Orbán Viktor: Magyarország szuverén külpolitikája Bosznia-Hercegovina gyors európai uniós csatlakozását támogatja

Bosznia-Hercegovina, illetve a Boszniai Szerb Köztársaság vezetőivel tárgyal csütörtökön a magyar miniszterelnök.

Magyarország a Balkán és Bosznia-Hercegovina gyors európai uniós tagságát támogatja, az Európai Uniónak most nagyobb szüksége van a Balkánra, mint fordítva – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Szarajevóban, miután megbeszélést folytatott Borjana Kristo bosznia-hercegovinai kormányfővel. Hangoztatta, hogy az ukrajnai háború felértékeli a Balkán szerepét, meglátása szerint ugyanis ez az Európai Unió utolsó jelentős erőforrás-tartaléka. Az EU-nak minden dinamikára szüksége van, mert most versenyképesség-vesztésben van, és ezt a folyamatot meg kell fordítani – emelte ki.

Orbán Viktor hivatalos látogatást tett Bosznia-Hercegovinában. Leszögezte, hogy a két ország politikai és gazdasági értelemben szomszédnak számít, Magyarország így tekint Szarajevóra, és magyar részről mindig felelős szomszédságpolitikára számíthatnak ott. A miniszterelnök kifejtette, hogy az Európai Unióban most „minden mozgásban van”, nagy átalakulások zajlanak a gazdaságban, a technológiában és a biztonságpolitikában is. Ennek egyik lenyomata az orosz-ukrán háború és az abban való európai részvétel – tette hozzá.

Hangoztatta, hogy Magyarországnak szuverén külpolitikája van, ennek megfelelően – „akármit mondanak is Brüsszelben” – a Balkán és Bosznia-Hercegovina gyors EU-csatlakozását támogatja. A magyar Balkán-politika részeként említette azt az álláspontot, hogy a felzárkóztatásra szánt uniós forrásokat már most adják oda a térség országainak, ne várják meg ezzel a hivatalos csatlakozásukat és a fejlesztési források hozzáférhetőségét is hozzák előre. „Nem lehet, hogy minden pénz Ukrajnába áramoljon”, a balkáni fejlődésre és biztonságra is jutnia kell – fogalmazott.

Megismételte azt is, hogy Magyarország nem támogatja a szankciókra épülő politikát, mert ez nem vezet eredményre. Kifejtette, hogy a térség problémáinak hosszú távú megoldása nem az idegenek jelenlétében, hanem az itteni népek együttélésében van. Minden jogkört, amelynél ez lehetséges, a helyiek kezébe kell helyezni.

Orbán Viktor elmondta azt is, hogy Magyarország továbbra is szívesen vállal szerepet a Balkán biztonságának garantálásában és ha kell, növelni is kész jelenlegi hozzájárulását az EUFOR misszióhoz. A kétoldalú együttműködést vendéglátójával együtt jónak minősítették, és Orbán Viktor megerősítette, hogy a kormány jelzéseket vár Szarajevótól arról, melyek azok a gazdasági ágazatok, ahol a magyar jelenlétre a már meglévőn – így a légi közlekedésen, a pénzügyi szektoron, a megújuló energiák ágazatán – kívül szükség lehet. Mindketten meggyőződésüket fejezték ki, hogy a mostani találkozó jelentős előrelépést jelent a kétoldalú viszonyban. Orbán Viktor azt mondta, a tárgyalás jó kezdet volt, lehetőséget ad arra, hogy a szakminiszterek és az üzletemberek most „mélységet és dinamikát” adjanak a további közös munkának. Borjana Kristo hozzátette, hogy a kétoldalú és a különböző intézményekben folyó boszniai-magyar együttműködés biztosítja a folyamatban lévő projektek sikerét.

Orbán Viktor megjegyezte, hogy kívülről nagy csodálattal figyelik, ahogyan a három nemzeti közösségből összeálló Bosznia-Hercegovinában a bonyolult politikai rendszert működtetik és elismerését fejezte ki, hogy működőképes állapotban tartják az országot. Beszélt arról is, hogy a két ország sorsközösségben van, mert mindketten – ugyan különböző módon, de – elszenvedték a kommunizmust és az azt követő átmenet még mindig tart. Az új boszniai kormány részéről barátságot és tiszteletet tapasztalt, ezt Magyarország is megadja Boszniának.

Bosznia tavaly decemberben hivatalos tagjelölti státuszt kapott az Európai Uniótól, és Borjana Kristo köszönetét fejezte ki, hogy ebben Magyarország nyomatékosan támogatta. Borjana Kristo úgy fogalmazott, hogy Bosznia-Hercegovina a Nyugat-Balkánnal együtt „kívánatos tényező” az Európai Unió számára, Magyarországgal pedig baráti és jószomszédi viszonyt ápol.

