Századvég: háromból két magyar korruptnak tartja a brüsszeli politikai elitet

Lesújtó véleménnyel vagyunk a brüsszeli bürokráciáról.

A magyarok 68 százaléka korruptnak tartja a brüsszeli politikai elitet, továbbá a megkérdezettek a korrupciót tekintik a legnagyobb problémának az Európai Unió brüsszeli vezetésével kapcsolatban – derült ki a Századvég júniusi kutatásából.

Mint arra az agytröszt felmérése rámutat, a magyar válaszadók 35 százaléka nagymértékben korruptnak, 33 százaléka inkább korruptnak tekinti a brüsszeli vezetőket, illetve az uniós bürokráciát. Hozzáteszik: a felmérés eredményei nem választhatóak el attól a ténytől, hogy a közelmúltban példátlannak tekinthető korrupciós botrány rázta meg Brüsszelt.

Emlékezetes, több jelenlegi és volt európai parlamenti képviselő, valamint egyikük asszisztense került rács mögé korrupció, pénzmosás és bűnszövetkezetben való részvétel előzetes vádjával. A belga hatóságok több mint fél évvel a botrány kirobbanása után is azt vizsgálják, hogy a korrupt politikusoknak pontosan mit kellett tenniük Katar, Marokkó és Mauritánia érdekében az átutalt másfél millió euróért cserébe.

Ahogy arra a Századvég is felhívja a figyelmet: az Európai Parlament összesen 53 képviselője sértette meg a testület magatartási kódexét azzal, hogy elmulasztotta határidőben bejelenteni az ajándékba kapott utazásait, egyebek mellett Katartól. Mint írják, így tett Cristian-Silviu Bușoi román EP-képviselő is, aki 2019 és 2021 között az Európai Unió és Katar baráti társaságának elnöke volt, és aki több mint ezer napot késett nyilatkozatával.

A Századvég kutatása kitért arra a kérdésre is, hogy a magyarok szerint jelenleg mi a legnagyobb probléma az Európai Unió brüsszeli vezetésével. Ebben az első helyre a korrupció került, amely „egyértelműen kimagasodik a vizsgált problémák közül” – húzta alá az agytröszt. Ennek megfelelően a véleményt formálók 24 százaléka a korrupciót ítéli a legégetőbb problémának Brüsszellel kapcsolatban.

A majd mindegy negyedik ember mellett, a gyenge érdekérvényesítést és tehetetlenséget 13 százalék, a külső befolyást és az Európai Unió érdekeinek figyelmen kívül hagyását pedig 11 százalék jelölte meg. A válaszadók tíz százaléka a körülményes, lassú döntéshozatalt tartja az Európai Unió legnagyobb problémájának.

Illusztráció: Twitter/Belgian Federal Police