Örvendetesen sok a kuvik a Kis-Sárréten

Már az ókorban is nagy tiszteletnek örvendett ez a különleges madár, főleg a görög, római és a szkíta kultúrákban. Tudományos neve is erre utal, amit Pallasz Athéné ókori görög istennő tiszteletére kapott.

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén az utóbbi években növekedésnek indult a kuvikok állománya. Idén több a mezei pocok a térségben, ez is hozzájárul a költések sikerességéhez – közölte lapunkkal a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága.

Azt írták, a kuvik az egyik legkisebb testű bagolyfajunk. Testhossza 21-23 cm, szárnyfesztávolsága 54-58 cm, testtömege mindössze 140-245 gramm. Zömök testű, a méretéhez képest nagy, lapos fejjel. Felsőteste és feje barna színű, fehér pettyekkel tarkított, alsóteste fehéres, hosszanti barna csíkokkal. Fehér szemsávja szigorú tekintetet kölcsönöz ennek az egyébként igen hasznos madárnak. A faj elterjedési területe meglehetősen nagy: Eurázsia jelentős része, egészen a koreai félszigetig, valamint Észak-Afrika. Tíz alfaja ismert. Magyarországon állandó, télen is a költőhelyek közelében marad. Kedveli a nyílt mezőgazdasági területeket, a tanyavilágot, gazdasági épületek környékét, de az urbanizált terület sem ismeretlen számára, az alföldi falvakban, városokban is előfordul. A zárt erdőségeket kerüli.

Faodvakban, különböző üregekben, ólak, istállók, épületek tetőszerkezeteiben és mesterséges odúkban is költ. A fészekalja általában 3-5 tojásból áll, melyeken csak a tojó kotlik. A fiókák 25-29 nap után kelnek ki, és 4 hét után hagyják el a fészket. Tápláléka rendkívül sokszínű, Közép-és Nyugat-Európában 25 kisemlős- és 60 madárfajt mutattak ki a táplálékmaradványok alapján. Hazánkban elsősorban apró rágcsálókat, nagyobb testű rovarokat, de kisebb részben kistestű madarakat és hüllőket is fogyaszt. Elsősorban éjjel és a szürkületi zónában vadászik, de a többi bagolyfajhoz képest gyakrabban kutat zsákmány után nappal is.

Már az ókorban is nagy tiszteletnek örvendett, főleg a görög, római és a szkíta kultúrákban. Tudományos neve is erre utal, amit Pallasz Athéné ókori görög istennő tiszteletére kapott.

A Dél-Alföldön – így a Kis-Sárréten is – a múlt század végén jelentősen csökkent az állománya, de az utóbbi években ismét növekedésnek indult. Ez egyebek mellett annak is köszönhető, hogy nőtt az állattartó telepek, külterjes gazdaságok száma, illetve a településeken, főleg a falvakban egyre több a nyugalmas tetőtér, padlás. A mesterséges odúk kihelyezése, s az idei évben a mezei pockok emelkedő száma is hozzájárult az állomány növekedéséhez. A Kis-Sárréten a kuvik előszeretettel elfoglalja a szalakóták számára kirakott odúkat is, ebben az évben hat ilyen odúban költenek. Speciális kuvikodúban szintén nevelkedik egy család. A térség településein is egyre gyakrabban látjuk a kéményeken ücsörögve, és éjszakáként hallhatjuk jellegzetes kiáltását – közölte a nemzeti park.

Illusztráció: Pixabay.com