték: az Európai Unió továbbra is együttműködik Pekinggel a globális kihívások kezelése érdekében, és arra ösztönzi a kínai vezetést, hogy tegyen lépéseket az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség, az egészségügy és a világjárványokra való felkészültség, az élelmezésbiztonság, a katasztrófaveszélyek csökkentése, az adósságkönnyítés és a humanitárius segítségnyújtás terén.
Emlékeztettek: az Európai Unió és Kína továbbra is fontos kereskedelmi és gazdasági partnerek. Az Európai Unió ugyanakkor törekszik az egyenlő versenyfeltételek biztosítására, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozottságára. Az Európai Unió folytatja nyersanyagfüggőségének és sebezhetőségének csökkentését, továbbá ellátási láncainak fenntarthatóságára törekszik.
A zárónyilatkozat szerint az uniót aggasztja a Tajvani-szorosban növekvő feszültség. Az Európai Tanács ellenez minden egyoldalú kísérletet a status quo erőszakkal vagy kényszerrel történő megváltoztatására, és megerősíti az EU következetes egy Kína politikáját – húzták alá.
Kijelentették továbbá, hogy az Európai Unió továbbra is elkötelezett az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának előmozdítása mellett. Üdvözölték a Kínával folytatott emberi jogi párbeszéd újraindulását, ugyanakkor hangot adtak aggodalmuknak a kényszermunkával, az emberi jogi jogvédőket és a kisebbségekhez tartozókat érintő bánásmóddal, a tibeti és hszincsiangi ujgur kisebbségre vonatkozó helyzettel, valamint Kína Hongkongra vonatkozó, korábbi kötelezettségvállalásainak tiszteletben tartásával kapcsolatban.
Az unió külső kapcsolatait illetően a vezetők elítélték a Koszovó északi részén a közelmúltban lejátszódott erőszakos incidenseket, és a feszültség azonnali csökkentésére szólítottak fel.
A szerb és koszovói feleknek meg kell teremteniük az előrehozott választások feltételeit mind a négy érintett észak-koszovói településen – jelentették ki. Alapvető fontosságúnak nevezték, hogy folytatódjon az EU által közvetített párbeszéd, valamint a kapcsolatok rendezéséhez vezető útról szóló megállapodás végrehajtása magában foglalja a szerb többségű települések közösségének létrehozását.
A tagállami vezetők emellett megerősítették elkötelezettségüket a Nyugat-Balkán országainak majdani uniós tagságát magában foglaló perspektíva mellett.
Az Európai Tanács üdvözölte a Tunéziával megkötni tervezett partnerségi csomaggal kapcsolatos munkát is, mely a gazdasági fejlődés, a beruházások és a kereskedelem, a zöld energiára való átállás és a migráció területét érinti.

Lavrov: színtiszta hazugság, hogy Moszkva a zaporizzsjai atomerőmű felrobbantására készül

Színtiszta hazugság az az állítás, hogy Oroszország a zaporizzsjai nukleáris erőmű felrobbantására készül – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki online sajtótájékoztatóján.

