Pedagógusként is rendkívül megosztó személyiség volt Márki-Zay János

Egyre több csontváz dől ki Márki-Zay Péter apjának szekrényéből. A korabeli cikkek túlzott szigorról, lelki nyomásról és felháborodott pedagóguskollégákról írnak. A közösségi média nem felejt.

Korábban olvasónk hívta fel a figyelmet arra, hogy miközben Márki-Zay Péter a múlt feltárásáról beszél, először saját apjának a pártállamhoz fűződő viszonyát kellene tisztáznia. A polgármesterre szemmel láthatóan nagy hatást gyakorló Márki-Zay János jól ismert karaktere Vásárhelynek, egyre több információ, emlék, furcsaság kerül elő vele kapcsolatban. A napokban egy közösségi oldalon korabeli cikkek tudósításait, beszámolóit gyűjtöttek össze pedagógusi pályafutásáról.

Az A 7nap hetilapból és a Délvilágból szemléző összeállítás szerint a helyi Kossuth Zsuzsanna Műszaki Szakközépiskola és Gimnáziumban matematikát és fizikát oktató Márki-Zay János aktív időszakában a fiához hasonlóan meglehetősen megosztó viselkedésével hívta fel magára a figyelmet. Azt írták, Márki-Zay János egyik legsúlyosabb botránya kapcsán fegyelmi eljárás is indult ellene tanári éveiben. A folyamatos buktatások és a könyörtelen viselkedése miatt sokan akarták otthagyni az iskolát.

• „A IV/G osztályos szülők már 1995 szeptemberében jelezték, hogy gondok vannak a matematika tanáruk munkájával. Dr. Márki-Zay János felkészülés nélkül tartja óráit és pszichikai dresszúrát alkalmaz a tanulókkal szemben. A szülők szerint nem vette át a tananyagot diákjaival, ezért azok jelentős része kénytelen volt magántanárhoz járni. Több diák fontolgatta, hogy a negyedik év közepén itt hagyja az iskolát és máshol folytatja tanulmányait.”
• „Hasonló panaszok már régebben, más osztályoknál is előfordultak, sőt dr. Márki-Zay János hasonló dolgok miatt egy ízben megrovásban is részesült. Az iskola vezetése többször próbált beszélni a tanárral, azonban jórészt eredménytelenül.”
• „A fegyelmi vizsgálatot dr. Márki-Zay végig akadályozta, különböző, a törvények által megszabott jogoknál többet követelve magának. A tanár meghurcolt pedagógusnak állította be magát, tiltakozott a fegyelmi bizottság elnökének, tagjainak és a vizsgálóbiztos személye ellen.”
• „…az órán negyven perc Márki-Zay ‘hóbortjaival’ telt el, aki szerette énekkel, tánccal szórakoztatni diákjait, főként dolgozatírás közben, …majd az utolsó öt percben eldarálta az aznapi anyagot…”
• „Dr. Márki-Zay János a dolgozat megírása előtt közölte, ha valaki nem éri el az elégséges szintet, ne számítson kegyelemre, hiába negyedikes, az elkövetkező nyarat matematikafeladatok megoldásával fogja eltölteni.”

A fenti, sokatmondó sorok a következő kiadványokban jelentek meg annak idején 1996.09.06. – A 7nap hetilap; 1996.09.04. – Délvilág; 1996.09.09. – Délvilág; 1996.09.11. – Délvilág; 1996.09.12. – A 7nap hetilap)

A közösségi médiában megjelent visszaemlékezés szerint végül Márki-Zay Jánost elbocsátották, mert ha ő nem megy, akkor a teljes tantestület távozott volna. Azt írják, mennie kellett az iskolából, de az akkori önkormányzat és Rapcsák András segítő kezet nyújtott neki, hogy ne az utcáról kelljen nyugdíjba vonulnia. 1998-ban ezért felvették a Cseresnyés kollégiumba. Munkaköre szerint heti 10 óra volt a kötelező óraszáma, a maradék 10 órát pedig nem túl nagy megterheléssel járó városi szervezési feladatok képezték, mindezt akkori árakhoz viszonyítva busás fizetésért (113 ezer Ft, majd 134 ezer Ft). Mindezeken felül tanórán kívüli foglalkoztatás jogcímén is jelentős pénzeket markolt fel (360 ezer Ft, 90 ezer Ft, 180 ezer Ft), de „vendégek elszállásolásában való közreműködésért” is több 10 ezer forinthoz jutott rendszeresen a pedagógus, aki ma a korábban őt segítő közösség ellen hergel.