quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 16. szerda
  -  Csongor
0-24

Beüzemelték az ország első lézer radarját

2023. június 27.

Az új berendezés Siófokon állt üzembe. Hogyan működik? Miben segíti a szakemberek munkáját? Miért is lenne jó ha a Tiszához is telepítenének egy ilyen műszert?

A magasban fújó szél irányának és erősségének ismerete rendkívül fontos a meteorológiában, a repülőterek turbulencia viszonyainak felderítésétől a veszélyes zivatarok kialakulásának előrejelzésén keresztül a légköri határréteg turbulencia viszonyainak vizsgálatáig. – olvashatjuk az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján.

A magasban fújó szél mérésére eddig is rendelkezésre álltak különböző módszerek, de igazán egyik sem volt tökéletes.

  • a rádiószondás mérések ritkák (naponta kétszer) és meglehetősen távoliak egymástól (Budapest és Szeged)
  • A távérzékeléses szélméréshez régebben kifejlesztett szél-profil mérő berendezéseket, az un. wind profiler műszerek mára elavultak (ilyen berendezés üzemel Szegeden)
  • A csapadékot adó felhők bemérésére alkalmazott időjárási radarok gyakorlatilag csak esős időjárásban szolgáltatnak információt a magassági szélviszonyokról

Az utóbbi időben egyre többfelé alkalmazzák a lézer technikán alapuló, un. LIDAR (lézer radar) berendezéseket. Az infravöröshöz közeli hullámhosszon mérő egységek a légkörben mindig megtalálható nagyon apró részecskéket, az aeroszolokat képesek detektálni és azok mozgását mérni a Doppler-effektus alapján. A LIDAR működési elve sok tekintetben hasonlít a meteorológiai radarokhoz. A radaroknál az 5 cm körüli hullámhosszú rádióhullámok elsősorban a felhők vízcseppjeiről verődnek vissza, míg a LIDAR esetén az infra közeli lézersugarak a légkörben mindig megtalálható aeroszol részecskékből visszaverődve jutnak a berendezés érzékelőjébe.

  • Hogyan működik a LIDAR?

A szélprofil mérés azon alapszik, hogy egy kúp mentén északi, déli, keleti és nyugati irányba, majd végül függőleges irányba kibocsájtott lézer nyalábok segítségével megmérhető egy adott magasságban a sugárirányú szélsebesség. Feltételezve, hogy egy adott magasságú kúpszeletben a szél állandó, geometriai számításokkal meghatározható, hogy milyen sebességű és irányú a vízszintes szélkomponens. Ezt elegendően sűrű magassági szinteken megismételve előáll a függőleges szélprofil.

A LIDAR által mér magassági szélprofilok több egymást követő időpontban,
HAWK meteorológiai munkaállomás segítségével megjelenítve;
az alsó 1,5–2 km-es rétegben jól megfigyelhető a Balaton hatása, míg
a magasabb légrétegekben a nagytérségi áramlásnak megfelelő északnyugati, nyugati irányúvá válik a szél

A Balatoni Viharjelzés számára létfontosságú a függőleges szélprofil ismerete, ennek elemzéséből lehet megbecsülni a balatoni helyi cirkulációs rendszer erősségét, magasságát, végső soron számos időjárási helyzetben a viharjelzés kiadásának szükségességét. A Balaton parti mérőhelyek körbeépítése miatt a felszíni mérések egyre zajosabbak, egyre kevésbé reprezentatívak, az új berendezés ezen a problémán is valamelyest segíteni próbál.

  • Miért lenne jó ilyen berendezés a Tiszánál is?

Amennyiben a Tisza középső és alsó szakaszához is telepítenék a lézer radart (LIDAR) könnyen lehet értékes információkat kaphatnának arról mennyire van valóságalapja annak a megfigyelésnek miszerint a Tisza „lehúzza a viharokat” és északnyugat felől érkező frontok csapadéka csak kis részben érkezik meg a Tiszántúlra. E népi megfigyelést a fenti információk tudatában minden bizonnyal pontosabban is le lehet írni, meg lehetne határozni.