„Amit mondanak, hogy állítólag felrobbantanánk önmagunkat, miközben egy nukleáris létesítményben tartózkodunk, nos, kell-e ezt kommentálnunk, ez színtiszta hazugság” – mondta a tárcavezető.
Meglátása szerint a híresztelés „illik a jelenlegi ukrán vezetés stílusához”. Kifogásolta, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) nem nevezi meg egyértelműen, hogy melyik fél szokta lőni az erőművet.
Lavrov Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek arra a kijelentésére reagált, amelyben az ukrán hírszerzésre hivatkozva azt állította, hogy Oroszország nukleáris terrorcselekményre készül a zaporizzsjai atomerőműben.
Vaszilij Nyebenyzja orosz ENSZ-nagykövet a világszervezet Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülésén kijelentette: Moszkva reméli, hogy nyugati pártfogói nem engedik meg Kijevnek egy katasztrófa megrendezését a zaporizzsjai atomerőműben. Rendkívül aggasztónak nevezte azt az ukrán állítást, amely szerint Oroszország aláaknázta az erőművet, és a felrobbantására készül.
Lavrov a pénteki moszkvai tájékoztatón reagált az ukrajnai humanitárius helyzetre, egyebek között arra a vádra, hogy Ukrajnából akaratuk ellenére gyerekeket szállítottak Oroszországba. A miniszter szerint az orosz fél biztonságos területekre evakuált gyerekeket a konfliktusövezetből, közülük pedig csak mintegy háromszázat helyezetek el oroszországi családoknál, ám ez, mint mondta, ideiglenes gyámság, nem pedig örökbefogadás keretében történt.
„Ezt a formát kifejezetten arra való tekintettel választottuk, hogy a szülők megjelenhetnek, és természetesen a szülőknek minden lehetőségük meglesz arra, hogy elvigyék a gyermekeiket, ha ebben érdekeltek” – mondta
Leszögezte, hogy Moszkva kész minden vonatkozó információt a nemzetközi szervezetek rendelkezésére bocsátani. Kifogásolta, hogy ez nem tükröződik az ENSZ titkárságának Moszkvát elmarasztaló dokumentumaiban. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a Nyugat, mint mondta, „kitartóan és szemérmetlenül maga alá gyűri az ENSZ titkárságát”.
Elmondta, hogy Oroszország 2022 februárja óta több mint ötmillió ukrajnai lakost fogadott be, akik közül több mint 700 ezer a gyerek, akiknek túlnyomó többsége szüleivel vagy más rokonokkal érkezett. Közölte, hogy mindössze kétezer gyereket szállítottak el a donyecki és a luhanszki régió árvaházaiból, amelyeket a személyzetükkel, és a pedagógusokkal együtt evakuáltak. Ők Lavrov szerint az árvaházi rendszeren belül maradtak.
Lavrov azt hangoztatta, hogy az orosz hadsereg az ukránnal ellentétben nem mér csapásokat szándékosan polgári célpontokra. A keddi kramatorszki rakétacsapásról szólva kilátásba helyezte, hogy az orosz erők továbbra is el fogják pusztítani az ukrán hadsereg és a nyugati „zsoldosok” gyülekezési helyeit. Hozzátette, hogy ha Ukrajna civil létesítményeket használ fel ilyen katonai összejövetelekre, az a nemzetközi humanitárius jog megsértése, és háborús bűncselekmény.
A Wagner-zendülés belpolitikai következményeire vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy Oroszország minden zűrzavarból megerősödve került ki. Lavrov szerint azokkal a nyilatkozatokkal, amelyek szerint „megrepedt az orosz hatalom homlokzata”, ezért helyes Kijev fegyverszállítmányokkal való támogatása, a kollektív Nyugat vezetői gyakorlatilag elismerték, hogy ők harcolnak Oroszország ellen, nem pedig Ukrajna.

Megdöbbentő: közel 15 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. június 29-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7327 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7382 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 98 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Zelenszkij: az EU kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat a következő hat hónapban Ukrajnával

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a brüsszeli EU-csúcson videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében felszólította az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfőit, hogy a következő hat hónapon belül kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.

Uniós diplomaták tájékoztatása szerint az uniós csúcstalálkozón Zelenszkij azt mondta, hogy az elkövetkező hat hónap fontos lesz Európa számára, „történelmi időszak, az Ukrajna uniós tagságáról szóló tárgyalások megkezdéséhez”.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy az értékek, a tartós béke, valamint az erős és szabad Európa elképzelhetetlen Ukrajna nélkül.
„Készen állunk a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Az Európai Bizottság ajánlásainak végrehajtásában elért előhaladásunkat értékelni kell” – fogalmazott Zelenszkij, majd hozzátette: Ukrajna eltökélt szándéka, hogy teljes mértékben felkészüljön a csatlakozási tárgyalások mielőbbi megkezdésére. „Ennek érdekében mindent meg fogjuk tenni” – tette hozzá.
Az ukrán elnök a Wagner katonai magánhadsereg június 24-i lázadásával és annak elfojtásával kapcsolatban azt mondta, hogy a Vlagyimir Putyin elleni fellépés kiszámíthatatlanabbá és veszélyesebbé tette az orosz elnököt. „Azonban látjuk a gyengeségüket is, amelyre nagy szükségünk van” – fogalmazott.
Minél gyengébb Oroszország, és minél jobban tartanak vezetői a lázadásoktól és felkelésektől, annál jobban félnek attól, hogy felingereljék Ukrajnát. Oroszország gyengesége biztonságot jelent mások számára – tette hozzá beszédében Volodimir Zelenszkij.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke csütörtök esti sajtótájékoztatóján azt mondta: szeretné, ha az Európai Unió már idén december közepéig megkezdené a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.
Szavai szerint Ukrajna reformtörekvései rendkívüliek, „még háború idején is sőt, különösen a háború idején” – mondta.
„Be kell tartanunk a tárgyalások megkezdésére vonatkozó ígéreteinket. Ha a reformokra vonatkozó kritériumok teljesülnek, reagálnunk kell” – fogalmazott.
A máltai politikus reményét fejezte ki az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését illetően, ugyanis – mint mondta – „optimista” a tagállami vezetőktől hallott nyilatkozatok alapján.

Kirill pátriárka: az egyházaknak szerepet kell játszaniuk a megbékélésben

A Kelet és a Nyugat egyházainak és keresztény közösségeinek feszültségek idején szerepet kell játszaniuk a megbékélés folyamatában és a kölcsönös megértés fejlesztésében – jelentette ki Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája csütörtökön az orosz fővárosban Matteo Zuppi bíborost, Ferenc pápa ukrajnai rendezésért felelős megbízottját fogadva.

Matteo Zuppi bolognai érsek, aki egyben az olasz püspöki kar elnöke is, három hete Kijevben járt. Ferenc pápa május végén bízta meg a bíborost, hogy vezesse a Szentszék ukrajnai konfliktus lezárását célzó békemisszióját. A vatikáni sajtóiroda szerint a látogatás célja, hogy „humanitárius hozzájárulást nyújtson a jelenlegi tragikus helyzetből kivezető út megtalálásához, az igazságos béke elérése érdekében”.
Zuppi érsek meghívta Kirill pátriárkát, hogy látogasson el Bolognába és az orosz ortodox egyház ottani egyházközségébe.
A bíboros kedden érkezett Moszkvába, ahol szerdán találkozott Jurij Uzsakovval, az orosz elnök külpolitikai tanácsadójával és Pavel Pezzi moszkvai katolikus érsekkel, csütörtökön pedig Marija Lvova-Belova elnöki gyerekjogi biztossal.

Lengyelország katonai kontingenst küld a vilniusi NATO-csúcs védelmére

Lengyelország különleges erőinek egyik kontingensét átvezényli a szomszédos Litvániába, hogy segítse a júliusban Vilniusban tartandó NATO-csúcstalálkozó biztonságának garantálását – jelentette be csütörtökön Jacek Siewiera, a varsói államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke.

Jacek Siewiera azt követően nyilatkozott újságíróknak, hogy Andrzej Duda lengyel elnök kezdeményezésére csütörtök este a BBN székhelyén a lengyel külügyi és nemzetvédelmi tárca vezetőinek részvételével a vilniusi csúcs előkészületeiről tartottak megbeszélést.
A „hamarosan” Litvániába küldendő kontingens gyakorlatoztatási feladatokat lát el, és a NATO-csúcs védelmének megerősítésével összefüggő feladatokat is teljesít – mondta el Siewiera Andrzej Duda külföldön folytatott megbeszéléseire hivatkozva.
A kontingens létszámáról a BBN főnöke nem tett említést. Ugyanakkor elmondta: a katonák légiszállítási eszközök, helikopterek, drónelhárító rendszerek felhasználásával látják majd el feladataikat.
Közölte: a misszió megvalósítását jóváhagyta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök és Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter is.
A NATO csúcstalálkozóját július 11-én és 12-én tartják meg a litván fővárosban.

Orosz képviselő: a Wagner-alapító a zendülés előtt megtudta, hogy megszüntetik csoportjának finanszírozását

Röviddel a megkísérelt zendülés elindítása előtt tudta meg Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport alapítója, hogy megszüntetik cége finanszírozását, mivel megtagadta, hogy szerződést kössön a védelmi minisztériummal – jelentette ki csütörtökön Andrej Kartapolov, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke újságíróknak nyilatkozva Moszkvában.

„Néhány nappal a lázadási kísérlet előtt a védelmi minisztérium bejelentette, hogy minden harci feladatot ellátó alakulatnak szerződést kell kötnie a védelmi minisztériummal, és mindenki elkezdte ezt a döntést, ezt az abszolút helyes döntést végrehajtani. Mindenki, kivéve Prigozsin urat” – mondta.
Kartapolov szerint Prigozsinnnal „közölték, hogy ebben az esetben a Wagner nem fog részt venni a különleges hadműveletben, azaz nem kap finanszírozást, anyagi eszközöket, ez pedig Prigozsin úr számára az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb” – fogalmazott a volt védelmi miniszterhelyettes.
A bizottság vezetője szerint „a következők adódtak össze: először a pénz, másodszor az ostoba és túlzó ambíció, harmadszor pedig az izgalmi állapot”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön az orosz védelmi tárca hatáskörébe utalta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy mi a helyzet Szergej Szurovikin tábornokkal, az Ukrajna területén harcoló orosz csapatok egyesített csoportjának parancsnokhelyettesével. Szurovikinről egyesek azt állították, hogy a Wagner-lázadással kapcsolatban kihallgatták vagy őrizetbe vették, mások szerint lemondott.
Arra az újságírói kérdésre, hogy megbízik-e Vlagyimir Putyin Szurovikinben, Peszkov azt mondta, hogy az orosz elnök főparancsnokként a védelmi miniszterrel és a vezérkari főnökkel áll kapcsolatban, és a tárcán belüli struktúrával kapcsolatos kérdéseket ismét a minisztériumhoz irányította át.
Azt is mondta, nincs információja arról, hogy Prigozsin jelenleg hol tartózkodik.
Peszkov szerdán spekulációnak minősítette a The New York Timesnak azt az állítását, hogy Szurovikin előre tudhatott a június 23-án kitört zendülésről.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine