Az orosz-ukrán háború 476. napja – FRISSÜL

Immár négyszázhetvenhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Orosz szóvivő: az ukrán hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett sikertelen támadási kísérletei közben

Sikertelen támadási kísérleteket tettek az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán a donyecki régió déli részén, Zaporizzsja megyében és Donyeck körzetében, azonban élőerőben és hadfelszerelésben egyaránt jelentős veszteségeket szenvedtek – jelentette ki Igor Konasnekov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.

A tábornok azt mondta, hogy az ukrán erők június 4-e, vagyis az ellentámadás kezdete óta csak az érintkezési vonalon mintegy 7500 katonát veszítettek, ennyire tehető a halottak és a sebesültek száma. Ez azonban nem tartalmazza az orosz nagyhatótávolságú precíziós fegyverekkel és a légierő gépei által az ukrán terület mélységében végrehajtott csapások következtében elesett katonákat.
Konasenkov szerint az orosz fegyveres erők szerdára virradóra nagyhatótávolságú, tengeri és légi indítású, precíziós fegyverekkel csoportos csapásokat hajtottak végre olyan helyszínek ellen, amelyeken az ukrán fegyveres erők tartalékosai és külföldi „zsoldosok” tömörültek, valamint külföldi gyártmányú lőszereket, fegyvereket és hadfelszerelést tároló raktárokra is. A beszámoló szerint az összes kijelölt célt találat érte.
A szóvivő azt állította, hogy az ukránok a dél-donyecki és zaporizzsjai frontszakaszon az elmúlt nap folyamán összesen több mint 800 katonát, valamint egyebek között 20 harckocsit, négy gyalogsági harcjárművet, 15 páncélozott harcjárművet és két amerikai gyártmányú M777-es tarackot veszítettek, és megsemmisült egy tüzérségi lőszerraktáruk is. Donyeck körzetében az ukrán erők Konasenkov szerint több mint 205 embert és egyebek között két lőszerraktárt veszítettek, az érintkezési vonal mentén máshol további 140 katona esett el.
Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon szerdán „élénk mozgásban lévőnek” nevezte az általa irányított „népköztársaság” és Zaporizzsja megye érintkezésénél kialakult operatív helyzetet, de hangsúlyozta, hogy az orosz egységek továbbra is ellenőrzés alatt tartják a területet. Az orosz hadsereg szerinte ura a helyzetnek Artyomovszknál (ukrán nevén: Bahmutnál) is, valamint a szárnyakon is.
A nap folyamán az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, valamint az oroszországi Kurszk és Belgorod megyéből jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a nyugati katonai körzet tüzérsége Mszta-B és D-30-as tarackokkal mért célzott csapásokat a Belgorod megyei lakott területeket tűz alatt tartó ukrán állásokra.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, szerdai Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy az „egészségügyi kordon” határait, Lvivnél kellene meghúzni. Ezt a Kijevnek szállított nyugati fegyverek nagy hatótávolságával indokolta. A kordon létrehozásának lehetőségét ugyanis Vlagyimir Putyin elnök helyezte kilátásba arra az esetre, ha nem szűnnének meg az orosz határmenti övezet elleni ukrán tüzérségi csapások.
Medvegyev emellett a Telegramon azt is felvetette, hogy ha nyugati országok részesei az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának, akkor Oroszországot semmi sem korlátozza abban, hogy megsemmisítse tengerfenékre lefektetett kábeleiket. A volt elnök és kormányfő így reagált a The Washington Post című lapnak arra az értesülésére, hogy az amerikai Központ Hírszerző Ügynökség (CIA) Németországot és más európai országokat is a robbantás előtt arra figyelmeztette, hogy ukrán merénylet készül a csőrendszer ellen.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov, az Északi Áramlat ügyében a nemzetközi sajtóban felemerült értesülésekkel kapcsolatban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy ezek célja a figyelem elterelése a valódi megrendelőkről. Nehezményezte, hogy Oroszország nem vehet részt az ügyben folytatott nyomozásban. Megismételte Moszkva álláspontját, hogy ilyen robbantást csakis egy ország vagy egy országcsoport volt képes végrehajtani.

Stoltenberg: biztosítani kell, hogy Oroszország ne indíthasson ismét támadást szomszédjai ellen

Biztosítani kell, hogy amikor a háború véget ér, megfelelő helyzet álljon elő Ukrajna biztonságának szavatolásra, valamint arra, hogy Oroszország ne indíthasson ismét támadást szomszédjai ellen – jelentette ki a NATO főtitkára szerdán Brüsszelben.

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek csütörtökön kezdődő kétnapos tanácskozását megelőzően azt mondta, még korai lenne megmondani, hogy a nemrégiben megkezdett ukrán ellentámadás fordulópontot jelent-e a háborúban, ugyanakkor látható, hogy az ukrán hadsereg lépésről lépésre halad előre és szabadítja fel területeit.
„Minél több területet foglal vissza Ukrajna, annál erősebb lesz pozíciója a béketárgyalások asztalánál” – húzta alá a NATO főtitkára, majd hozzátette: minél több területet nyer vissza Ukrajna, annál valószínűbb, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „rájön”, hogy nem győzhet a csatatéren, hanem igazságos békéről kell tárgyalnia. Ezzel összefüggésben kijelentette, a szövetségesek által Ukrajnának nyújtott katonai támogatás „valódi változást hoz a csatatéren”.
Azt mondta, Oroszország továbbra is meggondolatlan nukleáris retorikát folytat, az elmúlt hónapokban felfüggesztette részvételét az Új START-szerződésben, és úgy döntött, hogy nukleáris fegyvereket telepít Fehéroroszországba. Mivel nem látható változás Oroszország katonai fellépésében, nem indokolja semmi, hogy a NATO változtasson nukleáris védelmi berendezkedésén – emelte ki.
Közölte, a kétnapos találkozó folyamán a védelmi miniszterek áttekintik majd az NATO védelmi iparának a gyártásra vonatkozó új cselekvése tervét a lőszerek rendelkezésre állásának felgyorsítása és a készletek feltöltése érdekében. „Ez megerősíti mind az önvédelmi képességünket, mind pedig Ukrajna támogatását” – emelte ki.
Tájékoztatása szerint a miniszterek emellett az Egyesült Királyságban működő tengerészeti parancsnokságon belül új központ létrehozásáról egyezhetnek meg a tenger alatti létfontosságú infrastruktúra védelme érdekében. „Az új központ növelni fogja helyzetismeretünket, és fokozni fogja a tengeri jelenlétünket az elrettentés és a védelem érdekében” – fogalmazott.
Elmondta, a szakminiszterek megvitatják majd azt a többéves támogatási csomagot is, amely biztosítani kívánja, hogy Ukrajna hosszabb távon meg tudja védeni magát, és segítse az országot a szovjet korszakból a NATO-szabványokra való átmenetben a teljes együttműködő képesség elérésére.
A főtitkár végezetül reményét fejezte ki, hogy a július közepén Vilniusban tervezett NATO-csúcstalálkozón a tagállamok vezetői kinyilvánítják, hogy „Ukrajna jövője a NATO-ban van”.
„A vilniusi csúcstalálkozón határozott üzenetet fogunk küldeni Ukrajna támogatásáról és a szolidaritásról” – fogalmazott.
Kérdésre válaszolva közölte továbbá, hogy a nemrégiben folytatott törökországi tárgyalásai során „történt némi előrelépés” Svédország NATO-csatlakozási kérelmének ratifikálásának ügyében.

Az ukrán katonai hírszerzés a krími lakosokhoz fordult segítségért

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága azzal a felhívással fordult szerdán az Oroszország által még 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félsziget lakosaihoz, hogy nyújtsanak segítséget az ukrán hadseregnek a terület felszabadításához – tájékoztatott közleményben a hírszerzés sajtószolgálata.

A hírszerzés közlése szerint naponta kapnak értékes információkat az orosz megszállás alá került ukrán területek „nem közömbös” lakosaitól. Példaként emelték ki, hogy a megszállt Krímben élő ukránoktól kapott információknak köszönhetően értesültek az ukrán titkosszolgálatok azokról a tervekről, amelyek szerint Oroszország evakuálni készül a félszigetről a Chornomornyeftegaz orosz olaj- és gázipari cég alkalmazottait és hozzátartozóit.
„Ukrajna polgárai, akik ideiglenesen orosz megszállás alatt vagytok, emlékeztetünk benneteket, hogy közelebb hozhatjátok területeinknek az ukrán védelmi erők általi felszabadítását. Nektek köszönhető, hogy nemcsak az ellenséget pusztíthatjuk el, hanem katonáink és civiljeink életét is megmenthetjük. A hozzájárulásotok döntő lehet Ukrajna 1991-es határainak helyreállításához” – áll a felhívásban. A hírszerzés arra kérte a krími lakosokat, hogy továbbra is adjanak tájékoztatást az orosz megszálló erők és haditechnikai eszközök, lőszer- és üzemanyagraktárok elhelyezkedéséről.
Ivan Fedorov, az orosz megszállás alatti, Zaporizzsja megyei Melitopol ukrán polgármestere a Telegramon szerdán arról számolt be, hogy ismeretlenek felrobbantottak a városban egy vasútvonalat. „A frissített információk szerint a vasútvonal egy szakasza megrongálódott a tegnapi melitopoli robbanásban, ami a legmegfelelőbb pillanatban következett be: éppen egy ellenséges vonat Dnyiprorudnéból, az oroszok által ellopott vasérccel haladt rajta” – írta. Elmondása szerint öt vagon kisiklott, és ötven méternyi vasúti szakasz vált járhatatlanná. Hozzátette, hogy Melitopolon keresztül szállítják az orosz katonák a zsákmányt a frontvonalbeli településekről a Krím félszigetre vagy a kelet-ukrajnai Novoazovszkba.

Stoltenberg: biztosítani kell, hogy Oroszország ne indíthasson ismét támadást szomszédjai ellen

Biztosítani kell, hogy amikor a háború véget ér, megfelelő helyzet álljon elő Ukrajna biztonságának szavatolásra, valamint arra, hogy Oroszország ne indíthasson ismét támadást szomszédjai ellen – jelentette ki a NATO főtitkára szerdán Brüsszelben.

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek csütörtökön kezdődő kétnapos tanácskozását megelőzően azt mondta, még korai lenne megmondani, hogy a nemrégiben megkezdett ukrán ellentámadás fordulópontot jelent-e a háborúban, ugyanakkor látható, hogy az ukrán hadsereg lépésről lépésre halad előre és szabadítja fel területeit.
„Minél több területet foglal vissza Ukrajna, annál erősebb lesz pozíciója a béketárgyalások asztalánál” – húzta alá a NATO főtitkára.

Ukrán rendőrség: az orosz erők Szumi megyében eltaláltak egy kisbuszt, többen meghaltak

Az északkelet-ukrajnai Szumi megyében az orosz erők rálőttek egy UAZ típusú terepjáró kisbuszra, a benne ülő hat ember életét vesztette – közölték szerdán a megyei rendfenntartók.

A rendőrség bejelentette, hogy büntetőeljárást indítottak a háborús törvények és szokások Oroszország általi megsértése miatt. „A nyomozás adatai szerint 2023. június 13-án a nemzetközi jog által tiltott hadviselési módszerekkel rálőttek egy UAZ típusú járműre, amely Szeredina-Buda településen haladt át” – írta közleményében a rendőrség. Az ügyészség és a rendőrség tájékoztatása szerint hat ember szenvedett halálos sérülést, köztük két civil és négy erdészeti dolgozó.
Andrij Rajkovics, az ország középső részében lévő Kirovohrad megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy szerdára virradóan az orosz erők iráni gyártású Sahíd önmegsemmisítő drónokkal támadták meg a régiót, és találat ért egy infrastrukturális létesítményt Szvitlovodszk településen. Személyi sérülés nem történt.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója közben szerdán még sem érkezett meg a zaporizzsjai atomerőműbe, pedig előző nap Kijevben bejelentette, hogy kedd este már a nukleáris létesítményben lesz. „Grossi arra vár, hogy biztonságban odamehessen” – mondta a Reutersnek egy névtelenül nyilatkozó magas rangú ukrán tisztviselő. Azt ne tudta megmondani, hogy mikor érkezik a NAÜ vezetője az erőműbe.
Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes szerdán a Telegramon arról számolt be, hogy az ukrán csapatok folytatják az előrenyomulást Zaporizzsja és a Donyeck megyei Bahmut irányába. Szavai szerint az elmúlt nap során Bahmutnál 200-500 métert haladtak előre, Zaporizzsja felé pedig 300-350 métert. Kifejtette, hogy folytatódnak az ádáz harcok Bergyanszk irányában Makarivka falu közelében, Mariupol táérségében pedig Novodanilivkánál és Novopokrovszknál. Kiemelte, hogy az ukrán katonák az orosz hadsereg légi- és tüzérségi fölénye ellenére törnek előre. „Az oroszok veszteségeket szenvednek mind élőerő, mind felszerelés és fegyverek tekintetében. Kedden például a megszállók egy önjáró tüzérségi löveget, egy elektronikus hadviselési rendszert, legfeljebb tíz járművet, egy felderítő és tűzvezető radarrendszert, és egy légvédelmi rendszert veszítettek a délkeleti térségben.
Az ukrán vezérkar szerda reggeli összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 680-nal 217 330 főre nőtt. AZ ukrán erők az elmúlt nap folyamán megsemmisítettek egyebek mellett nyolc orosz harckocsit, 17 tüzérségi rendszert, és 15 drónt.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegramon azt állította, hogy az orosz Kalibr típusú rakétáknak legalább 40 olyan alkatrésze van, amelyeket más országokban gyártanak. Sürgette emiatt a szankciók szigorítását azokkal szemben, akik segítenek Oroszországnak külföldi alkatrészek beszerzésében.

Cseh elnök: a demokratikus erők egységére van szükség Ukrajnával kapcsolatban

Az orosz agresszió ellen küzdő Ukrajna kérdésében a demokratikus erők egységes fellépésére van szükség – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő szerdán Prágában az európai értékekkel foglalkozó biztonsági konferenciát megnyitó beszédében.

Felszólította a demokratikus erőket, tegyenek meg mindent a demokratikus rendszer megőrzésére Tajvanon, amelyre a kommunista Kína fejt ki nagy nyomást. „Értékeink megtartásának egyetlen módja az együttműködés” – hangsúlyozta Petr Pavel.
A prágai konferencia vendége Joseph Vu tajvani külügyminiszter, aki szintén felszólalt a tanácskozáson.
A cseh elnök szerint a demokratikus országoknak ki kell tartaniuk Ukrajna támogatásában. „Bizonyos fáradtságot észlelünk a háborúból, fáradtságot Ukrajnából. Maximálisan igyekeznünk kell, hogy ezt legyőzzük” – vélte a politikus.
Beszédében szót emelt Ukrajna NATO-tagsága mellett is. „Ukrajnának politikai üzenetet kellene kapnia a jövőbeni EU- és NATO-tagságáról” – jelentette ki. „Ukrajna csatlakozása ezekhez a szervezetekhez hozzájárul Kelet-Európa stabilitásához” – mutatott rá az államfő.
Úgy vélte: az egész világ odafigyel Ukrajnára, s világosan látnia kell a demokratikus országok hozzáállását a kérdéshez. „Ez meghatározza jövőbeni lépéseiket” – jegyezte meg. Megengedhetetlennek nevezte, hogy Kína a demokratikus erők nélkül megváltoztathassa a fennálló világrendet.
„Ha nem akarjuk, hogy Kína nélkülünk változtassa meg a világrendet, akkor megfelelő ellensúlyt kell létrehoznunk. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha egységesek leszünk, s nemcsak az EU és a NATO keretében, hanem a világ minden demokratikus, azonos értékeket valló országával összefogva” – fejtette ki Csehország köztársasági elnöke a prágai fórumon.

Török elnök: Svédország ne várjon más hozzáállást Törökországtól

Svédország egyáltalán ne várjon más hozzáállást Törökországtól a NATO-csatlakozását illetően a júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozón – jelentette szerdán a török sajtó Recep Tayyip Erdogan török elnök szavaira hivatkozva.

Erdogan Azerbajdzsánból hazatérőben a repülőn nyilatkozott török újságíróknak.
Ankara a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban határozottan kitart álláspontja mellett, hogy mindaddig nem támogatja az ország felvételét, amíg szerinte Stockholm nem lép fel határozottabban a terrorizmus, különösképp a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet ott élő tagjai ellen. Törökország egyúttal számos PKK-tag kiadatását is követeli.
Az NTV török hírtelevízió szerdai beszámolója szerint a török államfő az interjúban rámutatott, hogy miközben június 4-én Isztambulban Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tárgyalt, a svéd utcákon „terroristák” demonstráltak. Majd Erdogan aláhúzta: a jelen helyzetben nem állhatnak hozzá pozitívan Svédország felvételéhez a katonai szövetségbe.
Az, hogy Svédországnak elvárásai vannak, nem jelenti azt, hogy Törökország meg is felel nekik – mutatott rá a török államfő, hozzátéve: ahhoz, hogy ezt megtegyék, mindenekelőtt a skandináv országnak kell teljesítenie a feladatát.
Erdogan hangsúlyozta: megmondta Stoltenbergnek, hogy Svédországnak „fel kell számolnia” a PKK ottani ténykedéseit. Ez nem az alkotmány vagy törvény dolga, „mire valók a rendvédelmi szervek?” – hangoztatta a török elnök, és arra szólította fel a svéd kormányt, hogy éljen a rendvédelmi szervek számára biztosított jogokkal.

Ismét közel 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. június 13-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5481 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4291 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 74 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. június 13-án 11 ember, köztük 8 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Putyin: Moszkva „egészségügyi kordont” hozhat létre Ukrajnában a tüzérségi támadások kivédésére

Oroszország fontolóra veszi egy „egészségügyi kordon” létrehozását Ukrajna területén, ha folytatódnak a régióit érő tüzérségi támadások – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy haditudósítókkal megtartott keddi Moszkvai tanácskozáson.

Putyin úgy vélekedett, hogy az Ukrajna területéről érkező támadások miatt fokozni kell az ellenséges támadórendszer elleni harc hatékonyságát, ami nem jelenti azt, hogy kizárható majd minden belövés veszélye.
„Ha ez így folytatódik, akkor valószínűleg meg kell fontolnunk, és ezt nagyon óvatosan mondom, hogy Ukrajna területén egyfajta egészségügyi kordont hozzunk létre olyan távolságban, ahonnan lehetetlen lesz elérni a területünket” – mondta.
A „különleges hadművelet” feladatai az aktuális helyzetnek megfelelően módosulnak, de teljesen nem kell rajtuk változtatni, mert alapvetően helyesek – tette hozzá.
A kérdésre, hogy Oroszország miért nem reagál arra, ha a Nyugat túlmegy minden határon, azt hangoztatta, hogy maga a „különleges hadművelet” válasz ennek a határnak a megsértésére és kísérlet a 2014-ben elkezdődött háború fegyveres lezárására.
Közölte, hogy az ukrán fegyveres erők ellentámadása június 4-én kezdődött meg, külön erre a célra kiképzett tartalékosok bevetésével. Mint mondta, a harcok több fronton folynak. Nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy Oroszország készül-e támadásra Ukrajnában, a további lépéseket a helyzet alakulásától tette függővé.
Kijelentette: nincs arra szükség, hogy Oroszország egész területén hadiállapotot vezessenek be, de, mint mondta, „néhány kérdésben még körültekintőbbnek kell lennünk”. Úgy vélekedett, hogy jelenleg nincs szükség újabb mozgósításra, de ez a fronthelyzetnek és annak a függvénye, hogy mik az aktuális célok.
Az orosz elnök szerint az ukrán fél az ellentámadás kezdete óta elvesztette a Nyugattól kapott katonai járművek 25-30 százalékát, és az ukrán emberveszteség tízszerese az orosznak. Beszámolója szerint Oroszországnak mintegy félszáz harckocsija vált használhatatlanná a harcokban, de ezek egy része javítható, Ukrajna pedig több mint 160-at veszített el.
Putyin Ukrajnát tette felelőssé a kahovkai vízerőmű zsiliprendszerének megsemmisüléséért. Emlékeztetett arra, hogy a létesítményt amerikai HIMARS rakétarendszerekkel lőtték.
Az orosz hadiiparról szólva elmondta, hogy Oroszország az elmúlt év alatt 2,7-szeresére növelte a fő fegyverek gyártását. Kijelentette, hogy az orosz haditechnika minősége javul, elismerte viszont, hogy drónból és precíziós lőszerből kevés van. A T-90M harckocsit a világ legjobb harckocsijának nevezte.
Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Oroszország kilépjen a fekete-tengeri gabonaegyezményből, amelynek keretében Ukrajna exportálhatja gabonáját, Oroszország pedig élelmiszereit és műtrágyáját a fekete-tengeri kikötőkből. Moszkva régóta kifogásolja, hogy az alkunak az orosz kivitelre vonatkozó része nem teljesülhet, mert akadályokat gördítenek elé.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine