Lázár János: másfél hónap alatt máris 40 ezer új közlekedőt vonzott be a szuperbérlet

Már mintegy 700 ezer vármegye- és országbérletet értékesítettek, ami jócskán meghaladja a várakozásokat. A májusban életre hívott szuperbérlet után a következő nagy cél: az egységes menetrend, tarifa- és jegyvásárlási rendszer megteremtése – árulta el az építési és közlekedési miniszter.
Másfél hónap alatt mintegy 700 ezer vármegye- és országbérletet értékesítettek – jelentette be Lázár János a Rádió 7 csütörtöki Közös Nevezőjében. Az építési és közlekedési miniszter szerint az új, olcsó, egyszerű és korlátlan közlekedési konstrukció igazi sikertörténet, és hatalmas segítség elsősorban a vidéken élő ingázók számára. A tárcavezető arról is beszámolt, munkatársaival nem állnak meg itt, máris új célokért dolgoznak a közösségi közlekedés megújításában.
Átvágta a gordiuszi csomót
Lázár emlékeztetett, a MÁV és a Volán évekig húzta-halasztotta egy új bérletrendszer kialakítását, ő közlekedési miniszterként úgy vágta át a gordiuszi csomót, hogy meggyőzte a miniszterelnököt, ez az ügy nagyon fontos a vidékiek számára. Mint mondta, 4,5 millió ember ingázik ma Magyarországon, az ő életminőségüket természetesen jelentősen javítja a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a közúthálózat, a vasúti pályák korszerűsítése, vagy új szerelvények beszerzése, de legalább ekkora jelentőséggel bír, hogy a meglévő rendszereket kedvező áron érhessék el. A kormány vidék iránti elkötelezettségét bizonyítja a vármegye- és az országbérlet bevezetése – hangsúlyozta.
Rámutatott, az előzetes várakozásokat jócskán meghaladja a hat hét alatt eladott körülbelül 700 ezer szuperbérlet, és külön öröm, hogy mintegy 40 ezer új bérletest is sikerült bevonni a közösségi közlekedésbe. „Ez azt mutatja, hogy óriási az igény a bérletre. Több tízezer forintot tudnak megtakarítani az utasok. Hatalmas a jelentősége van annak, hogy valaki diákként 945 forintért közlekedik, illetve nyáron 1890 forintért egy hónapig utazik az országban akár a Balatonra, akár máshová” – fejtette ki a miniszter. Hozzátette, arra is törekedtek, hogy növekedjen azoknak a száma, akik leteszik az autót, és átszállnak autóbuszra vagy vonatra. E téren is jelentős elmozdulás látszik, de igazából ősszel lehet majd mérleget vonni.
Jön az egységes menetrend, tarifa- és jegyvásárlási rendszer
Arra is kitért, korábbi ígéretéhez híven július 1-jétől már az InterCity-járatokon is lehet majd használni az országbérletet, ehhez nincs másra szükség, csak egy helyjegy vásárlására elővételben 650 vagy az utazás napján 990 forintért. Emellett szintén az utazók jelzésére, kérésére minden akadályt elhárítottak az elől is, hogy a munkaadók minimum 86 százalékban elszámolják, kifizessék munkavállalóiknak akár a vármegye-, akár az országbérletet.
Lázár János következő nagy célja az egységes menetrend, tarifa-, valamint jegyvásárlási rendszer megvalósítása. „Az idén ebben is előre fogunk lépni, itt a mobilapplikációnak, digitalizációnak óriási jelentősége van. Nem jó hír, hogy az autóbuszjegy-vásárlások 70 százaléka még mindig készpénzzel történik. Ahhoz, hogy a menetrend, a tarifarendszer, a jegyvásárlás egységes legyen a közúton és a vasúton, digitalizálni kell, új rendszerek kellenek, amivel nagyon sokat foglalkozunk, hiszen ezzel is meg tudjuk könnyíteni az utazók életét. Ez a következő lépés az átalakítás során, mert nemcsak olcsónak, hanem hatékonynak is kell lennie ennek a rendszernek” – ismertette.
Most dől el, milyen utak épülnek meg a következő tíz évben
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy hamarosan leteszi a kormány asztalára a vasút, a közúthálózat és a gyorsforgalmi úthálózat tízéves fejlesztési tervét. Emlékeztetett, az állami beruházások rendjéről szóló törvény – amelyet várhatóan két héten belül elfogad a Parlament – azt is szabályozza, hogy 2035-ig előre el kell dönteni, mely utak, vasútvonalak újulnak, épülnek meg. Ezért nem mindegy, hogy a helyi képviselők és a polgármesterek hogyan dolgoznak, hogyan képviselik az ott élők érdekeit, mert a kormány elfogad egy fejlesztési tervet 10 évre, majd megkezdi annak előkészítését, és amit nem terveznek meg 2025-26-27-ben, az várhatóan nem is tud megvalósulni 2035-ig. Egy jelentősebb útfejlesztés, hídépítés tervezése ugyanis több évet vesz igénybe.