Az orosz-ukrán háború 491. napja – FRISSÜL

Immár négyszázkilencvenegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Orosz szóvivő: két ukrán tábornokot és tiszteket, „zsoldosokat” ölt meg a kramatorszki rakétacsapás

Életét vesztette az ukrán fegyveres erők két tábornoka, amikor kedden a donyecki régióban lévő Kramatorszkban vezérkari értekezlet közben precíziós csapás érte az ukrán 56. önálló gépesített lövészdandár ideiglenes állomáshelyét, a helyszínen meghalt tisztek száma elérhette a félszázat, a külföldi „zsoldosoké” és tanácsadóké pedig a húszat – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.

A szóvivő azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők folytatták támadási kísérleteiket Donyeck körzetében, Limannál és a donyecki régió déli részén.
Beszámolója szerint a legsúlyosabb veszteségeket az ukrán fél Donyecknél szenvedte el. Ezeket mintegy 530 halottban és sebesültben, valamint egyebek között egy harckocsiban, két gyalogsági harcjárműben és egy lőszerraktárban nevezte meg.
Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője a Pervij Kanal állami televíziónak azt mondta, hogy az orosz erők mind Artyomovszknál (ukrán nevén: Bahmutnál), mind a város melletti szárnyakon teljes mértékben urai a helyzetnek, amelyet ugyanakkor nehéznek minősített. Hangot adott feltételezésének, hogy az ukrán fegyveres erők támadásának második hulláma erősebb lesz az elsőnél, amelyben nyílt források szerint haditechnikájuk mintegy 30 százaléka megsemmisült.
Pusilin állítása szerint a külföldi „zsoldosok” többségét jelenleg Kramatorszkban vonták össze.
Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” nyugalmazott alezredese a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy az ukrán parancsnokság megerősítette csapásmérő csoportjait az Artyomovszk (Bahmut) és Szoledar elleni offenzívához. A Komszomolszkaja Pravda rádióadónak nyilatkozva közölte, hogy a legsúlyosabb, nem szűnő harcok jelenleg Artyomovszknál (Bahmutnál) és Kreminnánál zajlanak.
Konasenkov a frontvonal egyéb szakaszain elesett ukrán katonák számát mintegy 265 főre tette.
Vlagyimir Szaldo, Herszon megye Moszkva által megbízott kormányzója a RIA Novosztyi hírügynökség szerint valótlannak nevezte azt az állítást, amely szerint az ukrán erők hídfőállást létesítettek a Dnyeper bal partján, az antonivkai hídnál. Azt mondta, hogy az orosz tüzérség az elmúlt két nap alatt hat csónakot süllyesztett el, 30 partraszállásra készülő ukrán katonával. Beszámolója szerint elsüllyedt egy megrakott csónak is, amelyen az ukránok a jobb partra próbáltak meg elmenekülni a híd alól.
„Az ellenség nem hozott ott létre semmilyen hídfőállást, semmilyen támadópotenciálja sincsen” – hangoztatta.

Josep Borrell: egy gyengébb orosz elnök még nagyobb veszélyt jelent

Egyértelmű, hogy a múlt hét végi oroszországi események gyengítették az orosz elnök hatalmát, azonban egy gyengébb Vlagyimir Putyin még nagyobb veszélyt jelent – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő csütörtökön Brüsszelben, az EU-tagállamok vezetőinek találkozójára érkezve.

