Az orosz-ukrán háború 479. napja – FRISSÜL

Immár négyszázhetvenkilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán kormányzó: négy halálos áldozata van a harkivi orosz támadásnak

Négy ember életét vesztette egy orosz rakétatámadásban a kelet-ukrajnai Harkiv térségében – közölte Oleh Szinyegubov kormányzó a Telegramon.

A civilek egy autóban utaztak az ukrán-orosz határ közelében található Hurzsiv Kozacsuk faluba, amelyet orosz katonák tűz alá vontak. A járművet egy páncéltörő lövedék találta el – írta a kormányzó.

Orosz hatóságok: a Barátság-vezeték elleni ukrán dróntámadást vertek vissza

Az orosz légvédelem elhárított egy ukrán dróntámadást, amely a Barátság olajvezeték ellen irányult péntek este – közölték Brjanszk megyei hatóságok szombaton.

Három ukrán katonai drónt semmisítettek meg egy szivattyúállomás közelében – részletezte délnyugat-oroszországi Brjanszki terület kormányzója a Telegramon.

Herszon térségét lőtték az oroszok – két halott, sok sebesült

Két civil életét vesztette és 25 ember megsérült, amikor az orosz erők drónokkal és rakétákkal lőttek településeket a Herszoni régióban – jelentette a regionális katonai közigazgatás szombat reggel.

A jelentés szerint az orosz légierő lakott településeket támadott Dél-Ukrajnában. A lakóövezetek mellett oktatási, közigazgatási és kereskedelmi intézmények épületeit is találat érte – számolt be a német N-Tv hírportálja.

Megint közel 13 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. június 16-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7618 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5378 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 84 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Putyin: nincs esélye az ukrán ellentámadásnak

Nincs esélye az ukrán ellentámadásnak egyetlen frontszakaszon sem – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum pénteki plenáris ülésén.

Megismételte állítását, hogy az ukrán hadsereg több mint tízszer akkora veszteségeket szenvedett az ellentámadás során, mint az orosz erők. Azt mondta, hogy az ukrán fél az ellenoffenzívában már 186 harckocsit és 418 páncélozott járművet veszített.
Kilátásba helyezte, hogy az Ukrajnának ígért amerikai F-16-os harci repülőgépek ugyanúgy égni fognak, mint a német Leopard harckocsik. Arra figyelmeztetett, hogy a NATO, amely eddig is szállított hadfelszerelést és nehézfegyvereket, a repülőgépekkel az eddiginél is jobban bevonja magát a háborúba.
„De ha Ukrajnán kívüli légi bázisokon állomásoznak majd (az F-16-osok), és felhasználják őket a harci cselekményekben, akkor kénytelenek leszünk megvizsgálni, hogyan és hol semmisítsük meg azokat az eszközöket, amelyeket ellenünk irányuló harci cselekményekben használnak. Ez annak komoly veszélyét jelenti, hogy a NATO még jobban belesodródik ebbe a fegyveres konfliktusba” – mondta.
Arra hivatkozva, hogy az orosz hadsereg az ukrán főváros környékén öt Patriot légvédelmi rakétarendszert semmisített meg, kijelentette, hogy Oroszországnak semmibe se telne akármelyik épületet megsemmisíteni Kijev központjában, de ezt számos megfontolásból nem teszi meg.
Arról is szólt, hogy negatívan viszonyul a taktikai nukleáris fegyver bevetéséhez. Az orosz katonai doktrínára utalva emlékeztetett arra, hogy Oroszország elvileg alkalmazhat ilyen eszközt abban az esetben, ha veszély fenyegeti a területi integritását, függetlenségét és szuverenitását és magát az orosz állam létét.
„A nukleáris fegyvereket azért hozzuk létre, hogy a szó legtágabb értelmében véve biztosítsuk biztonságunkat és az orosz állam létét. De nekünk, egyrészt, nincs erre szükségünk” – mondta Putyin. Hozzátette, hogy magának a témának a latolgatása csökkenti a lehetséges fegyverhasználati küszöböt.
Utalt arra, hogy az Egyesült Államok teremtett precedenst az atomfegyver bevetésére. Elismerte hogy Oroszországnak több nukleáris fegyvere van, mint a NATO-nak, amely rá akarja venni, hogy számukat csökkentse. Erre Putyin, népies fordulattal élve, elutasítóan reagált.
A Nyugattal folytatandó párbeszéd lehetőségével szólva hangsúlyozta, hogy nem Moszkva utasította el a párbeszédet.
„Ők azok, akik úgy döntöttek, hogy megszakítják velünk ezt a párbeszédet. Ha nem akarnak velünk beszélni, nem is kell, majd akarni fognak. És majd mi meglátjuk, hogy melyik pillanatban és miről tudunk beszélni velük” – mondta.
Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország teljes joggal tekinti a nácitlanítást az egyik kulcsfeladatnak, mert Ukrajnában ma állami szinten dicsőítik a holokausztban szerepet vállaló banderistákat. Az ukrán nacionalisták második világháborús rémtetteiről archív felvételeket játszatott be a tanácskozáson. Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt azzal vádolta meg, hogy zsidó származása ellenére fedezi a neonácikat.
Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy a lengyelek Nyugat-Ukrajna visszaszerzéséről álmodnak és „a jelek szerint efelé haladnak”.
Putyin kezdeményezésére a plenáris ülés felszólalói – köztük Abdel-Madzsid Tebbun algériai elnök – és közönsége egyperces néma felállással adózott Silvio Berlusconi néhai olasz miniszterelnök emlékének.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine