Az orosz-ukrán háború 469. napja – FRISSÜL

Immár négyszázhatvankilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Putyin: Kijev nyugati ösztönzésre élezi a konfliktust

Kijev a Nyugat ösztönzésére tovább élezi a helyzetet, háborús bűncselekményeket és terrorista módszereket alkalmaz, amire a kahovkai vízerőmű elleni támadás is példa – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök török hivatali partnerével, Recep Tayyip Erdogannal szerdán folytatott telefonbeszélgetése során.

A Kreml sajtószolgálatának közleménye szerint Putyin felhívta Erdogan figyelmét arra, hogy az incidens nagyszabású környezeti és humanitárius katasztrófához vezetett.
A török elnöki hivatal közlése szerint Erdogan egy nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását javasolta Putyinnak a kahovkai vízerőmű elpusztításának kivizsgálására, orosz és ukrán szakemberek bevonásával. Ankarai tájékoztatás szerint a török elnök Volodimir Zelenszkij ukrán államfőnek is ugyanezt indítványozta.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő terrorcselekménynek minősítette a kahovkai vízerőmű megsemmisítését, és azt hangoztatta, hogy az amerikai hatóságoknak kötelességük lenne tisztázniuk, tudatában vannak-e annak, hogy az amerikai fegyvereket mire használják Ukrajnában.
Emlékeztetett Andrij Kovalcsuk ukrán tábornok tavaly decemberi, a The Washington Postnak adott interjújára, amely szerint az ukrán fegyveres erők próbacsapást hajtottak végre amerikai HIMARS sorozatvetővel a gát egyik zsilipjére, hogy „rést üssenek rajta, és megnézzék, hogy mennyire emelkedik meg a víz a Dnyeperben”.
Zaharova felszólította az ENSZ titkárságát, hogy számoljon be róla, mit tett azt követően, hogy Vaszilij Nyebenzja orosz nagykövet levélben figyelmeztette António Guterrest, a világszervezet főtitkárát a kahovkai létesítményt ukrán részről érő fenyegetésre.
Vlagyimir Szaldo, Herszon megye orosz ellenőrzés alá került részének megbízott kormányzója Telegram-csatornáján közölte, hogy a kahovkai vízerőmű zsiliprendszerének megrongálódása következtében 36 települést öntött el az ár, ahonnan mintegy 1500 embert evakuáltak, emellett 48 ideiglenes szállást alakítottak ki 2700 ember befogadására.
Szerdán az egész régióban rendkívüli állapotot vezettek be. Szaldónak hét eltűnt lakosról volt tudomása.
A Dnyeper szintje szerdán Nova Kahovkánál több mint 30 centiméterrel csökkent, Oleskinél viszont tetőzött.

A Fehér Ház megbízik a robbantásról folyó európai vizsgálatokban

A washingtoni Fehér Ház megbízik az Északi Áramlat gázvezetéken tavaly elkövetett robbantás okait vizsgáló európai országokban, és nem kommentálja a szabotázsakcióval kapcsolatban kedden megjelent sajtóhírt – közölte az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.

John Kirby arra reagált, hogy a The Washington Post című napilap kedden arról írt, hogy az amerikai hírszerzésnek már három hónappal a földgáz-vezeték balti-tengeri szakaszán bekövetkezett robbanás előtt tudomása volt arról, hogy Ukrajna tenger alatti robbantást készít élő.
A napilap cikke alapján az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) tudomása volt arról, hogy az ukrán különleges műveleti erők egy hattagú különítménye dolgozik az Oroszországot és Németországot összekapcsoló vezeték megsemmisítésén. Az újság közlése szerint az információ a Discord közösségi platform egyik tagjától származik, aki kapcsolatban volt Jack Teixerával, akit az amerikai hatóságok nemzetbiztonsági iratok kiszivárogtatása miatt áprilisban letartóztattak.
A The Washington Post beszámolója alapján a CIA a 2022 szeptemberében elkövetett robbantás előkészületeiről egy meg nem nevezett „európai szövetségestől” szerzett tudomást. A lap közölte, hogy az amerikai hatóságoknak tett ígéret alapján nem hozza nyilvánosságra az európai szövetséges pontos kilétét, valamint a szabotázsról szóló egyéb részleteket.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője – helyi idő szerint – keddi tájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok szabotázsként tartja számon a történteket, és bízik abban, hogy a három európai ország – Németország, Svédország és Dánia – a független vizsgálatok alapján megalapozott következtetésekre jut. Hozzátette, hogy nem akarja megelőlegezni ezeknek a nyomozásoknak az eredményét.
Az Északi Áramlaton elkövetett robbantással kapcsolatban márciusban a New York Times napilap amerikai hírszerzési illetékesekre hivatkozva arról számolt be, hogy egy Ukrajnát támogató csoport állhat a szabotázs mögött, de akkor arról írt, hogy nincs bizonyíték Zelenszkij ukrán elnök, valamint az ország legmagasabb rangú vezetőinek közvetlen érintettségére.
A Washington Post kedden megjelent értesülése kapcsán született sajtóbeszámolók megjegyzik, hogy a robbantással kapcsolatban az Egyesült Államok kormánya és Joe Biden elnök többször utalt arra, hogy Oroszország állhat a háttérben, de a hivatalos amerikai álláspont az, hogy nincs bizonyíték az elkövetők illetőségére.

Az EU támogatást küld a Nova Kahovka-i gátat ért támadás miatt szükséget szenvedő lakosságnak

Az Európai Unió (EU) vízszűrő berendezéseket, áramfejlesztőket, vízszivattyúkat és más eszközöket küld az ukrajnai Nova Kahovka-gátat ért támadás miatt szükséget szenvedő lakosságnak – közölte az Európai Bizottság szerdán.

A brüsszeli közlemény kiemelte: a Nova Kahovka-i duzzasztógátat kedd reggel ért támadás „pusztító humanitárius és ökológiai következményekkel járt”. Az érintett lakosság evakuálása folyamatban van, Ukrajna pedig nemzetközi és uniós segítséget kért a rászoruló lakosság ellátását célzó erőfeszítéseihez.
A tájékoztatás szerint Németország ötezer vízszűrőt és 56 generátort, Ausztria pedig húsz víztartályt és tíz vízszivattyút ajánlott fel. Az eszközök már úton vannak Ukrajnába. Emellett Litvánia és Németország menedék kialakítására alkalmas felszerelést is felkínált, köztük sátrakat, ágyakat és takarókat. Az Európai Unió a polgári védelmi mechanizmuson keresztül juttatja el a felajánlott eszközöket első szállítmányát – közölték.
Az uniós bizottság azt írta, az EU veszélyhelyzet-reagálási koordinációs központja közvetlen kapcsolatban áll az ukrán segélyszolgálatokkal, hogy figyelemmel kísérje a szükségletek alakulását, és az igények alapján összehangolja a további segítségnyújtást. Emellett az EU ukrajnai humanitárius irodája együttműködik partnereivel, hogy gyorsan tudjanak reagálni a gátszakadás okozta áradásoktól sújtottak szükségleteire, többek között élelmiszersegély és ivóvíz biztosításával – tették hozzá.
Kedden reggel robbanás történt a dél-ukrajnai Herszoni területen lévő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka víztározójának gátján. Az ukránok és az oroszok egymást vádolják a robbantás elkövetésével. A gátrobbantás miatt több ezer környékbeli lakos kényszerült otthona elhagyására. A duzzasztógát átszakadása miatt kialakult árvízhullám tetőzését szerdára várják a hatóságok.

Orosz védelmi tárca: felrobbantották a Togliatti-Odessza ammóniavezetéket

Felrobbantották a Togliatti-Odessza ammóniavezetéket Ukrajnában, az incidensnek polgári sebesültjei vannak – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdán.

A tábornok szerint terrorcselekmény történt, amelyet ukrán diverzánsok követtek el a Harkiv megyei Maszljutivka település közelében. Közölte, hogy a sebesültek, akik között nincsenek orosz katonák, orvosi ellátásban részesültek.
A beszámoló szerint az ammónia maradványait a vezeték sérült szakaszain keresztül elvezetik ukrán területről.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a vezeték helyreállítása egy-három hónapig is eltarthat, amennyiben a helyszín megközelíthető lesz. Mint mondta, a támadással kiiktatták az egyik szivattyútelepet; a blokkolószelepek működésbe léptek ugyan, de mégis szivárgás történt.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy Oroszország mindent meg fog tenni az incidens kivizsgálása érdekében. Azt állította, hogy Kijev az egyetlen fél, amely nem érdekelt a csővezeték működésének helyreállításában.
A Togliatti-Odessza csővezeték újbóli megnyitásának kérdése kulcsfontosságú az ukrán gabonának, valamint az orosz élelmiszernek és műtrágyának a fekete-tengeri kikötőkből való exportjáról megkötött megállapodás meghosszabbítása szempontjából. Moszkva kifogásolja, hogy az alkunak az orosz termékekre vonatkozó része nem teljesül.
A megsérült, 2470 kilométeres ammóniavezeték a leghosszabb ilyen létesítmény a világon. A cső az Ukrajna elleni orosz háború kezdete, tavaly február óta nem üzemel.
A napi hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov azt is elmondta, hogy az ukrán hadsereg a donyecki régió déli részén elszenvedett kudarcot követően Donyeck körzetében, Artyomovszknál (ukrán nevén Bahmutnál) próbálkozott meg az orosz védelem áttörésével, de nyolc támadási kísérlete itt sem járt eredménnyel. Azt mondta, hogy a térségben 415 ukrán katona halt meg, a megsemmisített haditechnikai eszközök között pedig két harckocsit és kilenc páncélozott harcjárművet is megemlített.
Beszámolója szerint az orosz erők a donyecki régió déli részén három támadási kísérletet vertek vissza, megölve több mint 190 ukrán katonát és megsemmisítve egyebek között 8 harckocsit és 20 páncélozott harcjárművet.
Konasenkov az ukránok összesített egynapi harctéri veszteségét csaknem nyolcszáz főben nevezte meg. A megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai célpontok között megemlített egy Szu-27-es és egy MiG-29-es repülőgépet, két vezetési- és megfigyelőpontot, továbbá egy lőszer- és két üzemanyagraktárt.

Európa Tanács: Oleg Orlov pere az igazságszolgáltatás megcsúfolása

Oleg Orlov orosz emberi jogi aktivista csütörtökön kezdődő pere az igazságszolgáltatás megcsúfolása, a legalapvetőbb emberi jogok semmibevétele – jelentette ki Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa szerdán.

Dunja Mijatovic közleményében azt írta, az orosz emberi jogi aktivista azért néz szembe börtönbüntetéssel, mert tiltakozik Oroszország ukrajnai agressziója ellen.
A Nobel-békedíjas orosz Memorial Nemzetközi Történelmi és Ismeretterjesztő Társaság egyik vezetője, Oleg Orlov bátorsága és az emberi jogok iránti elkötelezettsége kulcsfontosságú az igazság kimondása szempontjából. Sok más aktivistához hasonlóan, akik börtönben töltik büntetésüket, vagy akiket más módon, de hasonló okokból szankcionálnak, Orlovot sem lett volna szabad perbe fogni az igazág kimondásáért – hangsúlyozta.
„Szolidaritást vállalok Oleg Orlovval és sok más oroszországi emberijog-védővel, független újságíróval és civil társadalmi aktivistával, akik ezekben a kihívásokkal teli időkben az emberi jogok fáklyáját hordozzák” – fogalmazott.
Mijatovic végezetül felszólította az Európa Tanács tagállamait, hogy támogassák az oroszországi vezetés kritikusait hazájukban és száműzetésükben egyaránt. „A béke, a szabadság és az emberi jogok védelmében végzett munkájukra napjainkban különösen nagy szükség van” – tette hozzá az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

Ukrán védelmi miniszterhelyettes: időben megerősítették a Bahmuthoz vezető útvonalakat

A jó időben előre kiépített erődítményeknek köszönhető, hogy az ukrán erők ilyen hosszú ideje képesek tartani a Donyeck megyei Bahmuthoz vezető útvonalakat – jelentette ki Hanna Maljar ukrán védelmi miniszter-helyettes szerdán a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A helyettes tárcavezető szavai szerint a város egész környéke tulajdonképpen egy erődített terület. Maljar arra reagált, hogy az utóbbi időben az ukrán sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint Bahmut védelmét nem készítette elő időben az ukrán hadsereg vezetése. Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a város védelmének megerősítésével kapcsolatos kérdésre kedden azt válaszolta, hogy az Ukrajnának adományazott összes legújabb felszerelést – Storm Shadow típusú robotrepülőgépeket, Excalibur nagy pontosságú lövedékeket, francia gyártású CAESAR önjáró tarackokat, 155-ös kaliberű tüzérséget és Himars rakéta-sorozatvetőket – Bahmut környékére küldték.
A védelmi miniszterhelyettes arra is kitért, hogy a kelet-ukrajnai országrész továbbra is a harci cselekmények középpontjában van, ugyanakkor Bahmut irányában az ukrán csapatok támadásra váltottak, és az orosz csapatok védekezésre kényszerülnek.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka szerdán arról számolt be, hogy az ukrán erők változatlanul folytatják az előrenyomulást Bahmut felé. „A védelmi erők tovább haladnak előre a széleken, az ellenség teret veszít Bahmut közelében” – írta a parancsnok a Telegramon. Szavai alátámasztására Szirszkij közzétett egy videófelvételt a 3. ukrán szakosított dandár harci tevékenységéről.
Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap során az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége mintegy 880 fővel meghaladta a 212 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett 13 harckocsit és 37 tüzérségi rendszert.
Volodimir Zelenszkij közben felszólította a nemzetközi szervezeteket, és minden államot, hogy reagáljon a Herszon megyei kahovkai vízerőmű felrobbantására, azaz a szerinte oroszok által elkövetett környezetpusztításra. „A világon mindenkihez fordulok, aki értékeli az életet. Ukrán földünkön az orosz megszállók követték el a legnagyobb környezetpusztító bűntényt, és nemcsak ennek a háborúnak az ideje alatt, hanem évtizedekre visszamenően. A kahovkai víztározó, Ukrajna egyik legnagyobb tározója gyakorlatilag megsemmisült. 18 milliárd köbméter vizet tárolt. A kahovkai vízerőmű összes szerkezete, gátja a megszállt területen volt, az orosz megszállók teljes ellenőrzése alatt. Még tavaly ősszel információnk volt arról, hogy az oroszok aláaknázták a vízerőmű gátját, elsősorban azért, hogy ezzel is zsarolják a világot. Másodsorban azért, hogy felrobbantva a gátat fegyverként használják az árvizet. Ténylegesen ez történt” – jelentette ki az ukrán elnök a Telegramon közzétett üzenetében.
Olekszandr Prokugyin Herszon megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy szerda reggelig 1852 házat öntött el a víz a régióban, a Dnyeper (Dnyipro) folyó ukrán ellenőrzés alatt álló jobb partján. Hozzátette, hogy az éjjel 13 ember kért segítséget az ukrán hatóságoktól, közülük öt a Dnyeper orosz megszállás alatti bal partjáról.

Zelenszkij: több százezer ember maradt ivóvízellátás nélkül Dél-Ukrajnában

Több százezer ember maradt elérhető ivóvízellátás nélkül Dél-Ukrajnában a Nova Kahovka-i duzzasztógátat ért támadás nyomán – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki a történtekért Oroszországot tette felelőssé. Moszkva tagadja érintettségét a gátrobbantásban, és Kijevet hibáztatja a keddi szerencsétlenségért, amely miatt több ezer környékbeli lakos kényszerült otthona elhagyására. A duzzasztógát átszakadása miatt kialakult árvízhullám tetőzését szerdára várják a hatóságok.

„Szándékosan semmisítették meg Ukrajna egyik legnagyobb víztározóját […], több százezer embert ivóvíz nélkül hagyva” – írta Telegram-bejegyzésében az ukrán elnök.

Hatósági közlés szerint az Ukrajna déli és délkeleti részén fekvő dnyipropetrovszki, zaporizzsjai, herszoni és mikolajivi régiókban akadozik a vízellátás. „A legfontosabb dolog most az orosz terrortámadásban érintett régiók vízellátásának biztosítása” – fogalmazott Olekszandr Kubrakov miniszterelnök-helyettes Twitter-bejegyzésében.

Az ukrajnai Állami Újjáépítési és Infrastruktúrafejlesztési Ügynökség arról számolt be, hogy Kijev 1,5 milliárd hrivnyát (14 milliárd forint) biztosít a 87 kilométer hosszúságúra tervezett, naponta 300 ezer köbméternyi víz szállítására alkalmas új vízvezeték-csőrendszer megépítésére. Az egészségügyi minisztérium a vízben előforduló vegyi anyagok emberi szervezetre kifejtett egészségügyi kockázataira hívta fel a figyelmet, és felszólította a lakosokat, hogy csak palackozott vizet fogyasszanak, főzéshez pedig csak biztonságos helyről származó vizet használjanak – írja az Index.

A volt orosz elnök szerint Ukrajna megkezdte ellentámadását

Dmitrij Medvegyev szerint úgy tűnik, Kijev megkezdte régóta várt ellentámadását – írja a Sky News.

A korábbi orosz elnök azt mondta, Oroszországnak saját offenzívával kell válaszolnia, miután visszaverte az ukrán erőket.

„Ukrajna már régóta nagy ellentámadást ígért, és úgy tűnik, most el is indult” – mondta Medvegyev, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács alelnöke. „Meg kell állítanunk az ukránokat, majd támadást kell indítanunk” – tette hozzá.

A NAÜ küldöttségét a főigazgató személyesen fogja vezetni a zaporizzsjai atomerőműnél esedékes jövő heti látogatáson

Személyesen fogja vezetni a jövő héten a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségét Ukrajnában, a zaporizzsjai atomerőműnél esedékes következő látogatáson Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója.

„A kahovkai vízerőmű duzzasztógátjának aggodalmat keltő lerombolása után személyesen fogom vezetni a jövő héten a NAÜ támogató missziójának következő, megerősített rotációját a zaporizzsjai atomerőműnél” – írta a főigazgató a Twitteren az APA osztrák hírügynökség jelentése szerint. Ez „fontos momentum a nukleáris biztonság szempontjából” – fűzte hozzá.

Grossi bejelentése előtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tájékoztatta a NAÜ főigazgatóját a duzzasztógát felrobbantásának várható következményeiről az Ukrinform ukrán hírügynökség jelentése szerint.

Ausztria egymillió euró támogatást ad a bécsi székhelyű NAÜ-nek a jelenlegi helyzetben – jelentette be Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter. „A kahovkai duzzasztógát elleni támadás és annak várható következményei a zaporizzsjai atomerőmű hűtővízellátására különösen fontossá teszik ezt a látogatást” – hangsúlyozta a külügyminiszter.

A belgiumiéhoz hasonló emissziót okozott a háború első 12 hónapja egy tanulmány szerint

Több mint százmillió tonna – Belgium egy teljes évi kibocsátásának megfelelő mennyiségű – üvegházhatású gáz jut a légkörbe Oroszország Ukrajna elleni háborújának első évi cselekményeinek következtében – mutatta ki egy szerdán ismertetett felmérés.

A Magyarországon élő holland szakértő, Lennard de Klerk vezette kutatásban készített becslés szerint a 2022 februárjában indított orosz támadás az első 12 hónapot tekintve nagyjából 120 millió tonnával növeli az éghajlatváltozást erősítő gázok szén-dioxidban számolt kibocsátását a helyreállítással, azaz a használhatatlanná tett vagy lerombolt épületek – köztük óvodák és kórházak – újjáépítésével és a kapcsolódó infrastruktúrában – egyebek mellett utakban, hidakban és a közműhálózatok elemeiben – okozott károk kijavításával járó kibocsátással együtt.
A novemberi dubaji ENSZ-klímakonferencia (COP28) előkészítését szolgáló bonni nemzetközi konferencián bemutatott tanulmányban kiemelték, hogy a háború miatti gazdasági visszaesés ugyan csökkentette az ukrán gazdaság működésével járó üvegházgáz-kibocsátást, mégsem jut kevesebb káros gáz a légkörbe, mert az orosz támadás hatására ellehetetlenülő ukrán vállalkozások helyett más országokban végzik el ugyanazt a tevékenységet.
Azt is kimutatták, hogy az Oroszország Ukrajna elleni háborújának következtében más módon is növekszik az Ukrajna határain kívül keletkező kibocsátás, a többi között a harcok miatt átszervezett nemzetközi légi közlekedésben, vagy éppen a menekültek millióinak áramlása és az Északi Áramlat földgázvezeték-rendszer elleni szabotázs miatt keletkezett szivárgás révén.
Közvetlenül a harcokhoz a kibocsátás nagyjából egyharmada kapcsolódik. Ennek nagyobbik része – a teljes kibocsátás 19 százaléka – a katonai járművek üzemanyag-fogyasztásából adódik, további 15 százalék pedig a front térségében gyakori tüzekből.
Az ukrán környezetvédelmi minisztérium és több más szervezet által támogatott kutatás szerint a kibocsátás legnagyobb része, mintegy 50 millió tonna üvegházhatású gáz a háborús pusztítás utáni helyreállításhoz köthető.
A kutatók kiemelték, hogy nehéz felmérni a hadseregek tevékenységéből adódó szén-dioxid-kibocsátást, mert a védelmi terület működésével járó kibocsátásról más szektorokkal ellentétben nem kötelező adatokat szolgáltatni az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) bonni titkárságának. A becslések szerint a hadseregek fenntartása és működése a globális kibocsátás 5,5 százalékáért felelős, és ez az arány tovább emelkedhet, mert a védelmi kiadások meredeken emelkednek.

Washington Post: Ukrajna fel akarta robbantani az Északi Áramlatot, és ezt az amerikai vezetés is tudta

Sem a Fehér Ház, sem a CIA, sem Kijev nem volt hajlandó kommentálni a lap értesüléseit.

Az Északi Áramlat rejtélyes felrobbanása előtt három hónappal már tudomása volt arról a Biden-kormányzatnak, hogy az ukrán hadsereg egy maroknyi csapattal szabotálni akarja a gázvezetéket – írja a Washington Post. A lap szerint ez az információ egy „szövetséges” európai államtól került a CIA-hez 2022 júniusában, ezt az országot azonban a Washington Post nem nevesítette. A lap szerint a jelentést a US Air National Guard egyik embere szivárogtatta ki Discordon keresztül.

A rendkívül konkrét részletek, amelyek a szabotázsakcióban résztvevők számát és a támadás módszereit is tartalmazzák, azt mutatják, hogy a nyugati szövetségeseknek már jó ideje volt alapjuk arra, hogy Kijevre gyanakodjanak. Ez az elmúlt hónapokban csak megerősödött, mivel a német hatóságok nyomozói olyan bizonyítékokat tártak fel a robbantással kapcsolatban, amelyek feltűnő hasonlóságot mutatnak azzal, amit az európai állam titkosszolgálata szerint Ukrajna tervezett. A dokumentum azt is leírja: az ukránok azt tervezték, hogy Volodimir Zelenszkij elnököt nem avatják be az akcióba, hogy így hitelesen tagadhassa az ukrán fél felelősségét a gázvezeték felrobbanásában.

Lapunk is beszámolt róla, 2022 szeptemberében szabotázsakciót hajtottak végre az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat gázvezeték ellen. Az eset után megindult a mutogatás, az amerikai fél Oroszországot sejtette az akció mögött, ennek ellenére azonban beszédes, hogy az amerikai külügyminiszter a felrobbant gázvezeték kapcsán azt találta nyilatkozni, hogy az egy „óriási lehetőség”. Mindenesetre a Washington Post megkereste a kiszivárgott jelentéssel kapcsolatban a Fehér Házat, a CIA-t az ukrán vezetést is, de választ egyikőjüktől sem kapott – olvasható a Mandiner cikkében.

Rendkívüli ülésen vitatta meg a gátszakadás következményeit az ENSZ Biztonsági Tanácsa

Az ukrajnai gátszakadás valós következményei csak napok múlva válnak nyilvánvalóvá – jelentette ki az ENSZ válságkezelési főtitkárhelyettese kedden New Yorkban a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésén, amelyet a Nova Kahovka víztározó gátján bekövetkezett robbanás miatt hívtak össze ukrán és orosz kezdeményezésre.

Martin Griffith a Biztonsági Tanács tagjai számára tartott összefoglalójában rámutatott, hogy a frontvonal mindkét oldalán ezreket érint a katasztrófa otthonok megsemmisülése, élelmiszer- és ívóvízhiány, valamint a megélhetés elvesztése formájában.
Az ENSZ tisztségviselő elmondta, hogy az ukrán kormánnyal együttműködésben a világszervezet áramfejlesztőket, mobil víztisztító berendezéseket és az árvízhelyzetek kezelésében jártas szakembereket küld a válság sújtotta régióba. Különösen aggasztónak mondta a helyzetet azokon a területeken, amelyeket egyelőre nem tudnak elérni, és a világszervezet készségét hangoztatta arra, hogy segélykonvojokat juttassanak el az orosz megszállás alatt álló területekre is.
Az ülésen Oroszország és Ukrajna képviselője is a másik felet vádolta a gáton bekövetkezett robbanásért.
Ukrajna képviselője Európa elmúlt évtizedeinek legnagyobb ember által előidézett természeti katasztrófájáról beszélt, orosz „ökológiai és technológiai terrorizmusnak” nevezte a történteket. Azt állította, hogy kívülről lehetetlen lett volna felrobbantani a gátat, amely orosz felügyelet alatt van, és orosz részről aknáztak alá korábban.
Oroszország képviselője a kijevi rezsim részéről elkövetett „elgondolhatatlan bűncselekménynek” nevezte a Kahovka-erőmű gátjának felrobbantását. Beszámolt arról, hogy a katasztrófa nyomán a kitelepítések már megkezdődtek és további járulékos károk várhatók a mezőgazdaságra és a Dnyeper-folyó ökoszisztémájára. Azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők vezetése már tavaly kinyilvánította készségét, hogy a katonai előny érdekében a gát felrobbantása is elképzelhető.
A Biztonsági Tanács ülésén Kína képviselője mély aggodalmát fejezte ki a gátszakadás humanitárius és gazdasági következményeit illetően.
Az Egyesült Államok helyettes ENSZ-nagykövete Oroszország Ukrajna ellen vívott háborúját jelölte meg a katasztrófa okaként. Robert Wood hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok ugyan nem tudja, ki áll a robbanás mögött, de a háborút Oroszország kezdte, az orosz erők szállták meg Ukrajna érintett területét, és a folyógát is orosz megszállás alá eső területen van.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby újságírói kérdésre úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok nem tudja minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy mi történt, és elutasította, hogy a gátszakadás lehetséges hatásait értékelje a kilátásba helyezett ukrán ellentámadásra.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsában kedden szavazást tartottak az új tagokról is, aminek nyomán, 2024. január 1-től, két évre a 15 tagú testület tagja lett a Koreai Köztársaság, Algéria, Guyana, valamint Sierra Leone és Szlovénia.
Szlovénia a kelet-európai régiónak járó BT-helyért Fehéroroszországgal volt versenyben, és 153 szavazattal nyerte el a tisztséget, miközben a belarusz BT-tagságára 38 tagállam voksolt.

A kahovkai vízerőmű megsemmisítésének nemzetközi elítélését sürgette az orosz külügyminisztérium

Az ukrán fegyveres erők által az ellentámadás keretei között céltudatosan végrehajtott, előre kitervelt terrorcselekménynek minősítette és határozottan elítélte kedden az orosz külügyminisztérium a kahovkai vízierőmű megsemmisítését, valamint a történtek elítélésére szólította fel a nemzetközi közvéleményt.

A tárca közleménye szerint Moszkva a „kijevi rezsim” ezen bűncselekményének megvitatását kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben és más nemzetközi fórumokon. A tájékoztatás rámutatott, hogy ukrán részről nemcsak folyamatosan erős tüzérségi tűz alatt tartották a kahovkai erőművet, de a dnyiprói vízierőmű zsilipjeinek megnyitásával a kritikus szintig növelték a vízszintet a kahovkai víztározóban.
Az orosz hatóságok közlése szerint az ukrán tüzérség lövései keddre virradóra tönkretették a kahovkai vízerőmű zsilipjeit, 28 tartószerkezetből 14 összeomlott, aminek következtében szabályozatlan vízleeresztés kezdődött. A létesítmény alatti vízszint a Dnyeperen több mint 12 méterre emelkedett, az elöntött területen 14 település van – ezek összlakossága 22 ezer ember -, és összesen mintegy 80 település kerülhet víz alá.
Vlagyimir Leontyjev, az erőműtől öt kilométerre fekvő, elöntött Nova Kahovka polgármestere kedd este a RIA Novosztyi hírügynökséggel közölte, hogy a vízszint valamelyest, egy-két centiméterrel csökkent. Azt mondta, hogy a városban kialakult helyzet kézben tartható.
Vlagyimir Szaldo, Herszon megye orosz ellenőrzés alá került részének megbízott kormányzója bejelentette, hogy megoldódott Nova Kahovka víz- és élelmiszerellátása. A városban rendkívüli állapotot hirdettek ki.
A nap folyamán a Dnyeper mentén több településről, mintegy 300 házból körülbelül ezer lakost evakuáltak. Az orosz ellenőrzésű bal part alacsonyabb, mint az ukránok kezén levő jobb, ezért ott súlyosabb a helyzet.
Andrej Alekszejenko, a regionális kormány vezetője a Telegram-csatornáján azt írta, hogy Herszon orosz ellenőrzésű részén a legsúlyosabb helyzet a teljesen elárasztott Oleskiben alakult ki. A háború előtt 24 ezres településről csak speciális járművekkel lehetett evakuálni az embereket az ukrán lövések miatt.
A régió Alekszejenko szerint ötezer ideiglenes férőhelyet készített elő az evakuáltak elhelyezésére, de a jövőben továbbiak megnyitására is kész. A vízparti lakosok elszállítására száz autóbuszt állítottak szolgálatba.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma Nova Kahovka, Hola Prisztany és Oleski városba mentőosztagokat küldött.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) terrortámadás címén indított büntetőeljárást a kahovkai vízerőmű megsemmisítése miatt.

Szergej Sojgu: Ukrajna három nap alatt 3715 katonát és 52 tankot veszített

Ukrajna az elmúlt három napban, a rég beígért offenzívája során a front különböző szakaszain 3715 katonát és 52 harckocsit veszített – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium Telegram csatornáján Szergej Sojgu védelmi miniszter.

„A támadási kísérletet meghiúsították, az ellenséget megállították, az orosz katonák és tisztek bátorságot és hősiességet tanúsítottak a harcokban”- hangoztatta a tárcavezető.
„Megismétlem, az ellenség nem érte el céljait, jelentős és aránytalan veszteségeket szenvedett” – tette hozzá.
Sojgu szerint szombaton két ukrán dandár öt irányban próbált meg előrenyomulni, de nem járt sikerrel, és 300 katonát veszített, majd egy nappal később öt dandár segítségével hét irányban kísérelt meg offenzívát, amelyet megállítottak komoly veszteségeket okozva nekik. Az orosz tárcavezető azt állította, hogy Ukrajna több mint 1600 katonát veszített ezen támadási kísérlet során.
A miniszter szerint az ukrán fegyveres erőknek a front különböző részein megkísérelt összes offenzíváját megállították, aminek következtében az ukránok vesztesége összesen 3715 katona, 52 harckocsi, 207 páncélozott harcjármű, 134 jármű, 5 repülőgép, 2 helikopter, 48 tüzérségi löveg és 53, pilóta nélküli légi jármű. A támadás visszaverése során elszenvedett orosz veszteségeket 71 halottban és 210 sebesültben, 15 harckocsiban, 9 páncélozott harcjárművben, két egyéb járműben és kilenc lövegben adta meg.
A kahovkai vízerőmű felrobbantását és a környező területek elárasztását Sojgu a „kijevi rezsim” számlájára írta, és terrorista bűncselekménynek minősítette. Állítása szerint ez azért történt, hogy az ukrán fél a harctéren elszenvedett kudarcait követően a herszoni régióból erőket csoportosíthasson át a frontra. A miniszter szerint az ukrán erők a Dnyeper jobb partján védelemre akarnak berendezkedni. Közölte, hogy az ukrán ellenőrzés alatt álló dnyiprói vízerőműből megnövelték a vízkibocsátást, ami nagyobb területek elárasztásához vezetett.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz légierő nagyhatótávolságú precíziós fegyverekkel csoportos csapást mért az ukrán fegyveres erők egyik döntéshozó központjára. Az objektumot nem nevezte meg, csak annyit közölt, hogy a célpontot eltalálták.
A beszámoló szerint az Artyomovszk (ukrán nevén: Bahmut) környékén folytatott harcokban az orosz Dél csapatcsoport sikerrel hárította el az ukrán 5. hegyi rohamdandár és a 77. légimozgékonyságú dandár támadásait Klescsijivkánál és Berhivkánál, az egységeknek így sem a beékelődés, sem az átkarolás nem sikerült. A tábornok szerint itt az elmúlt nap folyamán több mint 260 ukrán katona esett el, és öt harckocsi semmisült meg.
A tábornok az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap folyamán a fronton elszenvedett emberveszteségét csaknem négyszáz főben adta meg. A megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai objektumok között nevezett meg két Szu-25-ös és egy Szu-27-es repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert és három lőszerraktárt.
Az orosz külügyminisztérium kedden bekérette a moszkvai belga nagykövetet, akinek tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy ukrajnai diverzánsok az oroszországi Belgorod megye elleni május 22-i terrortámadás során a királyság által átadott fegyverekkel voltak felszerelve. Moszkva felszólította Brüsszelt, hogy ne hunyjon szemet az oroszországi civileket és polgári infrastruktúrát támadni próbáló terroristák kijevi támogatása felett.
Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője New Yorkban bejelentette, hogy az orosz küldöttség a kahovkai vízerőmű ügyében kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását.

Megint több mint 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. június 6-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5568 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4575 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 76 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. június 6-án 82 ember, köztük 41 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az ukrán emberi jogi biztossal tanácskozott a vatikáni békemisszió vezetője

Matteo Zuppi bíboros, a vatikáni békemisszió vezetője Kijevben megbeszélést folytatott Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztossal.

A hétfői találkozóról Lubinec adott hírt Facebook-oldalán. Tájékoztatása szerint beszéltek az oroszok által a háború folyamán elhurcolt ukrán gyerekek hazatérésének ügyéről, illetve az ukrán emberi jogi megbízott beszélt az oroszok által fogva tartott civilek, köztük több katolikus hívő esetéről is.
A találkozón jelen volt Visvaldas Kulbokas érsek, kijevi apostoli nuncius.
Matteo Zuppi bíboros hétfőn érkezett az ukrán fővárosba azzal a céllal, hogy alaposan megismerje az ukrán vezetés álláspontját azzal kapcsolatban: mi módon képzelik el az igazságos béke megteremtését. A Kathpress katolikus hírügynökség jelentése szerint ellátogatott a Kijev melletti Bucsába, ahol az ukrán hatóságok szerint az orosz csapatok tavaly áprilisban meggyilkoltak mintegy négyszáz civilt. A bíboros felkereste azt a bucsai templomot, amelyben az ukránok által háborús bűntettnek minősített gyilkosságokat dokumentálták.
Ferenc pápa május végén bízta meg Matteo Zuppi bíborost, az olasz püspöki kar elnökét azzal, hogy vezessen békemissziót az ukrajnai konfliktus megoldásának megkísérlésére. Azt egyelőre nem közölték, hogy a bíboros elutazik-e Moszkvába is, és ha igen, mikor.
A Szentszék kedd este közleményt adott ki, hangsúlyozva, hogy Zuppi bíboros „rövid, de intenzív” látogatásának, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és a vallási vezetőkkel tartott megbeszéléseinek eredményeit, valamint „a folyamatban levő háború miatt az ukrán nép rettentő szenvedéseiről szerzett közvetlen tapasztalatait” Ferenc pápa figyelmébe ajánlja.
„Mindenképpen hasznosak lesznek annak értékelésére, hogy milyen lépéseket kell tenni humanitárius szinten, valamint az igazságos és tartós béke keresése útján” – olvasható a szentszéki közleményben.

Szergej Sojgu: Ukrajna három nap alatt 3715 katonát és 52 tankot veszített

Ukrajna az elmúlt három napban, a rég beígért offenzívája során a front különböző szakaszain 3715 katonát és 52 harckocsit veszített – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium Telegram csatornáján Szergej Sojgu védelmi miniszter.

„A támadási kísérletet meghiúsították, az ellenséget megállították, az orosz katonák és tisztek bátorságot és hősiességet tanúsítottak a harcokban”- hangoztatta a tárcavezető.
„Megismétlem, az ellenség nem érte el céljait, jelentős és aránytalan veszteségeket szenvedett” – tette hozzá.
Sojgu szerint szombaton két ukrán dandár öt irányban próbált meg előrenyomulni, de nem járt sikerrel, és 300 katonát veszített, majd egy nappal később öt dandár segítségével hét irányban kísérelt meg offenzívát, amelyet megállítottak komoly veszteségeket okozva nekik. Az orosz tárcavezető azt állította, hogy Ukrajna több mint 1600 katonát veszített ezen támadási kísérlet során.
A miniszter szerint az ukrán fegyveres erőknek a front különböző részein megkísérelt összes offenzíváját megállították, aminek következtében az ukránok vesztesége összesen 3715 katona, 52 harckocsi, 207 páncélozott harcjármű, 134 jármű, 5 repülőgép, 2 helikopter, 48 tüzérségi löveg és 53, pilóta nélküli légi jármű. A támadás visszaverése során elszenvedett orosz veszteségeket 71 halottban és 210 sebesültben, 15 harckocsiban, 9 páncélozott harcjárművben, két egyéb járműben és kilenc lövegben adta meg.
A kahovkai vízerőmű felrobbantását és a környező területek elárasztását Sojgu a „kijevi rezsim” számlájára írta, és terrorista bűncselekménynek minősítette. Állítása szerint ez azért történt, hogy az ukrán fél a harctéren elszenvedett kudarcait követően a herszoni régióból erőket csoportosíthasson át a frontra. A miniszter szerint az ukrán erők a Dnyeper jobb partján védelemre akarnak berendezkedni. Közölte, hogy az ukrán ellenőrzés alatt álló dnyiprói vízerőműből megnövelték a vízkibocsátást, ami nagyobb területek elárasztásához vezetett.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz légierő nagyhatótávolságú precíziós fegyverekkel csoportos csapást mért az ukrán fegyveres erők egyik döntéshozó központjára. Az objektumot nem nevezte meg, csak annyit közölt, hogy a célpontot eltalálták.
A beszámoló szerint az Artyomovszk (ukrán nevén: Bahmut) környékén folytatott harcokban az orosz Dél csapatcsoport sikerrel hárította el az ukrán 5. hegyi rohamdandár és a 77. légimozgékonyságú dandár támadásait Klescsijivkánál és Berhivkánál, az egységeknek így sem a beékelődés, sem az átkarolás nem sikerült. A tábornok szerint itt az elmúlt nap folyamán több mint 260 ukrán katona esett el, és öt harckocsi semmisült meg.
A tábornok az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap folyamán a fronton elszenvedett emberveszteségét csaknem négyszáz főben adta meg. A megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai objektumok között nevezett meg két Szu-25-ös és egy Szu-27-es repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert és három lőszerraktárt.
Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője New Yorkban bejelentette, hogy az orosz küldöttség a kahovkai vízerőmű ügyében kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását.

Menczer Tamás: azonnali tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség

A dél-ukrajnai Noha Kahovkában lévő gát felrobbantása is bizonyítja, hogy azonnali tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára kedden közösségi oldalán.

Menczer Tamás azt írta: az ukrajnai háború szörnyen gyilkos és pusztító. Elborzasztó felvételeket látni és híreket hallani, több tízezer embernek veszett oda mindene, óriási tömegeknek ment tönkre az életük.
Úgy fogalmazott: életet menteni csak békével lehet.
Ha a tűzszünetről és a tárgyalásról már tegnap döntöttek volna, ma hajnalban ez a tragédia nem történt volna meg – jegyezte meg Menczer Tamás.
A bejegyzéshez hozzáfűzte: Magyarország továbbra is a béke pártján áll, és amíg rajtunk múlik, ott is fog maradni.

Az EU és az Európa Tanács is elítélte a Nova Kahovka-i víztározó gátja elleni robbantásos támadást

Az Európai Unió és strasbourgi székhelyű Európa Tanács is elítélte a Nova Kahovka-i víztározó gátja ellen kedd reggel elkövetett robbantásos támadást, ami miatt – mint írták – civileket kell evakuálni a térségből, és súlyos ökológiai kár fenyeget.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos közös nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy az ukrán polgári infrastruktúra elleni orosz támadások „példátlan szintet értek el” a vízerőmű gátjának megsemmisítésével.
A robbantásos merénylet az orosz atrocitások új dimenzióját képviseli, és a nemzetközi jog, különösen a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősülhet – írták.
Azzal pedig, hogy a gát vízszintjének csökkenése befolyásolja a zaporizzsjai atomerőmű reaktorainak hűtővízhez való hozzáférését, Oroszország megsérti a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vonatkozó határozatait, valamint a NAÜ nukleáris biztonság és védelem biztosítására vonatkozó alapelveit. Ez felelőtlen és teljességgel elfogadhatatlan – húzták alá.
Az uniós tisztségviselők emlékeztettek: a létfontosságú polgári infrastruktúra elleni támadások háborús bűncselekménynek minősülhetnek. Hangsúlyozták, szándékuk annak biztosítása, hogy a háborús bűncselekmények vagy más súlyos bűncselekmények valamennyi kitervelőjét, elkövetőjét és társaikat a nemzetközi joggal összhangban felelősségre vonják.
A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács nyilatkozata szerint Oroszország teljes felelősséggel tartozik a nemzetközi humanitárius jog megsértéséért és a háborús bűnökért, beleértve a polgári és kritikus infrastruktúrák elleni támadásokat is. Oroszország meggondolatlan cselekedete számos civil kényszerű kitelepítéséhez vezetett, és újabb humanitárius válság kockázatát jelenti – figyelmeztettek.
Az Európa Tanács eltökélt szándéka, hogy támogassa és előmozdítsa az elszámoltathatóság biztosítására irányuló nemzeti és nemzetközi erőfeszítéseket – tették hozzá.
A nyilatkozatot Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára, Edgars Rinkevics, Lettország külügyminisztere, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke, valamint Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke írta alá.

Zelenszkij: egy hét múlva válnak ismertté a kahovkai vízerőmű felrobbantásának következményei

A kahovkai vízerőmű felrobbantásának következményei nagyjából egy hét múlva, a vízszint stabilizálódása után válnak ismertté – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, az újságírók ukrajnai napja alkalmából megtartott sajtótájékoztatóján.

„Becslésünk szerint 35-70 település kerülhet víz alá. Tudjuk, hogy nagy gondok lesznek az ivóvízellátással az egész országrészben, és nemcsak Herszon megyében, hanem a dnyipropetrovszki és a zaporizzsjai régiókban is. A tragédia következményei majd akkor lesznek ismertek, amikor a kiömlött víz már visszahúzódott. Kiderül, mit hagyott maga után” – fogalmazott az államfő.
Zelenszkij felfedte, hogy az ukrán különleges szolgálatok már korábban tervet dolgoztak ki arra az esetre, ha a kahovkai tározó gátja felrobbanna. Ukrajna tudott arról, hogy az oroszok 2022-ben aláaknázták a gátat – tette hozzá.
„Ez az információ a hírszerzésünktől származott, majd megosztottuk partnereinkkel, akik így megtudták, hogy az Oroszországi Föderáció a velük együttműködő helybeliekkel már tavaly aláaknázta a gátat” – fejtette ki.
Zelenszkij kedden újabb haditanácsot hívott össze, amelyen meghallgatta a hírszerzésnek a kahovkai vízerőművel kapcsolatos jelentését. „A fő következtetés az, hogy a robbanás szándékos volt, de nem tervszerű. Viszont a gát összeomlása nem akadályozta meg Ukrajnát abban, hogy felszabadítsa saját területeit” – írta az elnök a Twitteren.
A kahovkai vízerőművet üzemeltető Ukrhidroenergo állami vállalat közleményében azt írta: a hét végére a víztározó megszűnik létezni. „A kahovkai tározóból kiömlő víz tetőzése várhatóan június 7-én délelőtt következik be, és 2-4 napon belül a tározó teljesen kiürül” – jelentette ki a vállalat vezérigazgatója. Ihor Szirota szerint ezt a forgatókönyvet figyelembe véve az árvíz sújtotta területeken a vízszint stabilizálódása valószínűleg a következő 4-5 napban bekövetkezik.

Novák Katalin: a B9-ek támogatják Ukrajnát és a béke mielőbbi helyreállítását

A Bukaresti Kilencek (B9) elkötelezettek Ukrajna további támogatása és mindenekelőtt a béke mielőbbi helyreállítása iránt – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök a NATO közép- és kelet-európai tagországait tömörítő B9-ek államfőinek keddi pozsonyi találkozója után.

A Bukaresti Kilencek (B9 – Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Litvánia, Lettország, Észtország és Bulgária) megbeszéléséhez személyesen csatlakozott Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, illetve videóüzenetben Volodimir Zelenszkij ukrán államfő is. A fő téma Európa biztonságának és stabilitásának megerősítése volt.
A keddi találkozón a Bukaresti Kilencek közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kifejezték közös elkötelezettségüket Ukrajna további támogatása és mindenekelőtt a béke mielőbbi helyreállítása iránt.
Novák Katalin a megbeszélés témái közül kiemelte az ukrajnai civileket sújtó, megmagyarázhatatlan, brutális és tragikus támadásokat. Mint emlékeztetett, elnök társai többségéhez hasonlóan együttérzését személyesen is kifejezte korábbi ukrajnai látogatása során.
A magyar államfő hozzátette, hogy a kedden elfogadott nyilatkozat elítéli Oroszország igazolhatatlan támadását és elismeri Ukrajna önvédelemhez való jogát.
A B9-eknek továbbra is készen kell állniuk a humanitárius segítségnyújtásra – mutatott rá, hozzátéve: Magyarország a háború kezdete óta kétmillió menekültet fogadott Ukrajnából.
Novák Katalin felhívta a figyelmet az Ukrajna jövőjével kapcsolatos gondolkodás fontosságára is: a B9-eknek jelen kell lenniük Ukrajnában a háború utáni újjáépítés során és azt követően is – közölte.
Fontos azonban az, hogy ne hangozzanak el valószínűtlen ígéretek – hangsúlyozta, hozzáfűzve: Ukrajna számára kulcsfontosságú, hogy a katonai döntéseket reális elvárások alapján hozza meg.
A magyar államfő kifejtette: a B9-ek hívei annak, hogy perspektívát nyújtsanak Ukrajna NATO-tagságára, ahogy hívei a szövetség „nyitott ajtók” politikájának is.
A NATO- és EU-tagság elérése érdekében ezért további reformokra bátorítják Ukrajnát – számolt be Novák Katalin, saját álláspontjaként hozzátéve: mindez az ukrajnai kisebbségi jogok tiszteletben tartását is érinti.
A köztársasági elnök felhívta a figyelmet a Nyugat-Balkán stabilitásának fontosságára is, ez ugyanis alapvető feltétele egész Európa stabilitásának – mutatott rá.
Mint emlékeztetett, Magyarország földrajzilag két válságzóna között helyezkedik el; nemrég például számos magyar katona sérült meg a koszovói zavargásokban a KFOR misszió tagjaként – idézte fel Novák Katalin.
Jens Stoltenberg a keddi találkozó után saját Twitter-fiókjában a Novák Katalinnal lezajlott eszmecseréjét emelte ki: mint fogalmazott, jó megbeszélést folytatott a „megbecsült szövetséges” Magyarország köztársasági elnökével.
Novák Katalin a közösségi médiában arra is emlékeztetett: „Magyarország egy erős NATO-ban érdekelt, ezért is teljesíti a vállaltnál korábban, hogy GDP-je 2%-át költi védelmi kiadásokra.”

Ukrán elnöki tanácsadó: egy orosz gépesített dandár robbanthatta fel a kahovkai vízerőművet

Előzetes információk szerint az orosz fegyveres erők 205. gépesített lövészdandárja robbantotta fel a kahovkai vízerőművet – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója kedden egy tévéműsorban.

„Hírszerzésünk már szolgáltat adatokat arról, hogy ki tette ezt az orosz katonai alakulatokból: a 205. gépesített lövészdandár” – mondta a tisztségviselő. Podoljak emlékeztetett arra, hogy a genfi egyezmények szerint egy vízerőmű „felrobbantása kétségtelenül tömegpusztító fegyverek válogatás nélküli használatának” minősül.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál megjegyezte, hogy az orosz erők 205. gépesítette lövészdandárjának katonát hosszú ideig tartózkodtak a kahovkai vízerőmű területén. A dandár az első csecsenföldi háborúban való részvételéről ismert, és mottója: „205 brigád, még a pokolból is visszatérünk.” Most többnyire mozgósított emberek harcolnak az alakulatban Oroszország különböző részeiből. A dandár parancsnoka a 40 éves Eduard Sandura alezredes – tette hozzá az ukrán hírportál.
Olekszandr Prokugyin, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója szintén a tévéműsorban közölte, hogy már kora reggel nyolc települést és a megyeszékhely, Herszon városának egy lakóövezetét teljesen vagy részben elöntötte a víz a kahovkai vízerőmű orosz megszállók általi felrobbantása következtében. Hozzátette: szervezik az elöntött települések lakóinak buszokkal történő evakuálását Herszon városába, illetve a szomszédos Mikolajiv megye központjába, onnan pedig a nyugat-ukrajnai Hmelnickijbe, Odesszába, az ország középső részében, Kirovohrad megyében lévő Kropivnickijbe, továbbá Kijevbe és Ukrajna más városaiba.
Az ukrán katasztrófavédelem tájékoztatása szerint helyi idő szerint 15 óráig mintegy 1300 embert menekítettek ki a helyi hatóságok az országos rendőrség munkatársainak és önkénteseknek a segítségével. Natalia Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője közben sajtótájékoztatóján a Dnyeper folyó balpartján kialakult helyzetről szólva kijelentette: Oroszország elnémította a kommunikációs összeköttetéseket, hogy az emberek ne kerülhessenek kapcsolatba az Ukrajna által ellenőrzött területtel, és ne kapjanak onnan hozzáértő tanácsokat a túlélésre.
A kahovkai vízerőmű felrobbantása miatt legalább 150 tonna motorolaj került a Dnyeper (Dnyipro) folyóba és komoly veszélye van annak, hogy még további 300 tonna kerülhet bele. Az árvíz nyolcvan települést fenyeget – jelent meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök honlapján, miután az államfő rendkívüli ülésre hívta össze az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) tagjait. Az eddigi értesülések szerint a robbantásnak nincsenek sem civil, sem katonai áldozatai. A védelmi tanács elrendelte a civilek evakuálását a veszélyeztetett zónákból, és a kahovkai tározótól függő települések ivóvízzel való ellátását.
Dmitro Kuleba külügyminiszter szörnyű háborús bűnnek és valószínűleg az elmúlt évtizedek legnagyobb, Európában bekövetkezett ember okozta katasztrófájának nevezte a kahovkai vízerőmű elleni orosz támadást. „Oroszország lerombolta a kahovkai gátat, ami az elmúlt évtizedek talán legnagyobb ember okozta katasztrófáját okozta Európában, és civilek ezreinek életét veszélyezteti. Ez egy szörnyű háborús bűn. Az egyetlen módja annak, hogy megállítsák Oroszországot, a 21. század legnagyobb terroristáját az, ha kiüldözik Ukrajnából” – írta a tárcavezető a Twitteren.
Kuleba közölte még: felháborította, hogy egyes nyugati tömegtájékoztatási eszközök Ukrajna esetleges felelősségére utaltak a kahovkai vízerőmű felrobbantásáért. „Egyes médiumok közzétették, hogy Kijev és Moszkva egymást vádolják a kahovkai gát lerombolásával, ez bennem felháborodást vált ki, mert ez a tényeket és a propagandát egy szintre állítja” – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna hatalmas humanitárius és környezeti válsággal néz szembe.
Denisz Smihal miniszterelnök nyilvánosságra hozta az illetékes állami bizottság által meghatározott elsődleges feladatokat. Szavai szerint prioritást élvez a lakosság evakuálása, az ivóvíz biztosítása, és a zaporizzsjai atomerőmű biztonságos működésének szavatolása, ugyanis a kahovkai víztározó látja el hűtővízzel a nukleáris létesítményt. A kormányfő kiemelte, hogy a zaporizzsjai atomerőműben a helyzet egyelőre ellenőrzés alatt áll. „Fontos viszont, hogy megelőzzük a legrosszabb forgatókönyv kialakulását” – tette hozzá. Tájékoztatott arról, hogy helyi idő szerint 13 órakor különvonatok is indulnak a veszélyeztetett települések lakóival Ukrajna más régióiba.
Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök közben arról számolt be, hogy a főváros környékét keddre virradóan újabb orosz rakétatámadás érte, aminek következtében egy kollégium épülete és több mint húsz gépjármű rongálódott meg. Személyi sérülésekről nem érkezett jelentés.

Kiálltak Ukrajna további támogatása mellett a Bukaresti Kilencek államfőinek pozsonyi találkozóján

Kiálltak Ukrajna további töretlen támogatása mellett a Bukaresti Kilencek (B9 – Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Litvánia, Lettország, Észtország és Bulgária) államfői kedden Pozsonyban tartott találkozójukon.

A pozsonyi fórum központi témái az Ukrajnában zajló konfliktus és annak következményei, illetve ennek összefüggésében a közép-európai régiót érintő biztonsági kérdések voltak. A találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón a fórum résztvevői kinyilvánították szándékukat Ukrajna további támogatása mellett, hangsúlyozták az ezzel kapcsolatos közös álláspont fenntartásának fontosságát, valamint a NATO keleti szárnya megerősítésének szükségességét, utóbbival összefüggésben pedig felvetették a tagországok védelmi kiadásai emelésének lehetőségét is.
Zuzana Caputová szlovák államfő, a találkozó házigazdája a közös sajtótájékoztatón azt állította: „viszonylag jól sikerült elviselni” az ukrajnai háború kezdete után kialakult energiaválságot, s – mint mondta – „már csökken az infláció”, s mindez annak köszönhető, hogy sikerült megőrizni az egységet. Hozzáfűzte: ezért az egységes álláspont fenntartása a továbbiakban is nagyon fontos. E megállapításban a szlovák elnök szavai szerint a találkozó minden résztvevője egyetértett.
Andrzej Duda lengyel államfő, aki produktívnak nevezte a találkozót, úgy vélekedett: ki kell tartani azon álláspont mellett, hogy Oroszországnak anyagi jóvátételt kell majd fizetnie a háború következményeiért és felelősségre kell vonni a konfliktusért felelős orosz vezetőket is. Duda szerint emelni kell a NATO tagországokban a védelemre költött anyagi források mértékét. „A NATO-n belül a védelmi kiadásokra megszabott 2 százaléknyi GDP-nek nem a felső határnak, hanem a küszöbnek kell lennie” – fogalmazott Duda.
Klaus Iohannis román államfő beszédében azt állította: „Oroszország továbbra is a legnagyobb veszélyforrás Európa számára”, s ezért erősíteni kell a NATO keleti szárnyának védelmét, valamint támogatni kell a háború közelében lévő (nem NATO-tag) országok fegyveres védelmi lehetőségeinek erősítését is.
A találkozón ugyancsak részt vett Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, aki a rendezvény megnyitóján mondott köszöntőjében a NATO júliusban esedékes vilniusi találkozójával kapcsolatban úgy vélekedett: ott olyan megegyezés születik a résztvevő országok részéről, amellyel tovább emelik majd az Ukrajnának nyújtott támogatásokat, oly módon, hogy az ország elérhesse az észak-atlanti szövetség sztenderdjeit.
A pozsonyi találkozó résztvevői az általuk elfogadott zárónyilatkozatban leszögezték: megerősítik töretlen támogatásukat Ukrajna függetlensége és a nemzetközileg elismert határok szerinti területi egysége irányában, mivel – mint írták – „ez az egyedüli út vezet ahhoz, hogy Európában sikerüljön újrateremteni a békét, és a szabályokon alapuló rendet.”
A zárónyilatkozatban kijelentették: támogatják Ukrajnát a béke megteremtésében, az önmaga által meghatározott feltételek mellett, s ez a támogatás „addig tart majd, amíg szükséges.” A dokumentumban rámutattak: továbbra is fenn kívánják tartani az Oroszországra irányuló nemzetközi nyomásgyakorlást, szankciók formájában is. Előrebocsátják: a júliusban esedékes vilniusi NATO-csúcstalálkozón tovább akarják erősíteni a segítségnyújtást Ukrajnának, s ezzel összefüggésben egy nagyobb, többéves időszakra szóló, komplex támogatási csomag elfogadása a cél.
A Bukaresti Kilenceket a NATO keleti szárnyát alkotó országok alkotják, a csoportosulás néhány éve Lengyelország és Románia kezdeményezésére jött létre. A keddi, pozsonyi volt a csoport tagjainak nyolcadik találkozója.

Kijev: a Hetek és az EU fontolja meg új szankciók bevezetését Oroszország ellen a kahovkai vízerőmű felrobbantása miatt

Az ukrán külügyminisztérium kedden közleményben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy határozottan ítélje el a dél-ukrajnai, herszoni régióban található kahovkai vízerőmű elleni orosz támadást.

„A kahovkai vízerőmű gátjának felrobbantása ember által előidézett és környezeti terrorizmus, az elmúlt évtizedek legnagyobb, ember okozta katasztrófája Európában, az ukránok elleni orosz népirtás újabb megnyilvánulása. Ez a Kreml válasza azoknak az országoknak, amelyek béketárgyalásokra szólítanak fel az Oroszországi Föderációval – hangsúlyozta az ukrán tárca. A külügyminisztérium felhívta a nemzetközi közösséget, hogy csatlakozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervének végrehajtásához, különös tekintettel a környezetpusztítás elleni küzdelemre, a nukleáris és energiabiztonságra.
A minisztérium a Hetek (G7) országcsoporthoz és az EU-hoz fordult azzal a felhívással, hogy fontolják meg új szankciók bevezetését Oroszországgal szemben. Különösképpen az orosz rakéta- és a nukleáris ipart érintő büntetőintézkedések meghozatalát sürgeti a tárca.
Ukrajna az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésének összehívását is kezdeményezni szándékozik, és az orosz terrortámadás kérdését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetőségi ülésére kívánja vinni, valamint az EU polgári védelmi mechanizmusának aktiválását is el szeretné érni – derült ki a közleményből.
A Jevropejszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Dmitro Kuleba külügyminiszter keddi Twitter-bejegyzésében szörnyű háborús bűnnek és valószínűleg az elmúlt évtizedek legnagyobb, Európában bekövetkezett, ember okozta katasztrófájának nevezte a kahovkai vízerőmű elleni orosz támadást.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine