Számvevőszéki elnök: megalapozott a 2024-es költségvetés, bevételei teljesíthetőek

Windisch László arra is rámutatott, a 2024-es büdzsé további takarékosságra kényszeríti a központi költségvetési szerveket és az önkormányzatokat.

Megalapozottnak nevezte az Állami Számvevőszék elnöke kedden az Országgyűlésben a 2024-es költségvetési törvényjavaslatot, amelynek bevételi előirányzatait is teljesíthetőnek tartotta.

Windisch László a jövő évi büdzsé általános vitájában azt mondta, a törvényjavaslat lényeges összegű bevételi előirányzatainak összértéke a bevételi főösszeg 86 százalékát teszi ki, ennek mindösszesen 0,2 százalékánál azonosított az ÁSZ teljesíthetőségi kockázatot. A jövedéki adó esetében valószínűsítették a számvevők, hogy a bevétel 53 milliárd forinttal elmarad az előirányzattól – tette hozzá. Elmondta, a lényeges bevételi előirányzatok nem teljesülésének becsült kockázata így összesen 53 milliárd forint. Közölte, a bevételek teljesíthetősége feltételezi azt, hogy a kormányzat 2024-re vonatkozó makrogazdasági prognózisa megvalósul.

A költségvetési tervezés erényeként beszélt arról, hogy az előterjesztő az előirányzatok megállapításánál már figyelembe vette, hogy a 2023-as gazdasági folyamatok némileg eltérhetnek az idei kormányzati prognózistól, és ezért több adóbevétel esetén kisebb összeggel számoltak. Az ÁSZ-elnök szerint a bevételek teljesíthetősége érdekében az Országgyűlésnek még van teendője, mivel a kormány azzal számol, hogy az adótörvények és néhány mástörvény módosításával a költségvetési bevételek a jelenleg várható bevételekhez képest közel 350 milliárd forinttal magasabbak lesznek. E módosítások elmaradása esetén lyuk keletkezne a 2024-es költségvetésben – mondta.

Windisch László azt mondta, a javaslat szerint 2024-ben a kormányzati szektor hiánya 2506,5 milliárd forint, a tervezett nominális GDP 2,9 százaléka, ami megfelel a vonatkozó törvényi előírásoknak. Van azonban egy olyan jelentős kockázat – folytatta – , ami nem jelenik meg a jövő évi büdzsében, ez a központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) veszteségessé válása miatti térítési kötelezettsége.

Kifejtette: a jegybank vesztesége idén meghaladhatja az 1800 milliárd forintot. Ennek bekövetkezése esetén a jegybanktörvény értelmében a saját tőke és a jegyzett tőke különbözetét a központi költségvetésnek öt éven belül, évente egyenlő részletben az MNB eredménytartaléka javára közvetlenül meg kell térítenie – részletezte. Közölte, ez a térítési kötelezettség jövőre várhatóan eléri a 430 milliárd forintot, azaz a GDP mintegy 0,5 százalékát. Az ÁSZ-elnök szerint a megtérítési kötelezettség figyelembevételével a kormányzati szektor hiánya meghaladná a GDP 3 százalékát, és ezt a kockázatot kezelni szükséges, ami nem csak fiskális, hanem jogi, számviteli szabályozással is elképzelhető.

Windisch László szólt arról is, hogy az államadósság-mutató várható csökkenése és a GDP arányos hiány 2023-hoz képesti nagymértékű javulása nemcsak a költségvetési stabilizációhoz járul hozzá, hanem a nemzetgazdasági egyensúly javításához és az infláció mérséklődéséhez is, mivel a fiskális impulzus visszafogása csökkenti a keresletet.

A számvevőszék vezetője kitért arra, hogy jövőre még mindig 1000 milliárd forintot meghaladó összeget kell a költségvetésnek a rezsivédelem fenntartására fordítani és továbbra is dinamikusan nőnek a kamatkiadások, Magyarország NATO-ban vállalt kötelezettségének teljesítéséhez, azaz a GDP 2 százalékának megfelelő katonai kiadások eléréséhez pedig a honvédelmi kiadásokat 55 százalékkal kell növelni. Ezért 2024-es büdzsé további takarékosságra kényszeríti a központi költségvetési szerveket és az önkormányzatokat – mutatott rá.

Windisch László elmondta, elismerve a tavaszi költségvetéskészítés előnyeit, de osztja a Költségvetési Tanács véleményének azt a pontját, amely a tervezés bizonytalanságaira, azok következményeire is felhívta a figyelmet. A korai elfogadás esetén a költségvetés végrehajtását a tárgyévben övező bizonytalanságokhoz hozzáadódnak bázis év bizonytalanságai is – mondta.

Illusztráció: Pixabay.com