Az orosz-ukrán háború 490. napja – FRISSÜL

Immár négyszázkilencvenedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Cseh külügy: Oroszország már régen nem civilizált ország

Oroszország bűnt, erőszakot, gyűlöletet, valamint brutalitást terjeszt, és már régen nem civilizált ország – közölte a cseh külügyminisztérium szerdán a Twitter közösségi hálózaton megjelent nyilatkozatában az orosz hadseregnek a Kramatorszk elleni előző napi rakétatámadására reagálva.

A cseh nyilatkozat felszólítja Moszkvát, hogy hagyjon fel az ártatlan emberek gyilkolásával.
„Felszólítjuk Oroszországot, hogy hagyja abba az ártatlanok gyilkolását” – olvasható a külügyminisztériumi állásfoglalásban.
A tárca arra emlékeztet, hogy a Kramatorszk elleni keddi „brutális” rakétatámadás nyolc civil személy, köztük három gyermek életébe került, és több tucatnyian megsebesültek.

Az Egyesült Államok újabb félmilliárd dollárnyi katonai segítséget küld Ukrajnának

Az Egyesült Államok újabb 500 millió dollár (mintegy 175 milliárd forint) értékű, azonnal lehívható katonai segítséget jelentett be Ukrajna számára kedden.

A külügyminisztérium közleménye szerint a védelmi minisztérium készleteiből juttatják el a támogatási csomagot, amellyel az ukrajnai ellentámadást kívánják segíteni, kifejezetten a harctéri igényekhez igazítva. A most bejelentett csomag a háború kezdete óta, elnöki felhatalmazás alapján, a 41. amerikai katonai készlet-lehívás Ukrajna javára.
A csomag tartalmaz Bradley és Stryker katonai járműveket, légvédelmi rendszerekben használható rakétákat, egyéb rakétarendszereket, harckocsi-elhárító eszközöket, valamint lőszert precíziós fegyverekhez és egyéb felszereléseket – áll a közleményben.
Az amerikai külügyminisztérium szintén kedden közölte, hogy az orosz Wagner-csoporthoz fűződő kapcsolatai és antidemokratikus tevékenysége miatt szankcióval sújtott több, a Közép-Afrikai Köztársaságban működő üzleti szervezetet. A közlemény szerint az érintettek olyan üzleti tevékenységet folytatnak az ország természeti erőforrásaival, ami aláássa a Közép-Afrikai Köztársaság demokratikus működését és intézményeit.
Emellett büntetőintézkedéssel sújtott az Egyesült Államok egy orosz állampolgárt, aki a Wagner-csoport alkalmazásában dolgozott Maliban.

Több mint 11 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. június 27-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6319 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4814 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 109 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. június 27-én nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Charles Michel: fel kell gyorsítani a biztonság és védelem fokozását célzó munkát

Itt az ideje, hogy az Európai Unió felgyorsítsa az európai biztonság és védelem fokozását célzó munkát – írta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kedden az uniós csúcstalálkozóra szóló, a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében.

Michel a kétnaposra tervezett, csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcsra szóló, és az interneten is közzétett meghívólevelében közölte: az „orosz háború” könyörtelenül folytatódik Ukrajnában.
„Megingathatatlan egységünk ellentétben áll azzal az oroszországi megosztottsággal, melyet a hétvégi események – a Wagner katonai magánvállalat június 24-i lázadása és annak elfojtása – megmutattak” – fogalmazott.
A dél-ukrajnai herszoni területen lévő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka-i víztározó gátjának június eleji felrobbantását Michel a jelenkor egyik legnagyobb ember okozta katasztrófájának nevezte, és azt mondta: ilyen körülmények között egyre inkább szükség van az EU Ukrajna melletti elkötelezettségének megerősítésére, beleértve a fenntartható pénzügyi és katonai segítségnyújtást is. Kijelentette, a tagállami vezetőknek meg kell beszélniük, hogy az unió miként fokozza az ukrán béketerv nemzetközi támogatását.
Az európai gazdasági helyzetet említve Charles Michel azt mondta, a tagállami vezetőknek számba kell venniük az uniós versenyképesség növelése, gazdasági megerősítése, valamint a biztonság és az ellenálló képesség fokozása terén elért előrehaladást, továbbá mérlegelniük kell az esetlegesen szükséges további intézkedéseket.
A migrációval kapcsolatban azt mondta, a Földközi-tengeren a közelmúltban bekövetkezett hajótörés okozta halálesetek arra emlékeztetnek, hogy az EU-nak továbbra is dolgoznia kell az európai migrációs kihíváson. Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és az Európai Bizottság jelentése alapján a tagállami vezetők a csúcstalálkozón áttekintik majd a migrációs helyzetet és a legutóbbi, februári EU-csúcs zárónyilatkozatában rögzített célok végrehajtásában elért előrehaladást – írta.
Tájékoztatása szerint a tagállami vezetők Kínával kapcsolatban további útmutatást adnak az októberi EU-csúcs és a külügyminiszterek májusi vitáját követően. A megbeszélés alkalom lesz arra, hogy az EU újra megerősítse „széleskörű és egységes álláspontját” Kínával kapcsolatban – húzta alá.
Charles Michel végezetül közölte, az EU-csúcs továbbá számos külpolitikai kérdéssel foglalkozik majd, köztük a déli szomszédság partnerországaival ápolt kapcsolatokkal és a nyugat-balkáni fejleményekkel.

NATO-főtitkár: az Ukrajna elleni háború elmélyítette a megosztottságot Oroszországban

Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni jogtalan háborúja elmélyítette a megosztottságot Oroszországban – jelentette ki a NATO főtitkára kedden Hágában, a július közepére Vilniusba tervezett NATO-csúcs előkészítését szolgáló megbeszéléseket követően.

Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján azt mondta: a Wagner orosz katonai magánvállalat június 24-i lázadásának elfojtása megmutatta, hogy Ukrajna szövetségesei továbbra sem becsülhetik alá Oroszországot, továbbra is támogatniuk kell Kijevet.
Szavai szerint korai lenne megmondani, hogy az oroszországi események milyen hatással lesznek a NATO-ra, azonban – mint fogalmazott: „erősítenünk kell védelmi és növelni kell az elrettentési képességünket”.
Világossá kell tenni minden eszközzel Moszkva és Minszk számára egyaránt, hogy a NATO kész megvédeni tagországainak minden négyzetméterét bármilyen fenyegetéssel szemben – jelentette ki a NATO-főtitkár, majd hozzátette: Ukrajna folytatódó támogatása és a tagállamok védelmi kiadásainak további emelése befektetés az európai biztonságba.
„Oroszország ukrajnai háborúja azt mutatja, hogy nem vehetjük magától értetődőnek a békét, és többet kell befektetnünk a védelmünkbe” – fogalmazott.
A főtitkár hangsúlyozta továbbá, hogy a csúcstalálkozó egyértelmű üzenetet küld majd a szövetség Ukrajna iránti elkötelezettségéről, a tagállami vezetők megerősítik a szövetség politikai kapcsolatait Kijevvel, ami – mint mondta – közelebb fogja hozni Ukrajnát a NATO-hoz.
Mark Rutte holland miniszterelnök a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború nem hozott mást, mint instabilitást a világban. Oroszország instabilitása bizonytalanságot okoz Európában is – figyelmeztetett. Európa morális kötelessége annak biztosítása, hogy „az orosz háború” Ukrajna ellen elbukjon – mondta. Egy esetleges orosz győzelem az európai biztonságot fenyegetné, ugyanis – mint hozzátette – Vlagyimir Putyin orosz elnök nem állna meg az ukrán határokon. A NATO-csúcsnak világossá kell tennie, hogy Ukrajnának helye van a katonai szövetségben – tette hozzá beszédében a holland miniszterelnök.
Gitanas Nauseda litván elnök arról beszélt, hogy a vilniusi NATO-csúcsnak egyértelművé kell tennie, hogy Ukrajna része Európa biztonsági struktúrájának. Közölte: a tagállami vezetőknek menetrendet kell meghatározniuk Ukrajna NATO-tagsága számára, ennek a menetrendnek pedig a lehető legegyszerűbbnek kell lennie. A litván elnök végezetül reményét fejezte ki, hogy a júliusi csúcstalálkozón teljes lesz a tagállamok egysége Svédország NATO-tagságát illetően.

Megrovást kapott az ukrán kormánytól Vitalij Klicsko kijevi polgármester az óvóhelyek miatt

Megrovásban részesítette az ukrán kormány Vitalij Klicskót, Kijev polgármesterét és az ukrán főváros több kerületi közigazgatási vezetőjét a kijevi óvóhelyek átvizsgálásakor talált hiányosságok miatt – hozta nyilvánosságra kedden Oleh Nemcsinov kabinetminiszter.

Úgyszintén megrovást kapott Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője és hat fővárosi kerületi közigazgatási hivatalvezető, két kerület hivatalvezetőjét pedig felmentette a kormány tisztségéből.
Kijevben június 1-jén éjjel három ember meghalt, mert az orosz rakétatámadás közben nem tudtak bejutni egy óvóhelyre, amely zárva volt. Volodimir Zelenszkij a halálesetek után rögtön rendelte el Ukrajna összes óvóhelyének ellenőrzését, beleértve a kijevieket is – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az ukrán belügyminisztérium több mint ötvenezer óvóhely ellenőrzése után közölte, hogy csaknem egyharmadukat találták a helyi lakosság védelmére alkalmatlannak.
Zelenszkij hétfőn léptette hatályba a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) azon határozatát, amely szerint július 25-ig helyre kell állítani az összes óvóhelyet az országban. A védelmi tanács a határozatban utasította a kormányt, a helyi kormányzói hivatalokat és az önkormányzatokat, hogy haladéktalanul vonják felelősségre az elégtelen állapotú óvóhelyek fenntartásáért és üzemeltetéséért felelős vezetőket és más tisztségviselőket. A regionális és a kijevi városi katonai igazgatás a helyi önkormányzatokkal együtt pedig azt az utasítást kapta, hogy július 25-ig biztosítsák a hozzáférést az óvóhelyekhez „éjjel-nappal és akadálytalanul”, valamint tegyék online elérhetővé a lakosság számára a meglévő légoltalmi helyiségekkel kapcsolatos információkat.
A kijevi városi katonai közigazgatás kedden számolt be arról, hogy tesztelték a fővárosban a légoltalmi helyiségekhez való hozzáférés új elektronikus rendszerét, amely négy lehetőséget is biztosít az óvóhelyek ajtajának kinyitására: légiriadó esetén automatikusan kinyílik, illetve nyitható távolról, egy diszpécseren keresztül, valamint speciális „kulcs” segítségével – például kaputelefonnal -, továbbá PIN-kóddal. „Mind a négy lehetőség egymástól függetlenül működik, és minden körülmények között akadálytalan hozzáférést biztosít” – emelte ki a fővárosi katonai közigazgatás. Az első ilyen nyitórendszert már telepítették a főváros egyik óvóhelyében.

Az EU 500 generátort küld a Nova Kahovka-i gátszakadás helyszínére

Az Európai Unió azt követően, hogy az uniós polgári védelmi mechanizmus és humanitárius partnerek útján már nyújtott segítséget Ukrajnának a Nova Kahovka-i gátszakadás hatásainak kezelésére, 500 generátort küld a Lengyelországban tárolt rescEU-készletből az érintett dél-ukrajnai régióba – tájékoztatott az Európai Bizottság kedden.

A brüsszeli közlemény szerint a generátorok a létfontosságú infrastruktúra, például szivattyúállomások és szennyvíztisztító telepek helyreállítását fogják segíteni az érintett dél-ukrajnai térségben.
A különböző méretű generátorok (12,5 kilowattól 1100 kilowattig) teljes összeértéke 16 millió euró (mintegy 6 milliárd forint) – közölték.
Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos a közlemény szerint kijelentette: a gát lerombolása „a létfontosságú polgári infrastruktúra elleni felháborító támadás” volt Oroszország részéről. A vízi erőmű gátjának lerombolása katasztrofális következményekkel járt a környezetre és a helyi közösségekre nézve – húzta alá.
Az Európai Unió korábban vízszűrő berendezéseket, szivattyúkat és más eszközöket is küldött a szükséget szenvedő lakosságnak – emlékeztetett a szlovén biztos.
A Nova Kahovka-i duzzasztógátat június 6-án reggel érte támadás. A dél-ukrajnai herszoni területen lévő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka-i víztározójának gátját felrobbantották. Az ukránok és az oroszok egymást vádolják a robbantás elkövetésével. Moszkva tagadja érintettségét a gátrobbantásban, és Kijevet hibáztatja a szerencsétlenségért, amelynek halálos áldozatai is voltak, és amely miatt több ezer környékbeli lakos kényszerült otthona elhagyására.

Putyin: Ukrajna 259 harckocsit veszített az ellentámadás kezdete óta

Ukrajna az ellentámadásának kezdete, június 4-e óta 259 harckocsit és 780 páncélozott járművet veszített – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor kedden katonatiszteket fogadott a Kremlben.

„Csak az orehovói (orihovei) irányban, amelyet az ellenség a fő csapásiránynak tart, és csak az elmúlt hét nap alatt az ellenség 280 egységnyi haditechnikát, köztük 41 harckocsit és 102 páncélozott járművet veszített” – hangoztatta az orosz elnök.
Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a támadásokkal próbálkozó ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán mintegy 600 embert veszített, közülük mintegy 325-öt a Donyec körzetében vívott harcokban. A megsemmisített katonai objektumok között nevezett meg egyebek között egy vezetésipontot, egy kommunikációs központot és két lőszerraktárt.
Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” nyugalmazott alezredese kedden a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy az ukrán hadsereg tiltott vegyi fegyvert vetett be Szoledarnál. Mint mondta, a robbanás után keletkező füst bőrsérülést és eszméletvesztést okoz.
Ramzan Kadirov csecsen vezető közölte, hogy Belgorod megyében az Ahmat különleges egység közreműködésével diverzánsok betörését akadályozták meg.

Ukrán légierő: Oroszország eddig mintegy száznegyven H-22-es rakétát vetett be Ukrajna ellen

Oroszország az Ukrajna elleni invázójának kezdete óta mintegy 140 darab pontatlan H-22 rakétát használt fel az ország támadására – közölte Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy keddi tévéműsorban.

A tisztségviselő kiemelte, hogy ezt a típusú rakétát már nem gyártják Oroszországban, mert elavultak, de még mindig van belőlük raktáron. „Ez a fegyver elavult, nem nagy pontosságú, sűrűn lakott városokat támadnak velük, amit mi másnak is lehet nevezni, ha nem terrorizmusnak nemzetünk ellen. Oroszország a feszültség fenntartásával és terrorral próbál nyomást gyakorolni Ukrajnára, meg akarja törni a szellemünket, és engedményekre kényszeríteni minket” – fogalmazott a szóvivő.
Hozzátette, hogy az orosz hadseregnek még mindig van elegendő, mintegy száz darab ebből a típusú rakétákból. „Szeretnék emlékeztetni arra, hogy ilyen rakétákat ráadásul Ukrajna adott át korábban Oroszországnak Tu-22-es repülőgépekkel együtt gázadósságként és Ukrajna leszerelésének részeként” – emelte ki. Szavai szerint ezek a rakéták nagyon gyakran nem érik el a céljukat, talán a nem megfelelő tárolásuk miatt, ami kedvező Ukrajnának. Mindazonáltal leszögezte, hogy hagyományos ukrán légvédelmi rendszerekkel szinte lehetetlen ballisztikus pályán repülő H-22-es rakétákat lelőni. „Ezeket olyan eszközökkel lehet megsemmisíteni a levegőben, mint a Patriot, vagy más olyan rendszerekkel, amelyek képesek ballisztikus pályán repülő rakéták lelövésére. Ukrajnának azonban még mindig kevés ilyen rendszere van” – tette hozzá.
Dmitro Lunyin, a közép-ukrajnai Poltava megye kormányzója közölte, hogy kedden az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre a régióban lévő Kremencsuk város ellen. A település mellett hétvégi házakat ért találat, az előzetes információk szerint senki sem sérült meg. Megjegyezte, hogy létfontosságú infrastrukturális létesítményben sem okozott kárt a légicsapás. Hozzátette, hogy H-22-es rakétákat lőttek ki a térségre vélhetően orosz Tu-22-es gépekről.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzók beszámolóiból készített keddi összefoglalójában azt írta, hogy az előző nap folyamán kilenc ukrajnai régiót ért orosz támadás, legalább három civil vesztette életét és nyolcan sebesültek meg.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 590-nel 226 170-re nőtt. Az ukrán erők az elmúlt nap során megsemmisítettek egyebek mellett öt harckocsit és 28 tüzérségi rendszert.