„Eddig Oroszországra azért tekintettük fenyegetésként, mert nagy katonai erőt vetett be Ukrajnában, most viszont a belső instabilitás miatt vált kockázati tényezővé” – fogalmazott.
A Wagner zsoldoscsoport meghiúsult lázadásával kapcsolatban Borrell elmondta: tisztázni kell, mi történt valójában, ki állt a felkelési kísérlet mögött, és számolni kell annak következményeivel is.
Véleménye szerint bármi is történik Oroszországban, az EU-nak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, és ennek egyik eszköze továbbra is az Európai Békekeret.
„Jó hír, hogy a tagállamok megegyeztek a békeeszköz 3,5 milliárd eurós pluszfinanszírozásában, és év végére mintegy 30 ezer ukrán katona kap majd kiképzést. Vizsgálgathatjuk, mi történik Oroszországban, mi lesz majd a Wagner csoporttal, de a legfőbb feladatunk az, hogy továbbra is Ukrajnát támogassuk” – szögezte le Borrell.
Mint mondta, az Európai Uniónak fontolóra kell vennie, hogy az Európai Békekeretet, amelyből Kijev számára fegyvereket finanszíroznak, állandóbb eszközzé alakítsa át az ország hosszú távú felfegyverzésének érdekében.
„Biztonsági kötelezettségvállalásokról beszélünk. Az én részemről ez azt jelenti, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásnak hosszú távúnak kell lennie, folytatódnia kell a háború után is” – jelentette ki, hozzátéve, hogy fontolóra kell venni egy ukrajnai védelmi alap létrehozását.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki szintén jelen volt az uniós csúcstalálkozó elején, úgy nyilatkozott: a Wagner csoport hétvégi lázadása azt mutatja, hogy az orosz rendszeren belül megosztottságok vannak. Hozzátette, hogy még túl korai lenne végleges következtetéseket levonni a közelmúltbeli eseményekből, és még nem világos, hogy hány Wagner-alakulat hagyja el Oroszországot.
Hangsúlyozta, hogy a NATO-nak elsődleges feladata, hogy támogassa Ukrajnát, és kiemelte, hogy ehhez nagyon fontos az együttműködés az EU-val.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a lázadásnak még lehetnek „utórezgései”, ezért fontos, hogy az EU „megkettőzze Ukrajna támogatását, legyen szó katonai képességekről vagy pénzügyi támogatásról”.
A migrációval kapcsolatban von der Leyen elmondta: az EU arra törekszik, hogy megerősítse külső határait, felszámolja az embercsempészetet, valamint befektessen az unión kívüli országok gazdasági stabilitásába.
Olaf Scholz német kancellár érkezésekor a migrációs és menekültügyi paktummal kapcsolatban kijelentette: a dokumentum alapjaiban alakítja át azt a gyakorlatot, ahogyan az EU a migránsokat és a migrációs eljárásokat a határon kezelni fogja, a migránsok Európán belüli áthelyezése pedig – szavai szerint – „javulást” eredményez majd az unió határain található országok számára.
Hozzátette, hogy Németország – szoros együttműködésben az EU-val – aktívan dolgozik majd azon, hogy „migrációs partnerségeket” kössön külső, különösen afrikai partnerországokkal azzal a céllal, hogy csökkenjen az EU-ba engedély nélkül beutazni próbáló emberek száma.
Ismét megemlítette azt is, hogy szükségesnek tartják a legális migrációt, mert Németországnak és más uniós országoknak „nagyon nagy szükségük van a különböző készségekkel rendelkező munkavállalókra”, hogy biztosítsák a gazdasági növekedést.
Reményét fejezte ki, hogy az EU hamarosan végleges megállapodásra jut a „szabályos, a munkaerőpiacot erősítő migráció” ösztönzéséről, ugyanakkor megállapodik mindazok „hazatelepítéséről is, akik nem jogosultak az EU-ban maradni.
A Wagner-lázadással kapcsolatban Scholz azt mondta, az EU nem vett részt az akcióban, és nem próbál beavatkozni az orosz politikába. „Nem vagyunk részesei annak, ami Oroszországban történik. Ezt a problémát Vlagyimir Putyin orosz elnök okozta saját magának. A mi célunk egy független Ukrajna megteremtése” – fogalmazott.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az EU migrációs és menekültügyi csomagjával kapcsolatban kijelentette, hogy a javaslattal sikerült feloldani a „régóta fennálló feszültségeket” azon országok között, ahová a migránsok először érkeznek, és a másodlagos úti célt jelentő országok között. „Ez egy egyedülálló megközelítés, amely mindenki problémáját megoldja” – tette hozzá.
Kaja Kallas észt miniszterelnök Brüsszelben hangoztatott véleménye szerint az unióban befagyasztott orosz vagyon kamatait és nyereségét Ukrajna újjáépítésének finanszírozására kell fordítani.
„Alapvetően helytelen, hogy a mi adófizetőinknek kell fizetniük valamiért, amit nem mi okoztunk. A helyreállítás finanszírozásának orosz vagyonokból kell származnia” – fogalmazott Kallas, majd hozzátette: többet kell tenni a háborús bűnök elszámoltathatóságáért.
Alexander De Croo belga miniszterelnök szerint szintén „logikus” lenne, ha a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget Ukrajna újjáépítésére fordítanák. Azt mondta, Belgiumnak szerepe lesz ebben, mivel az Európában fellelhető orosz vagyon „nagy részét Belgiumban fagyasztották be”.
Petteri Orpo finn miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy országa NATO-csatlakozásával mintegy 1300 kilométerrel lett hosszabb a szövetség közvetlen határa Oroszországgal. Arra hívta fel a figyelmet, hogy keleti szomszédjában a politikai helyzet továbbra is bizonytalan, és ez biztonsági kockázatot jelent Európa számára. Kijelentette: a Finnországot és Oroszországot elválasztó határszakasz biztonságos. „Gondoskodtunk róla” – fogalmazott Orpo, majd hozzátette, ennek ellenére meg kell erősíteni a határvédelmet.

Megkezdődött az uniós tagállamok vezetőinek találkozója, középpontban az ukrajnai háború, a gazdasági helyzet és a migráció

Megkezdődött csütörtök délután Brüsszelben az európai uniós tagországok vezetőinek kétnaposra tervezett csúcstalálkozója, melynek során megbeszélést folytatnak Oroszország Ukrajna elleni háborújáról, az Ukrajnának nyújtani tervezett további uniós támogatásról, valamint az EU gazdaságáról, a biztonság- és védelempolitikáról, a migrációról és a külkapcsolatokról.

Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács ülésén mindenekelőtt az Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával kapcsolatos legutóbbi fejleményeket vitatják meg, beleértve annak következményeit, valamint áttekintik az Ukrajnának eddig nyújtott és a jövőben nyújtható további uniós támogatás lehetőségeit, beleértve a pénzügyi és katonai támogatást is.
Az ukrajnai háború 2022. február 24-i kitörése óta az EU és tagállamai több mint 77 milliárd eurót bocsátottak Ukrajna rendelkezésére, továbbá korlátozó intézkedések sorát, ez idáig 11 szankciós csomagot fogadtak el Oroszországgal szemben.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetőknek szóló, kedden közzétett meghívólevelében kiemelte: az EU határozottan kiáll Ukrajna és az ukrán nép mellett, és továbbra is erőteljesen támogatni fogja Ukrajna gazdaságát, társadalmát, fegyveres erőit és jövőbeli újjáépítését.
A tagállami vezetők foglalkoznak az uniós iparpolitikára, az egységes piacra, valamint az Európa hosszú távú versenyképességére és termelékenységére vonatkozó korábbi uniós döntéseket követő intézkedésekkel. Márciusi ülésükön már megvitatták, miként lehetne megteremteni a szilárd és időtálló, hosszú távú jólétet biztosító gazdaságot. Ezzel összefüggésben intézkedéseket szorgalmaztak az egységes piac kiteljesítése érdekében, különösen digitális téren és a szolgáltatásokat illetően, valamint a közelmúltbeli válságok által feltárt sebezhetőségek kezelésére.
Eszmecserét folytatnak a gazdasági biztonság és az ellenállóképesség megerősítésének módjáról is. Emellett várhatóan lezárják a 2023-as európai szemesztert, amely az EU-tagországok gazdasági, költségvetési, foglalkoztatási és szociális politikáinak közös irányait tekinti át.
Ami a biztonságpolitikát illeti, legutóbbi értekezletükön az állam- és kormányfők leszögezték: az EU elkötelezett amellett, hogy nagyobb felelősséget vállaljon a biztonságáért, és fokozza az önálló cselekvési képességét, ugyanakkor elismerik, hogy a transzatlanti kapcsolat és az EU-NATO együttműködés az általános biztonság kulcsa. A mostani találkozón áttekintik az erre vonatkozóan elfogadott iránymutatás végrehajtása terén elért eredményeket, és várhatóan további iránymutatást nyújtanak az EU biztonsági és védelmi képességéről, különösen a beszerzések, a beruházások és a termelés tekintetében. A július 11-12. között tervezett vilniusi NATO-csúcstalálkozóra készülve a vezetők az EU-NATO együttműködésről is tárgyalnak majd.
A migrációval kapcsolatban az Európai Unió Tanácsának svéd elnöksége és az Európai Bizottság nyújt tájékoztatást a kormányfőknek a témáról szóló közelmúltbeli következtetések végrehajtása terén elért eredményekről. A februári rendkívüli EU-csúcson azt húzták alá, hogy fokozott figyelemmel kell lenni a külső tevékenységekre, és erősíteni kell a partnerségi együttműködéseket. Összpontosítani kell a külső határok hatékony ellenőrzésére és válaszolni a migráció belső hatásaira.
Az uniós vezetők továbbá vitát folytatnak a Kínával kapcsolatos stratégiáról, és előkészítik az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) júliusban Brüsszelben tervezett csúcstalálkozóját.

Prága szerint Oroszország veszélyt jelent Csehország biztonsága számára

Oroszország tervszerűen Csehország politikai, gazdasági és társadalmi stabilitása ellen tevékenykedik, ezért veszélyt jelent az ország biztonsága számára. Ez a megfogalmazás olvasható Csehország új nemzetbiztonsági stratégiájában, amelyet szerdán fogadott el a kormány – jelentette a CTK hírügynökség a dokumentumot ismertetve.

Az új nemzetbiztonsági stratégia elfogadására azért van szükség, mert a korábbi, 2015-ben készült dokumentum már nem felel meg a mai követelményeknek – mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a hírügynökségnek.
Kína a cseh értékelés szerint megkérdőjelezi a jelenleg fennálló nemzetközi rendet, aminek negatív következményei, kihatásai vannak az egész euroatlanti övezet, így Csehország biztonságára is.
További országok, amelyek az új nemzetbiztonsági stratégia szerint veszélyt jelentenek Csehország számára: Észak-Korea és Irán. Bizonytalanság forrása a Balkán is, tekintettel az egyes ottani államok és etnikumok közötti számos megoldatlan problémára.
Veszélyforrást jelentenek Csehország számára a közel-keleti és az afrikai konfliktusok is, amelyek melegágyai a terrorizmusnak és az Európai Unióba irányuló illegális migrációnak.
Csehországnak az új stratégia szerint képesnek kell lennie az ellenállásra kibernetikai, információs, gazdasági és hírszerzési területeken is, és jól felkészültnek kell lennie arra az eshetőségre, ha fegyveres konfliktus részesévé válna.
A NATO és EU-tagság meghatározó jelentőségű Csehország számára. A stratégia felszólítja az ország állampolgárait, hogy járuljanak hozzá az ország biztonságának megteremtéséhez – írja a CTK.

Csehország 47,8 millió eurót küld az EU-nak Ukrajna számára

Csehország a következő négy évben 47,8 millió eurót küld az Európai Uniónak Ukrajna számára, a pénzügyminisztérium javaslatát a cseh kormány szerdán este jóváhagyta – derül ki a kormány weboldalán az ülés eredményeiről csütörtökön közölt ismertetésben.

Az EU a tagállamok pénzügyi segítségével Cehország az orosz támadás ellen védekező ukrán állam működésének biztosításához kölcsön formájában nyújt támogatást – olvasható a jelentésben. Csehország ezt az összeget 2024 és 2027 között küldi Brüsszelbe, évente mintegy 12 millió eurót – mutatott rá a pénzügyi tárca.
Az uniós pénzt Ukrajna az állam szervezeti működésének biztosítására, illetve a háborús események következtében megrongált kritikus állami infrastruktúra rendbetételére, kijavítására használja.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten közölte, hogy az EU további 50 milliárd eurós kölcsönt tervez nyújtani Ukrajnának a következő négy évben, és ehhez kérte a tagállamok segítségét.

Több mint 13 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. június 28-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7059 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6032 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 95 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az orosz kormány jóváhagyta a dróngyártás fejlesztését

Az orosz kormány jóváhagyta a pilóta nélküli szerkezetek fejlesztésével kapcsolatos, 2023-ig érvényes stratégiát – jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség.

A stratégia értelmében 2030-ig új gazdasági ágazat jelenik meg, amely a polgári célú drónok felhasználásával kapcsolatos – közölte a kormány sajtószolgálata.
„Az iparág kialakításának alapjául a már meglévő drónok használatának tapasztalata szolgálhat alapul. Ezeket már ma is felhasználják egyebek mellett az energiahálózatok állapotának felmérésére, s a segítségükkel ötszörösével sikerült csökkenteni az ilyen ellenőrzések időtartamát. A meghibásodások feltárásával pedig nyolcszorosára csökkent a balesetek kockázata” – olvasható a közleményben.
A dokumentum az ágazat fejlesztésének öt alapvető irányvonalát vázolta fel: a hazai drónok iránti igény növelését, a sorozatgyártás kidolgozását, termelő létesítmények létrehozását az új technológiák felhasználására, a szükséges infrastruktúra fejlesztését, a személyzet kiképzését és az alap- és perspektivikus kutatásokat.
A stratégia kidolgozói szerint a távlati tervek között szerepel személyszállításra alkalmas drónok kifejlesztése is. Emellett a kormány rövidesen befejezi a munkát a pilóta nélküli rendszerek fejlesztésére vonatkozó nemzeti projekt létrehozásában is.
A közlemény szerint jelentős szerepet szánnak a drónoknak egyebek mellett a mezőgazdaságban, az építésfelügyeletben, a geoadatbázisok létrehozásában és aktualizálásában, valamint a nehezen megközelíthető helyekre történő adatszállításban – áll még a kormány sajtószolgálatának közleményében.
A drónok oroszországi piaca már idén eléri az 50 milliárd rubelt (200 milliárd forint).
Vaszilij Oszmakov ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes szerint 2030-ra Oroszországban a hazai drónok aránya a jelenlegi 22-ről 70 százalékra nő, az ország technológiai függetlenséget kíván elérni a gyártásukban.

Orosz-iráni katonai kapcsolatfelvétel

Telefonon tárgyalt egymással Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és Mohammad Bageri, az Iráni Iszlám Köztársaság fegyveres erőinek vezérkari főnöke – közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint a felek megvitatták a kétoldalú katonai és haditechnikai együttműködés aktuális kérdéseit, illetve véleményt cseréltek a regionális biztonsági kérdésekről és a nemzetközi helyzetről.
A felek megerősítették a párbeszéd elmélyítésére és a kapcsolatok fejlesztésére irányuló szándékukat a védelmi ágazatban.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára Moszkvában megbeszélést folytatott Ahmadreza Radannal, az iráni rendfenntartó erők főparancsnokával az orosz és iráni különleges szolgálatok és rendvédelmi szervek közötti együttműködés folytatásáról.

Jaroslaw Kaczynski: Lengyelország megerősíti keleti határainak védelmét

A Wagner orosz fegyveres csoport fehéroroszországi jelenléte miatt megerősítik Lengyelország keleti határainak védelmét, részben átmeneti, részben állandó jellegű intézkedésekkel – jelentette be szerdán Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a kormánypárt elnöke.

A kormány biztonsági bizottságának ülése után Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszterrel közösen tartott sajtóértekezletén Jaroslaw Kaczynski leszögezte: „a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint arra lehet következtetni”, hogy a Wagner csoport mintegy nyolcezer katonáját helyezték át Oroszországból Fehéroroszországba.
Ez fenyegetést jelent Ukrajnára és Litvániára nézve, de akár Lengyelországra nézve is – figyelmeztetett Kaczynski. „Ez a hibrid háború újabb szakaszát jelentheti, amely sokkal nehezebb lehet a korábbiaknál” – utalt a 2021 óta tartó, Fehéroroszországon át a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkező migrációs nyomásra, amelyet Varsó a Minszk és Moszkva által az Európai Unióval szemben alkalmazott hibrid hadviselésnek tart.
A mostani döntések szerint egyrészt növelik a Lengyelország keleti határát védő határőrség létszámát, másrészt a határvédelmi fizikai akadályok számát – fejtette ki Kaczynski. Újságírói kérdésre válaszolva kiemelte: amennyiben a Wagner csoport tevékenysége „részben vagy egészében Lengyelország és határai ellen irányulna”, hasonló nagyságú erőket csoportosítanak át, mint a lengyel-fehérorosz határon észlelt migrációs válság tetőzésekor. A Kaczynski által említett időszakban, 2021 és 2022 fordulóján Varsó több ezer katonát telepített a lengyel-fehérorosz határszakaszt védő lengyel határőrök támogatására.
Az oroszországi és fehéroroszországi fejlemények kapcsán a szövetségesekkel folytatott egyeztetést érintő kérdésre válaszolva Kaczynski aláhúzta: „A lengyel határoknak a hibrid támadásokkal szembeni védelme a mi ügyünk”. Hozzátette, hogy a „nem különösebben valószínű” külső fegyveres támadás esetén „fennállna (a NATO alapokmánya szerinti kollektív védelemről szóló) 5. cikkelyben foglalt helyzet”.
Mariusz Blaszczak miniszter felidézte: a migrációs nyomás miatt Lengyelország riasztórendszerrel felszerelt acélkerítést létesített a Fehéroroszországgal közös határon, amelynek védelmét ezentúl „katonai őrjáratokkal is megerősítik”.

Nemkívánatosnak nyilvánították a Novaja Gazeta-Europe hírportált Oroszországban

Nemkívánatosnak nyilvánította Oroszország területén a Novaja Gazeta-Europe című online lapot szerdán az orosz főügyészség.

„Határozat született arról, hogy a lettországi BDR Novaja Gazeta-Europe külföldi szervezet tevékenységét nemkívánatosnak ismerik el az Oroszországi Föderáció területén” – áll a közleményben.
A főügyészség szerint a Rigában szerkesztett újság hamis információkat terjesztett az ukrajnai „különleges hadműveletről” és az állampolgárok jogainak és szabadságjogainak állítólagos tömeges megsértéséről Oroszországban.
A Novaja Gazeta című független lap nyomtatott és online változatának megjelenését tavaly szeptemberben lehetetlenítették el bírósági ítéletek. Az újságot 1993-ban alapították, részben a tavaly augusztus végén elhunyt Mihail Gorbacsov néhai szovjet elnök-pártfőtitkár Nobel-békedíjából. A lap, amelynek három évtized alatt hét újságíróját gyilkolták meg, vezető tényfeltáró médium maradt az orosz sajtószabadság fokozatos visszaszorítása közepette is. Főszerkesztője, Dmitrij Muratov 2021-ben Nobel-békedíjat kapott, megosztva.
Több munkatársa Rigában létrehozott egy online kiadást Novaja Gazeta-Europe címen, amelynek oroszországi elérhetőségét azonban blokkolták, mások Novaja Rasszkaz-gazeta (Új Elbeszélés-újság) címen próbáltak meg megjelenni Oroszországban, ám a főügyészség követelésére ezt is meggátolták.
Az Ukrajna elleni háború kezdete, vagyis tavaly február 24. óta Oroszországban betiltották egyebek között a Kreml politikáját bíráló Eho Moszkvi rádióállomást és a Dozsgy online televíziót, emellett blokkolták a hozzáférést több orosz nyelvű szolgálattal rendelkező külföldi állami műsorszolgáltató honlapjához.

Orosz külügyi szóvivő: a konfliktus nem rendezhető Moszkva nélkül

Az ukrajnai konfliktus kimenetelének Oroszország kirekesztésével való meghatározása kudarcra van ítélve – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

Zaharova Kijevnek arra a kezdeményezésére reagált, hogy orosz részvétel nélkül hívjanak össze egy úgynevezett globális békecsúcsot. Felszólította a „felelősségteljes” országokat, hogy ne vegyenek rész a „provokatív” fórumon.
„Az ukrajnai konfliktus kimenetelének meghatározására irányuló kísérletek Oroszország részvétele nélkül, mint azt mindenki jól tudja, kudarcra vannak ítélve” – mondta.
Zaharova szerint a Nyugat megpróbálja meggyőzni a globális Dél országait, hogy vegyenek részt egy Oroszország nélküli „békecsúcson”. Kifogásolta, hogy a fórumra, amelynek egyetlen célja szerinte az, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Oroszországgal szemben ultimátumszerű követeléseket megfogalmazó „békeformuláját” népszerűsítse, olyan országokat akarnak meghívni, amelyeknek elvileg semmi közük a ukrajnai eseményekhez, csak be akarják őket sorolni a nyugati álláspont támogatóinak táborába.
A szóvivő az orosz nyelv durva diszkriminációjával vádolta meg azt a határozatot, amelyet az Európa Tanács Velencei Bizottsága hozott a nemzeti kisebbségekről szóló ukrán törvényről július 12-én. Kifogásolta, hogy a dokumentum a „kisebbségi nyelvek differenciált kezeléséről” szólt, és egyetlen nyelvet állapított meg fő nyelvként, noha a társadalom többsége egy másik nyelven beszél, amelyet a törvényhozás szintjén kivonnak a használatból.
„És most ez nem csak diszkrimináció, ez keresztes hadjárat az orosz nyelv ellen, globális nyugati erőfeszítés, amelyet többek között a kijevi rezsim hajt végre az orosz nyelv, az orosz kultúra, minden orosz eltörlése érdekében” – fogalmazott.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Pervij Kanal állami televízió Bolsaja Igra (Nagy Játszma) című háttérműsorának nyilatkozva azt mondta, hogy „egyszerűen nem érdemelnek tiszteletet” nyugati vezetőknek azon nyilvános nyilatkozatai, hogy beszélni szándékoznak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
„Ha érdekelt vagy a párbeszédben, az elnök sohasem fog elutasítani egy ilyen kapcsolatfelvételt” – mondta.
Úgy vélekedett, hogy eleve kudarcra ítéltetett az egypólusú világrend fenntartására törekvő országoknak az az elképzelése, hogy az ukrajnai konfliktus felszításával meggátolják Oroszország megerősödését. Hangot adott Moszkva gyanújának, hogy egyes országok zsoldosoknak álcázva hivatásos katonákat küldenek Ukrajnába. Mint mondta, a konfliktusövezetben „hatalmas létszámú” külföldi katonai szakértő tartózkodik.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője határozottan visszautasította az ENSZ-főtitkár különmegbízottjának azt a megállapítását, miszerint Oroszország megsérti a gyermekek jogait, miközben az orosz hadsereg intézkedéseket hozott a védelmük megerősítése érdekében.
„Katonáink többször is, a tulajdon életük kockáztatásával hoztak intézkedéseket a gyermekek megmentése érdekében, hogy kimenekítsék őket az ágyúzás elől, amelyet egyébként Ukrajna fegyveres erői folytattak a polgári infrastruktúra ellen” – mondta.

Amerikai elemző: az elmúlt 16-17 hónapban Washingtonnak többet kellett volna tennie a béke érdekében

Az elmúlt 16-17 hónapban Washingtonnak többet kellett volna tennie a béke érdekében az ukrajnai háború kérdésében – jelentette ki Shea Bradley-Farrell amerikai kül- és biztonságpolitikai szakértő, a Washingtonban működő Counterpoint Institute elnöke szerdán.

Az Egyesült Államoknak már hónapokkal ezelőtt abban kellett volna segítséget nyújtania, hogy békemegállapodás szülessen Ukrajnában – tette hozzá az MTI-nek adott értékelésében.
Úgy vélte, hogy az oroszországi eseményekre gyakorlatilag nem született amerikai válasz.
Bradley-Farrell kifejtette azt is, hogy Ukrajna elszalasztott egy lehetőséget az orosz erők elleni ellentámadás kiszélesítésében, miközben a Kremlben átmenetileg zűrzavar keletkezett a múlt hét végén.
A Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz fegyveres csoport vezetője és Vlagyimir Putyin orosz elnök között a múlt héten elmélyült konfliktus következményeként az orosz államfő szorosabbra vonhatja ellenőrzését a politikai irányítás felett, és a jövőben valószínűleg nem lesz elnéző azokkal szemben, akik megkérdőjelezik a véleményét – tette hozzá Shea Bradley-Farrell, aki a budapesti Alapjogokért Központ nemzetközi kutatója is.

Andrzej Duda Kijevben: a Wagner csoport és az orosz atomfegyverek fehéroroszországi jelenlétével megváltozott a térség biztonsági helyzete

Megváltozott a térség biztonsági helyzete annak bejelentésével, hogy Fehéroroszországba telepítik a Wagner orosz fegyveres csoportot és az orosz atomfegyvereket, és a NATO-ban konkrét, határozott döntéseknek kellene születniük erre válaszul – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök szerdán Kijevben, az ukrán és a litván államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.

Duda és Gitanas Nauseda litván elnök a júliusban Vilniusba tervezett NATO-csúcstalálkozót megelőző, magas szintű hágai találkozóról érkezett Kijevbe, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel találkoztak.
Andrzej Duda aláhúzta: Lengyelország és Litvánia mindent megtesz annak érdekében, hogy a vilniusi csúcson világos perspektívát adjanak Ukrajnának a NATO-tagsághoz vezető úton. Nauseda hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozón „meg kell nyitni Kijev előtt az utat a NATO-tagsághoz”. Zelenszkij pedig értésre adta: Vilniusban az ukránok „hallani szeretnék, hogy a háború után Ukrajna NATO-taggá válik”. Az ukrán elnök azt is hozzátette: biztonsági garanciákat szeretne országa számára az észak-atlanti szövetséghez történő csatlakozást megelőző időszakra.
A hétvégi oroszországi eseményekre utalva Duda „nagyon jelentős fejleménynek” nevezte a Wagner csoport fehéroroszországi jelenlétét. A NATO-nak „határozottan kell reagálnia erre, mert felmerül a kérdés: mi célból telepítették a Wagner-erőket Fehéroroszországba? Vajon ez megszállás céljából történt, vagy azért, hogy északról (konkrét) fenyegetést jelentsenek Ukrajna számára, vagy azért, hogy hosszú távon veszélyt jelentsenek államainkra, Lengyelországra nézve? ” – tette fel a kérdést a lengyel államfő.
Duda és Nauseda az ukrán alkotmány napján érkezett Kijevbe, és a lengyel elnök ennek kapcsán aláhúzta: ezen az ünnepnapon „megmutatják az egész világnak, hogy Ukrajna szuverén, büszke és szabad, és az is marad, mert győzni fog az orosz agresszió ellenére”.

Üzemanyagraktárak megsemmisítését jelentette be az orosz katonai szóvivő

Precíziós csapásokkal semmisítette meg az orosz légierő az ukrán hadsereg Donyec-medencei csapatát kiszolgáló olajfinomító és üzemanyagtároló létesítményeket – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.

Az orosz tábornok szerint az ukrán fél támadásait továbbra is visszaverik az orosz erők Donyeck körzetében, valamint a donyecki régió déli részén és Zaporizzsjában. Az elmúlt nap folyamán az érintkezési vonal mentén elszenvedett ukrán embervesztséget mintegy 670 főre tette, akik közül 240-en Donyeck környékén estek el.
A megsemmisített haditechnikai eszközök és katonai célpontok között nevezett meg egyebek között két harckocsit, Kramatorszkban az ukrán 56. gépesített lövészdandár parancsnokságának ideiglenes tartózkodási helyét, két vezetési- és megfigyelőpontot, valamint egy rakéta- és lőszerraktárt.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több városát, köztük Donyecket érte szerdán ukrán tüzérségi csapás, és az oroszországi Belgorod megyéből is belövésekről érkezett jelentés.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine