Beüzemelték az ország első lézer radarját

Az új berendezés Siófokon állt üzembe. Hogyan működik? Miben segíti a szakemberek munkáját? Miért is lenne jó ha a Tiszához is telepítenének egy ilyen műszert?
A magasban fújó szél irányának és erősségének ismerete rendkívül fontos a meteorológiában, a repülőterek turbulencia viszonyainak felderítésétől a veszélyes zivatarok kialakulásának előrejelzésén keresztül a légköri határréteg turbulencia viszonyainak vizsgálatáig. – olvashatjuk az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján.
A magasban fújó szél mérésére eddig is rendelkezésre álltak különböző módszerek, de igazán egyik sem volt tökéletes.
- a rádiószondás mérések ritkák (naponta kétszer) és meglehetősen távoliak egymástól (Budapest és Szeged)
- A távérzékeléses szélméréshez régebben kifejlesztett szél-profil mérő berendezéseket, az un. wind profiler műszerek mára elavultak (ilyen berendezés üzemel Szegeden)
- A csapadékot adó felhők bemérésére alkalmazott időjárási radarok gyakorlatilag csak esős időjárásban szolgáltatnak információt a magassági szélviszonyokról
Az utóbbi időben egyre többfelé alkalmazzák a lézer technikán alapuló, un. LIDAR (lézer radar) berendezéseket. Az infravöröshöz közeli hullámhosszon mérő egységek a légkörben mindig megtalálható nagyon apró részecskéket, az aeroszolokat képesek detektálni és azok mozgását mérni a Doppler-effektus alapján. A LIDAR működési elve sok tekintetben hasonlít a meteorológiai radarokhoz. A radaroknál az 5 cm körüli hullámhosszú rádióhullámok elsősorban a felhők vízcseppjeiről verődnek vissza, míg a LIDAR esetén az infra közeli lézersugarak a légkörben mindig megtalálható aeroszol részecskékből visszaverődve jutnak a berendezés érzékelőjébe.
- Hogyan működik a LIDAR?
A szélprofil mérés azon alapszik, hogy egy kúp mentén északi, déli, keleti és nyugati irányba, majd végül függőleges irányba kibocsájtott lézer nyalábok segítségével megmérhető egy adott magasságban a sugárirányú szélsebesség. Feltételezve, hogy egy adott magasságú kúpszeletben a szél állandó, geometriai számításokkal meghatározható, hogy milyen sebességű és irányú a vízszintes szélkomponens. Ezt elegendően sűrű magassági szinteken megismételve előáll a függőleges szélprofil.

a HAWK meteorológiai munkaállomás segítségével megjelenítve;
az alsó 1,5–2 km-es rétegben jól megfigyelhető a Balaton hatása, míg
a magasabb légrétegekben a nagytérségi áramlásnak megfelelő északnyugati, nyugati irányúvá válik a szél
A Balatoni Viharjelzés számára létfontosságú a függőleges szélprofil ismerete, ennek elemzéséből lehet megbecsülni a balatoni helyi cirkulációs rendszer erősségét, magasságát, végső soron számos időjárási helyzetben a viharjelzés kiadásának szükségességét. A Balaton parti mérőhelyek körbeépítése miatt a felszíni mérések egyre zajosabbak, egyre kevésbé reprezentatívak, az új berendezés ezen a problémán is valamelyest segíteni próbál.
- Miért lenne jó ilyen berendezés a Tiszánál is?
Amennyiben a Tisza középső és alsó szakaszához is telepítenék a lézer radart (LIDAR) könnyen lehet értékes információkat kaphatnának arról mennyire van valóságalapja annak a megfigyelésnek miszerint a Tisza „lehúzza a viharokat” és északnyugat felől érkező frontok csapadéka csak kis részben érkezik meg a Tiszántúlra. E népi megfigyelést a fenti információk tudatában minden bizonnyal pontosabban is le lehet írni, meg lehetne határozni.