Az orosz-ukrán háború 483. napja – FRISSÜL

Immár négyszáznyolcvanharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán elnök: azért halad lassan az ukrán ellentámadás, mert az oroszok jelentős területet aláaknáztak

Az ukrán erők ellentámadása részben azért lassult le, mert az oroszok jelentős méretű területet, mintegy kétszázezer négyzetkilométert aknáztak alá – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a BBC-nek adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett.

„Vannak, akik azt hiszik, hogy ez egy hollywoodi film, és azonnali eredményeket várnak, ám ez nem az” – jegyezte meg az államfő. Szavai szerint az offenzíva nem könnyű, hiszen Ukrajna területén kétszázezer négyzetkilométert aknáztak alá az orosz csapatok. „Bármit is akarnak egyesek, beleértve azokat, akik nyomást próbálnak gyakorolni ránk, minden tisztelettel azt kell nekik mondanom, hogy úgy haladunk a csatatéren, ahogy jónak látjuk” – fűzte hozzá Zelenszkij. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára korábban kijelentette, hogy az ukrán védelmi erők egyik fő prioritása jelenleg mindenekelőtt az orosz erők „tüzérségi kivéreztetése” a fronton.
Az ukrán államfő Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris fenyegetéseire reagálva úgy vélte: az orosz elnök nem fog bevetni atomfegyvert Ukrajna ellen. Megjegyezte viszont, hogy „nem lehet biztos annak az országnak a vezetőjében, aki elvesztette a kapcsolatát a valósággal”.
Az interjút készítő újságíró arra kérte az ukrán elnököt, reagáljon arra, hogy Putyin a múlt héten őt „a zsidó nép szégyenének” nevezte. A BBC rámutatott arra, hogy Zelenszkij sok rokonát veszítette el a holokauszt során, köztük nagyapját is, és nyilvánvaló volt, hogy a kérdés meglepte. Mély levegőt vett, lehajtotta a fejét, és néhány másodperc múlva azt mondta, nem tudja egészen biztosan, hogyan válaszoljon a kérdésre – írta a BBC. „Az az érzésem, hogy Putyin nem érti teljesen a saját szavait. Elnézést kérek, de ő a második fő antiszemita Hitler után. És ezt egy ország elnöke mondta. A civilizált világban nem beszélhetnek így” – fogalmazott Zelenszkij. Hangsúlyozta, számára a világ közösségének erre adott reakciója volt fontos, és megköszönte a támogatást.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése alapján az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mostanra hozzávetőleg elérte a 222 ezret. Az ukrán erők az elmúlt nap során megsemmisítettek egyebek között kilenc harckocsit, 32 tüzérségi rendszert és 35 drónt.
Nagyija Makszimec, a kijevi ügyészség szóvivője közben nyilvánosságra hozta, hogy az illetékes kerületi bíróság elektronikus karkötő viselésével egész napos háziőrizetbe helyezte Roman Tkacsukot, a kijevi városi közigazgatás biztonságért felelős osztályvezetőjét. A tisztségviselőt ellen azért indítottak eljárást, mert őt tartják felelősnek három ember haláláért, akik nem tudtak bejutni az óvóhelyre az ukrán főváros elleni egyik orosz légitámadás idején. A halálesetek után, június elején Zelenszkij elrendelte Ukrajna összes óvóhelyének ellenőrzését, beleértve a kijevieket is. Az ukrán belügyminisztérium több mint ötvenezer óvóhely ellenőrzése után közölte, hogy csaknem egyharmadukat találták a helyi lakosság védelmére alkalmatlannak.
Olekszandr Kamisin, Ukrajna stratégiai iparágakért felelős minisztere hétfőn kritikusnak nevezte a fővárosi óvóhelyek állapotát, kiemelve, hogy azok fele nem áll készen emberek fogadására.

Regionális kormányzó: két drón zuhant le orosz katonai raktáraknál a moszkvai régióban

Két, orosz katonai raktárakhoz közelítő drón zuhant le az orosz légelhárítás beavatkozásának eredményeként szerda hajnalban Moszkva megyében – közölte Andrej Vorobjov, a régió kormányzója a Telegram-csatornáján.

Vorobjov szerint a két drónt a naro-fominszki járás Kalinyinyec községénél, közép-európai idő szerint fél 5 után kényszerítették földre a katonák. A szerkezetek roncsait megtalálták, személyi sérülés nem történt, anyagi kár nem keletkezett – közölte a kormányzó. A helyszínt a biztonsági szolgálatok vizsgálják, a területet lezárták.
A kormányzó bejelentését megelőzően a TASZSZ hírügynökség a rendvédelmi szervekre hivatkozva szerda reggel arról számolt be, hogy három pilóta nélküli légi járművet kényszerítettek földre az elektronikus hadviselés eszközeivel Új-Moszkvában és Moszkva megyében.
A védelmi minisztériumnak Vorobjov Telegram-bejegyzése után megjelent közleménye terrorcselekmény-kísérletnek minősítette az incidenst, és háromban nevezte meg a leszállított drónok számát. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette a támadás tényét, valamint azt, hogy a drónelhárítás teljesítette feladatát. Hozzáfűzte, hogy az ügyben vizsgálat indult.
Ukrajna legutóbb május 30-án indított dróntámadást Moszkva ellen. Az orosz védelmi minisztérium szerint a nyolc, repülőgép típusú szerkezetből ötöt az orosz főváros körzetének légvédelmi rendszere lőtt le, hármat pedig a rádióelektronikai harc eszközeivel kényszerítettek leszállásra.

Több mint 11 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. június 20-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6222 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4792 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 69 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. június 20-án nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

London több milliárd dolláros pénzügyi segítséget nyújt az ukrán gazdaság stabilizálásához

A brit kormány több milliárd dolláros pénzügyi csomagot állított össze az ukrán gazdaság stabilizálására.

A Downing Street szerdai tájékoztatása szerint a kezdeményezés – amelyet Rishi Sunak brit miniszterelnök jelent be a Londonban kezdődő kétnapos ukrajnai újjáépítési konferencián – egyebek mellett brit kormányzati garanciavállalást tartalmaz 3 milliárd dollárnyi világbanki hitelre, amelynek célja a létfontosságú ukrajnai közszolgáltatási intézmények, köztük az iskolák és a kórházak működésének finanszírozása.
A brit kormány emellett saját forrásból további 240 millió font (105 milliárd forint) kétoldalú pénzügyi támogatást is folyósít életmentő programokra, köztük aknamezők felszámolására, katasztrófaelhárító felszerelések szállítására, reformprogramokra és energiaipari beruházásokra.
Ebből a csomagból 127 millió fontot lehet fordítani közvetlen humanitárius célokra az ENSZ és a vöröskereszt bevonásával, mások mellett olyanok megsegítésére, akik az ukrajnai harcok frontvonalában élnek.
London mindezeken felül 250 millió font új tőkével látja el a brit kormány nemzetközifejlesztés-finanszírozási és befektetési intézményét (Development Finance Institution – British International Investment, BII).
E finanszírozási csomag célja a Downing Street szerdai tájékoztatása szerint elsősorban a magánszektorból érkező beruházások támogatása nagyszabású ukrajnai infrastrukturális, energiapiaci, pénzügyi szolgáltatási és mezőgazdasági programokban.
A londoni miniszterelnöki hivatal beszámolója szerint eddig 38 országból négyszáznál több nagyvállalat jelezte, hogy kész bekapcsolódni az ukrajnai újjáépítésbe.
Az ismertetés szerint e vállalatok összesített éves forgalma meghaladja az 1600 milliárd dollárt.
A jelentkezők között van mások mellett a Virgin vállalatbirodalom, a Sanofi gyógyszeripari konglomerátum, a Philips technológiai cég, a Hyundai Engineering ipari csoport és Citi pénzügyi szolgáltató.
A londoni konferencián részt vesz a feltörekvő európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben életre hívott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is, amely Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője.
Az EBRD 3 milliárd eurós finanszírozási programot hirdetett meg Ukrajna számára a 2022-2023-as időszakra, és idei éves közgyűlésén jelezte: várhatóan tőkeemelést kér még az év vége előtt a részvényes országoktól és szervezetektől ahhoz, hogy hozzájárulhasson az ukrajnai újjáépítés finanszírozásához.
A londoni székhelyű bank becslése szerint az ukrajnai helyreállítási költségek meghaladhatják a 410 milliárd dollárt.

Az Egyesült Államok reméli, hogy India a jövőben is az olajársapkán belül vásárol orosz kőolajat

Az Egyesült Államok szerint az orosz kőolajra alkalmazott ársapka működik, és reméli, hogy ezt a jövőben is betartják majd a nemzetközi szereplők – jelentette ki a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője kedden.

John Kirby külföldi újságíróknak tartott sajtóbeszélgetésen kifejtette, hogy az intézkedés segít az olajpiac stabilitásának fenntartásában, valamint korlátozza Oroszország bevételeit az eladásokból. Megjegyezte, hogy reméli India a jövőben is tartja magát ehhez, és az ársapkának megfelelő, vagy az alatti árat fizet az Oroszországtól vásárolt energiahordozóért.
A szóvivő annak kapcsán beszélt India szerepéről, hogy szerdán hivatalos állami látogatásra érkezik Washingtonba Narendra Modi indiai miniszterelnök, aki tárgyal Joe Biden elnökkel is.
A kétoldalú tárgyalásokról John Kirby elmondta, hogy azok homlokterében szerepel az amerikai-indiai védelmi együttműködés elmélyítése, amelyben az elmúlt években komoly előrelépés volt. Megjegyezte, hogy a látogatásnak nem kifejezett célja, hogy Indiát leválassza az Oroszországgal való fegyverkereskedelmi együttműködésről. „India saját magáért beszél, amikor arról van szó, hogy a világon kivel tart fenn kapcsolatot, különösen, ami a védelmi együttműködéseket illeti” – fogalmazott a fehér házi illetékes.
Arra kérdésre, hogy az indiai miniszterelnök meghívásával az Egyesült Államok ellensúlyozni akarja-e Kína befolyását az indiai- és csendes-óceáni térségben, John Kirby határozott nemmel válaszolt, ugyanakkor egy másik újságírói kérdésre megerősítette, hogy a Fehér Ház és Joe Biden nagyon elégedett Antony Blinken külügyminiszter kínai útjának eredményeivel.
Különösen, hogy sikerült „több kommunikációs csatornát megnyitni” annak érdekében, hogy a két ország közötti versenyt felelősségteljesebbé tegyék – hangoztatta. Kiemelte, hogy alacsonyabb szintű amerikai-kínai munkacsoport alakult, amelynek feladata további kommunikációs csatornák nyitása, ide értve a hadseregközi párbeszédet, amelynek újranyitását Kína egyelőre elutasítja.
„Ilyen magas fokú feszültségek közepette – különösen, ami a katonai kérdéseket illeti -, sokkal fontosabb, hogy megtaláljuk a párbeszéd csatornáit” – fogalmazott a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.
John Kirby a fekete-tengeri gabonaszállításokra vonatkozóan mélységesen sajnálatosnak mondta, hogy Oroszország jelezte, nem járul hozzá a megállapodás meghosszabbításához július közepe után. Támogatásáról biztosította ugyanakkor az ENSZ-t és a közvetítésben közreműködő Törökországot, hogy sikerüljön a meghosszabbítást elérni. A Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezésből az egész világ nyert, különösen a világ déli féltekéjén élő, a szállításoknak különösen kitett nemzetek – jegyezte meg.

Az Egyesült Államok 172 millió dollár humanitárius segélyt küld

Az Egyesült Államok 172 millió dollár újabb humanitárius segélyt jelentett be kedden Szudán és a szomszédos országok számára a szudáni fegyveres konfliktus okozta válság enyhítésére.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye egyben felszólította a szudáni hatóságokat, számolják fel a humanitárius szállítmányok előtti akadályokat, hogy azok mielőbb eljuthassanak a rászorulókhoz.
A dokumentum arra hívta fel a figyelmet, hogy az életmentő szállítmányoknak is vámeljáráson kell átmenniük, valamint biztonsági okokra hivatkozva a hatóságok veszélyes kerülő útvonalak megtételére kötelezik a segélyt szállító konvojokat.
Emellett a külföldi segélymunkások sem kapják meg a szükséges vízumot, hogy a segélyeket célba juttathassák – áll a közleményben, amely hangsúlyozza, hogy Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok továbbra is napi kapcsolatban van a szudáni felekkel a humanitárius szállítások felgyorsítása érdekében.
Az amerikai közlés szerint az Egyesült Államok tavaly október eleje óta, a most bejelentett támogatással együtt, több mint 550 millió dollárt juttatott el Szudán és a környező országok, így Csád, Egyiptom, Etiópia, Dél-Szudán és a Közép-Afrikai Köztársaság számára, hogy a válság hatásait kezelhessék.
Szudánban április közepén kezdődtek harcok két egymással rivalizáló katonai szervezet között, aminek nyomán az országban polgárháborús állapotok alakultak ki, több százezer embert az ország elhagyására késztetve.

Antony Blinken Ukrajna gazdasági átalakítását is sürgette Londonban

Ukrajnát további gazdasági reformokra ösztönözte az amerikai külügyminiszter, amikor Londonban találkozott az ukrán külügyminiszterrel a kedden megrendezett nemzetközi adományozói konferencián.

Antony Blinken a kétoldalú találkozóról kiadott közlemény szerint Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszternek kifejezte az Egyesült Államok elkötelezettségét az ukrajnai gazdaság talpra állítása iránt, és hangsúlyozta, hogy ebben számít az együttműködésre a magánszektorral.
A két politikus beszélt annak szükségességéről is, hogy Ukrajna folytassa a reformokat a befektetésbarát környezetet kialakítása és a fenntartható gazdasági növekedés érdekében.
Az amerikai külügyminiszter a találkozó előtt tett nyilatkozatban szükségesnek mondta, hogy Ukrajna ne csak a harctéren kerüljön ki győztesen az orosz agresszióból, hanem Európába integrált gazdaságot alakítson ki, megerősítve demokráciáját annak érdekében, hogy vonzó hellyé váljon a vállalkozások számára.
Dmitro Kuleba elmondta, hogy ugyan a londoni adományozói konferencia Ukrajna újjáépítéséről szól, de a jelenleg zajló ukrán ellentámadás sikeréhez országának szüksége van a katonai szállítások fenntartására. Egyben köszönetet mondott az Egyesült Államoknak az eddigi segítségért.
Korábban Antony Blinken közölte, hogy az Egyesült Államok szerdán újabb jelentős katonai csomagot jelent be Ukrajna számára.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine