Madárparadicsom a közelben: gémek, gólyák, kányák és sasok egy asztalnál a Szentes melletti pusztán

Maga a csoda, igazi madárparadicsom: a frissen kaszált tarlón 192 nagy kócsagot, 8 vörös gémet, 47 fehér gólyát, 7 barna kányát, 14 barna rétihéját, 18 egerészölyvet, 2 békászó sast, 6 fiatal parlagi sast, 18 vörös vércsét, 6 kék vércsét és 250 vetési varjút számláltak.

Május végén a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén egy lucernatarlón több száz madár táplálkozott egyszerre. Pockokat zsákmányoltak a frissen lekaszált területen – tájékoztatta lapunkat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság.

Azt írták, a 60 hektáros táblán szenázsnak takarították be a lucernát. A frissen kaszált tarlón 192 nagy kócsagot, 8 vörös gémet, 47 fehér gólyát, 7 barna kányát, 14 barna rétihéját, 18 egerészölyvet, 2 békászó sast, 6 fiatal parlagi sast, 18 vörös vércsét, 6 kék vércsét és 250 vetési varjút figyeltünk meg. A madarak többnyire mezei pockokra vadásztak.

A nagy kócsagok és vörös gémek a közeli gémtelepről érkeztek. A fiatal barna kányák és a békászó sasok nem költöttek a térségben. Folyóink árterületén fészkel néhány kánya, de egyszerre hét példány megjelenése ritkaságnak számít. A békászó sas csak táplálékban gazdagabb években, elsősorban a kaszálások időszakában fordul elő Cserebökény térségében.

Meglepő volt a közel félszáz fehér gólya jelenléte is. Ők a tarló szélén, egy csoportban álltak, majd szétszóródva, laza vonalban kutattak táplálék után. Egy-egy mezei pockot ötször-hatszor is elkaptak. Mivel hiába tartották a csőrükkel a zsákmányt, nem tudták elfogyasztani, így elengedték azt. Igaz, időnként sikerrel jártak, ilyenkor gyorsan eltűnt a pocok a csőrük mélyén. Látványos volt, ahogyan a gólyák a járatokba menekülő rágcsálók után kutattak a hosszú csőrükkel. Egészen mélyen lenyúltak, ilyenkor szinte a teljes csőrüket elnyelte a föld.

Cserebökény térségében a legerősebb mezei pocok gradációt 2014-ben tapasztalták. Akkor az enyhe tél és a száraz idő megfelelő körülményeket biztosított a rágcsálók szaporodásához. A gyepeket és a vetéseket járatok sokasága hálózta be, s a pockok jelentős mezőgazdasági kárt okoztak. A rágcsálók szaporodásának ütemét követte az őket fogyasztó ragadozómadarak állománya is. A pocokgradációnak akkor a júliustól bekövetkező esős időszak vetett véget.

A következő pockos év a 2020-as volt, akkor az év végéig folyamatosan növekedett a mezei pocok járatok száma Cserebökényben. Az állomány végül a december-januári esőzések hatására összeomlott. A következő évben a szárazabb időjárás ellenére sem emelkedett a pockok száma, ezért kevesebb volt a ragadozó madár is. A mezei pockok jelentős szaporodás a tavaly ősztől tapasztalható, s ezt egyből követte a pockokat fogyasztó madarak számának növekedése is – összegzett a nemzeti park.

Fotó: Kmnp.hu/Őze Péter