Petr Fiala: helyes a NATO keleti szárnyának megerősítése

A múlt hét végi oroszországi események bebizonyították a NATO keleti szárnya megerősítésének a szükségességét és helyességét – jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő kedden Prágában sajtótájékoztatón.

„Az oroszországi helyzet jóval kevésbé stabil, mint amilyennek tűnt, és nagyon gyorsan bizonytalanná válhat” – vélte Petr Fiala, miután találkozott Jana Cernochová védelmi miniszterrel és Karel Rehkával, a cseh hadsereg vezérkari főnökével.
A cseh kormányfő szerint figyelni kell az Oroszországban működő magánhadseregekre, illetve félkatonai szervezetekre is. „Oroszországban magánhadseregek és félkatonai szervezetek léteznek. A helyzet bármikor nagyon bizonytalanná, rendkívül veszélyessé válhat. Ezt nem szabad alábecsülni” – figyelmeztetett Fiala.
A kormányfő, a védelmi miniszter és a vezérkari főnök a találkozón elsősorban az ukrajnai helyzet alakulásáról cseréltek véleményt.
A kormányfő a sajtótájékoztatón közölte: Csehország az idén május végéig egyebek között 24 harckocsit, 76 gyalogsági páncélozott járművet és 645 tankelhárító lövedéket küldött Ukrajnának.
A cseh hadsereg raktáraiban továbbra is van olyan technika, amely átadható az orosz támadással küzdő Ukrajnának. A tartalék hadianyag mennyiségét és állapotát Karel Rehka rendszeresen ellenőrzi – mutatott rá újságírók előtt a védelmi miniszter.
Petr Fiala elmondta, Csehország az év első öt hónapjában továbbá 16 darab, légvédelmi rendszereknél használható speciális járművet, 144 ezer légvédelmi eszközt, 57 ezer ágyúlövedéket és több más hadianyagot is adott az ukránoknak.
A tavaly az Ukrajnának szállított cseh hadianyag között 38 harckocsi, 55 gyalogsági páncélozott jármű, többtucatnyi más katonai jármű, több mint 30 ezer pisztoly, 11 ezer puska, több mint 4,2 millió kézifegyverekbe való lőszer, több ezer páncélököl, rakétavető és más fegyver, lőszer illetve hadianyag volt – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Moszkvába utazik a vatikáni békeküldött

Moszkvába látogat szerdán és csütörtökön Matteo Zuppi bíboros, az ukrajnai háború lezárása érdekében közvetíteni próbáló vatikáni békemisszió vezetője – jelentette be kedden a Vatikán.

A közleményben azt írták, a bolognai bíboros Ferenc pápa megbízottjaként azzal a céllal utazik az orosz fővárosba, hogy bátorítsa azokat „az emberiességi gesztusokat”, amelyek hozzájárulhatnak „a jelenlegi tragikus helyzet megoldásához és egy igazságos békekötés elősegítéséhez”.
Matteo Zuppi, aki egyben az olasz püspöki kar elnöke is, három hete járt Kijevben. Akkor a Vatikán azt közölte, alaposan meg akarják ismerni az ukrán vezetés álláspontját azzal kapcsolatban, hogy milyen módon képzelik el igazságos béke elérését.
Ferenc pápa május végén bízta meg Matteo Zuppi bíborost, hogy vezesse az ukrajnai konfliktus lezárását célzó békemissziót.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine