Kormányinfó: a jövőben hideg élelem is vásárolható majd SZÉP-kártyával, árplafon jön az energiára (ÉLŐ VIDEÓ)

Új, hárompontos gazdaságvédelmi akciótervet ismertetett Gulyás Gergely! Jelentős forrásokkal segítik a vállalkozásokat, emelik a SZÉP-kártya-keretet, s lehetővé teszik, hogy a meleg mellett hideg élelmiszert is lehessen vásárolni SZÉP-kártyával. Részletes szöveges tudósításunk és a Kormányinfóról készült videó a cikkben.
A kormány álláspontja az, hogy nemcsak magyar nemzeti érdek, hanem mindenkinek az az érdeke, hogy béke legyen – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétfői kormányinfón. Hozzátette, a világpolitikában a körülmények aggasztóak, a két nagyhatalom az urántartalmú fegyverek bevetését sem tartja ördögtől valónak, ami szerinte veszélyes eszkalációt indít el a háborúban.
A miniszter elmondta, a legfontosabb, hogy az országnak legyen 2024-re elfogadott költségvetése, mely, emlékeztetett, egy védelmi költségvetés lesz, mely elegendő forrást biztosít ahhoz, hogy Magyarország képes legyen teljesíteni a NATO-vállalásait. Jövőre eléri a GDP 2 százalékát a védelmi képességekre való ráfordítás – jegyezte meg Gulyás Gergely. Az országnak jelenleg a legnagyobb segítséget az államkötvény és a kincstárjegy vásárlása jelenti, a kamatokra bevezetett adók pedig ideiglenesek, a háború végéig tartanak – húzta alá a miniszter.
Hárompontos új gazdaságvédelmi akciótervet hirdettek
Kijelentette, minden eszközzel élni kell, ami lendületet tud vinni a gazdaságba, ezért a kormány új intézkedéseket vezet be a gazdaságvédelmi akcióterv keretein belül, melyek révén elsősorban a vállalkozásoknak kíván segítséget nyújtani.
- A fő probléma Gulyás Gergely szerint az energiaárak magas szintje, főként a magas áramár, ezért a kormány júliustól a legmagasabb árat 200 euró/megawattban állapítja meg. Ez három szektort érint: a feldolgozóipar, a szálláshely-szolgálatást, valamint a raktározás-szállítást. A miniszter szerint mindez több mint ötezer vállalkozásnak segít majd, és összesen 40 milliárdos kiadást jelent.
- A kormány határozott arról is, hogy ideiglenesen nemcsak meleg élelemre, hanem hideg élelmiszerre is lehet költeni a SZÉP-kártyán lévő pénzeket, melyre augusztus 1-től december 31-ig lesz lehetőség. Ebben az időszakban a munkáltatók a SZÉP-kártyák keretét további 200 ezer forinttal megemelhetik.
- A gyógyszerforgalmazókra és -gyártókra vonatkozik a következő, harmadik pont. Július 1-jétől az extraprofitadó felét, 40-ből 20 százalékot leírhatnak, ha kutatás-fejlesztésre vagy beruházásra fordítják. A jövő évben megfelezik a gyógyszergyártók extraprofitadóját, melynek a fele szintén leírható lesz, ha kutatás-fejlesztésre vagy beruházásra fordítják.
Nem fogadjuk el a brüsszeli migránskvótát
Gulyás Gergely a Kormányinfón kijelentette, hogy a kormány elutasítja Brüsszel legújabb, migránskvótával kapcsolatos ötletét. Úgy fogalmazott, hogy brüsszeli hatalmi visszaélésről, mely ellen minden eszközzel küzdeni kell. A tárcavezető megjegyezte, egyelőre még nincs döntés a kvótáról. Állítása szerint a baloldal és a zöld pártok azok, melyek további kedvezményekért harcolnak az ellenőrzés nélküli migrációért.
Gulyás Gergely úgy fogalmazott: továbbra is az a véleményük, hogy a migránskvóta veszélyes. Magyarországot ez hátrányosan érintené, tehát nem fogadhatjuk el. A miniszter kérdésre megerősítette: a migránskvóta meghívólevelet jelent Európába. Szerinte a jelenleg kitűzött arány bármikor megemelhető, s lehet, hogy jelenleg még csak harmincezer migráns betelepítéséről van szó, de ez a szám nőhet, ugyanis a tervek nem tartalmaznak felső határt. „Magyarországnak kellene a határrendészeti eljárások 28 százalékát elvégeznie, ami nagy nehézséget jelentene az országnak” – fogalmazott.
Szóba került a Kormányinfón az is, hogy Soros György a napokban átadta az alapítványai, a Soros-birodalom vezetését fiának. Gulyás Gergely elmondta, nem tudni, hogy a migránskvóta újbóli erőltetése az örökös ötlete volt-e, de előfordulhat.
Az uniós pénzek ügyével kapcsolatban a miniszter közölte: a labda Brüsszel térfelén pattog, mivel hazánk a vállalásait teljesítette. „Hazánk az utolsó mérföldkövet is a EB által visszaigazolt módon teljesítette, tehát az Európai Bizottságnak július elején számlákat is küldhetünk. De politikai döntés kérdése mikor szedik össze a bátorságukat ahhoz, hogy az EP-ben ülő magyar ellenzéki politikusok ármánykodása ellenére, jog szerint odaadják a magyaroknak járó pénzeket” – mutatott rá.
A következő kormányülésen döntenek az árstopokról
Gulyás Gergely azt is bejelentette: a kormány a következő ülésén fogja megvizsgálni az érvényben lévő árstopokat, s dönt azok esetleges meghosszabbításáról.
A kormány továbbá fenntartja azt a várakozását, hogy a 2024-es évre reális várakozás lehet a 4 százalékos gazdasági növekedés – ismertette.
Gulyás Gergely a sajtó kérdésére válaszolva kiemelte: a pedagógus életpályamodellről szóló vitában látható volt, hogy a baloldali képviselők nem ismerik a törvényt. „Ez a törvény tartalmaz béremelést, ami persze függ attól, hogy a baloldali EP-képviselők meddig akarják blokkolni az uniós forrásokat” – fogalmazott a miniszter. Részletezte, hogy a törvény tartalmaz 10 hét szabadságot és 24 órában határozta meg a kormány a tanítási kötelezettség óraszámát.
Szentkirályi Alexandra pedig arról beszélt, elindult a kötelező akciózás a boltokban június 1-jével. A tapasztalatok azt mutatják, hogy 2 milliárd forint fölött van a kiszabott bírságok összege, heti 50 boltot ellenőriznek a hatóságok, tehát nem érdemes trükközni. Megjegyezte, hogy a jövő hónappal indul az online árfigyelés, és megnyugtatta a vásárlókat, hogy jól fognak járni.
A Kormányinfón kiderült, kedden Palicson közös magyar-szerb kormányülést tartanak, melyen a két miniszterelnök mellett Szerbia és Magyarország köztársasági elnöke is részt vesz majd.
Eddig 1 millió 125 ezer ukrán menekült érkezett Magyarországra a háború kezdete óta – derült ki a miniszter egy kérdésre adott válaszából. 37 ezer a menedékes kérelmek száma, s több mint 200 ezer ideiglenes tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtottak be – egészítette ki Szentkirályi Alexandra.
Fotó: MTI/Soós Lajos