quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 17. csütörtök
  -  Rudolf
Térség

Már megcsodálhatjuk a sótűrő növényeket Kardoskúton

2023. június 20.

Már megjelent a hegyes bajuszpázsit, a magyar sóballa és a sziki ballagófű is, pedig még ki sem száradt a Fehér-tó…

A Körös-Maros Nemzeti Parkban található kardoskúti Fehér-tó medrében június elején megjelentek a sótűrő növények első, fiatal hajtásai – tudta meg lapunk a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságától.

Azt írták, a időszakos szikes tavak nyár derekára általában kiszáradnak. A kardoskúti Fehér-tóban június 15-én még 15 százalékos volt a vízborítás. A közeli Kis-Sóstó északi, mélyebb medrében, 40, a déliben 20 százalékos vízborítást láthattak a szakemberek, de ez napról napra zsugorodik.

Június elején, amikor elkezdtek száradni a vízterek, az iszapos aljzatokon megjelentek a sótűrő növények friss, fiatal hajtásai. A szikes medrekre a bajuszpázsitos – magyar sóballás növénytársulás a jellemző, amely hegyes bajuszpázsitból és magyar sóballából áll. Utóbbi egy endemikus faj, csak a Kárpát-medencében találkozhatunk vele. Mindkét faj alkalmazkodott a szélsőséges viszonyokhoz, azaz a szárazsághoz, és a talaj magas sókoncentrációjához. Hatékonyan képesek, fejlődni, növekedni, szaporodni ilyen körülmények között.

A sótűrő növények nagy területeken, homogén módon borítják be a kiszáradt medreket, más faj nincs is köztük. Vastag, húsos, pozsgás leveleik képesek raktározni a vizet és csökkenteni a párolgást. Egyéves növények, nyár végén kiszáradnak. A populáció mérete erősen igazodik az adott év vízháztartásához. Jellemzően az egyik évben a magyar sóballából, a következőben viszont a hegyes bajuszpázsitból van több. Idén mindkét növényből szépen fejlődnek a fiatal példányok. A két faj sok helyen együtt növekszik, nem különülnek el.

Ahogy haladunk előre a nyárban, úgy változik a sótűrő növények színezete is. A hegyes bajuszpázsit most még üde, világoszöld levelei a nyár második felében aranybarnává változnak, a sóballa sötétzöld levelei pedig jellegzetes, vörös színben pompáznak majd. Utóbbi faj az életciklusa végén nem pusztán elszárad, hanem fekete színűre is változik.

Egy harmadik sótűrő, pozsgás faj, a sziki ballagófű is előfordul kisebb mennyiségben a kardoskúti Fehér-tó medrében. Nagyobb tömegben azonban inkább a felszáradó gyepi vízállások helyén láthatjuk. Hajtásai június közepén jelentek meg és nagyon gyorsan növekednek. Zöld, vaskos levelei és szárai később vörösesbarnára változnak majd – közölte a nemzeti park.

Fotó: Kmnp.hu/Palcsek István Szilárd