Orbán Viktor Szarajevóban találkozott az államelnökség három tagjával is, valamint látogatást tett a parlamentben. Délután Banja Lukába utazott tovább, hogy Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság elnökével folytasson tárgyalásokat. A miniszterelnököt a hivatalos látogatásra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is elkísérte.

Magyarországnak szuverén külpolitikája van, és Bosznia-Hercegovina gyors európai uniós csatlakozását támogatja – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök később Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság elnökével csütörtökön Banja Lukában folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország álláspontja van, ahol egyezik az Európai Unióéval, és van, ahol nem. A magyar miniszterelnök kifogásolta, hogy az Európai Unió lassan halad Bosznia-Hercegovina csatlakozási folyamatával. Leszögezte: a magyar külpolitika szerint az uniós pénzügyi felzárkóztatási forrásokat még a tagság elérése előtt oda kellene adni azoknak az országoknak, amelyeket fel akarunk zárkóztatni. A mi külpolitikánk elutasítja a szankciós megközelítést, semmilyen szankciót nem támogatunk, nem is fogunk” – húzta alá a magyar kormányfő.

Magyarország emellett azt támogatja, hogy a nemzetközi szereplők lépjenek hátrébb, és az adott ország lakosai dönthessenek a politikai ügyekben – tett hozzá. Orbán Viktor elmondta: Magyarország és a boszniai Szerb Köztársaság nagy perspektívát lát az együttműködésben az energetika, az infrastruktúra és a mezőgazdaság területén. A felek ezért úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy speciális bizottságot, amely háromhavonta jelentést tesz a gazdasági együttműködés állapotáról, lehetőséget adva a gyors döntésekre és a lendületes előrehaladásra. Magyarország abban tudja segíteni a boszniai Szerb Köztársaságot, hogy „a mindennapi csaták szintje fölött legyen egy másik dimenzió is, a fejlődés, az erősödés, a gazdasági együttműködés, a gyarapodás. dimenziója”, mert „fontos, hogy az embernek ne csak lába, hanem szárnyai is legyenek” – hangsúlyozta a magyar kormányfő.

Közös nyilatkozatot írtunk alá, amely az egészségügytől a gazdaságon át az oktásig és a közlekedésig terjedő, különböző területeket érintő együttműködések alapja lesz, és amely hozzájárul a további kapcsolatok erősítéséhez – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke. Mint mondta, Magyarország gazdaságilag sikeres ország, emellett a boszniai Szerb Köztársaság figyelmesen követi azt is, mit és hogyan tesz Budapest a demográfiát illetően, amely területen a legsikeresebben is teljesít, és Banja Lukának is szándékában áll a jó gyakorlatokat átvenni. Megköszönte, hogy Magyarországon támogatják a szerb kisebbséget, és hozzájárulnak a fejlesztéséhez. „Örömmel tölt el Magyarország és Szerbia kapcsolatának a fejlődése, és mi a szerb nép tagjaiként szeretnénk ebben részt venni” – hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy a boszniai Szerb Köztársaság 100 millió eurós támogatást kapott Magyarországtól a mezőgazdaság fejlesztésére, amiért Banja Luka nagyon hálás. „Készen állunk arra, hogy partnerei legyünk Magyarország új, fejlett balkáni politikájának, amely teljes mértékben az együttműködésre és a megértésre épül, amit más oldalakon nem látunk” – fogalmazott a boszniai szerb vezető.

Dodik köszönetet mondott azért, hogy a magyar kormány az év elején költségvetési támogatást adott a boszniai szerbeknek, ami lehetővé tette, hogy problémamentesen tudjanak működni az intézmények. A tervek szerint az elektromos hálózat, a napenergia és vízenergia fejlesztésén kíván dolgozni Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrésze, emellett gyógyszergyárat építene, és fejlesztené az infrastruktúrát. Erre is használhatják majd azt a támogatást, amelyet Magyarországtól kapnak – mondta el Dodik. A boszniai szerb vezető köszönetet mondott Orbán Viktornak azért is, hogy Magyarország támogatja Bosznia-Hercegovina európai integrációját.

Orbán Viktor kérdésre válaszolva elmondta: az Európai Unió politikája méltánytalan a szerbekkel szemben, és ennek számtalan jelét láthatjuk. Magyarország kötelességének érzi, hogy az uniós intézményekben is tegyen érte, hogy Szerbiának tisztességes elbánásban legyen része. A miniszterelnök egyúttal megjegyezte: az Európai Unió fejlődése a gazdasági számok alapján elakadt, és „ma nincs új dinamika és nincs új energia az európai gazdaságban”. Orbán Viktor szerint Európa tartalékai a Balkánon vannak, innen lehet új energiát, lakosságot, területet és gazdasági potenciált bevonni.

Meggyőződésem, hogy ma az európai gazdaságnak nagyobb szüksége van Szerbiára és Bosznia-Hercegovinára, mint fordítva – mondta. Hozzáfűzte: a Balkán sikerében Magyarország is érdekelt, mert ez felértékeli a térséget és vele együtt Magyarországot is.

Fotók: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher