Az orosz-ukrán háború 467. napja – FRISSÜL

Immár négyszázhatvanhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Kreml: Putyin nem mondott rendkívüli beszédet

Nem tartott rendkívüli televíziós és rádiós beszédet Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn, az egyes hálózatokon megjelent videó hackertámadás eredménye – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.

„(Beszéd) biztosan nem volt. Néhány régióban valóban történt hackertámadás. Konkrétan tudom, hogy hackertámadást követtek el a Mir rádió és néhány hálózat ellen. Mostanra mindezt leállították, a helyzetet rendezték. A szolgálatok vizsgálatot indítottak” – mondta a Kreml szóvivője.
A Rigában szerkesztett Meduza ellenzéki portál közölte, hogy az oroszországi Rosztov, Belgorod és Voronyezs megyében több rádió hétfőn olyan „Putyin-beszédet” sugározott, amely szerint „ukrán csapatok hatoltak be” az országba, ami miatt az érintett régiókban „hadiállapotot hirdettek ki”. A bejelentés a lakosságot Oroszország belsejébe való evakuációra szólította fel, és azt állította, hogy „általános mozgósítás” következik.
A Meduza idézte a Belgorodi megye operatív törzsét és a voronyezsi regionális kormányt, amely közölte, hogy „rádiófrekvenciákat törtek fel”, pánikkeltés céljával. A helyi vezetés biztosította a lakosságot, hogy „nincs ok az aggodalomra”.
Az ukrajnai háború kezdete óta az orosz rádióállomások és tévécsatornák több régióban közöltek már a műsorukba kívülről bejuttatott híreket és bejelentéseket, arra is volt példa, hogy hamis légiriadót hirdettek ki. A hatóságok akkor is hackertámadásról számoltak be, de arról nem érkezett bejelentés, hogy az elkövetőket azonosították volna.
Oleg Krjucskov, a 2014-ben elcsatolt Krím régióvezetőjének tanácsadója vasárnap közölte, hogy a félszigeten több kábelszolgáltató adását feltörték. Ezeknél a jeladást felfüggesztették, a felszíni televíziós műsorszórás viszont zavartalan.

Nagyszabású ukrán támadás meghiúsításáról számolt be az orosz katonai szóvivő

Nagyszabású offenzívát indítottak az ukrán fegyveres erők öt frontszakaszon a donyecki régió déli részén vasárnap reggel, amely nem járt sikerrel – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője hétfőre virradóra.

A tábornok szerint az ukrán fél stratégiai tartalékának 23. és 31. gépesített dandárját vetette be, más katonai egységek és alegységek támogatásával. Mint mondta, a támadásban összesen hat gépesített és két harckocsizászlóalj vett részt. Beszámolója szerint az ukrán hadsereg célja az volt, hogy áttörje az orosz védelmet a front Kijev szerint legsebezhetőbb szakaszán.
„Az ellenség nem érte el a céljait, nem járt sikerrel” – hangoztatta Konasenkov.
A szóvivő éjszakai közlése szerint az orosz Kelet csapatcsoport fellépésének eredményeként az ukrán veszteségek több mint 250 katonát, 16 harckocsit, 3 gyalogsági harcjárművet, 21 páncélozott harcjárművet tettek ki.
A délután kiadott hadijelentésben Konasenkov azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők a donyecki régió déli részén mintegy 300 katonát, 16 harckocsit és 26 páncélozott harcjárművet vesztettek.
Valerij Geraszimov, az egyesített csapatcsoport parancsnoka, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke a beszámoló szerint ebben az időszakban az egyik előretolt ellenőrző ponton tartózkodott „ebben az irányban”.
A Belgorod megye határán vasárnap kitört harcokkal kapcsolatban a katonai szóvivő azt mondta, hogy Novaja Tavolzsanka közelében az orosz hadsereg és határőrség meghiúsította ukrán „terroristák” két csoportjának behatolási kísérletét. Beszámolója szerint a támadók közép-európai idő szerint 12 óra körül polgári létesítményekre leadott intenzív tüzérségi tűz fedezékében megpróbáltak átkelni a Sziverszkij Donyec folyón.
Konasenkov szerint „a kijevi rezsim terrorista alakulata” megsemmisült, tíz fegyverest, két csónakot és egy páncélozott járművet veszítve. Ezenkívül az orosz ütegelhárítás kiiktatott öt ukrán aknavetős szakaszt, egy Grad sorozatvetőt a Harkiv megyei Volcsanszk város közelében, valamint két lengyel gyártmányú Krab önjáró tüzérségi löveget.
A szóvivő szerint az ukrán erők a front egyéb részein az elmúlt nap folyamán további több mint ötszáz embert veszítettek, közülük mintegy 425-öt a Donyeck körzetében vívott harcokban. Beszámolt egy Szu-27-es repülőgép lelövéséről és két lőszerraktár megsemmisítéséről is.

A belga kormány kérdőre vonja Ukrajnát a belga fegyverek oroszországi használatával kapcsolatban

A belga kormány kérdőre vonja Ukrajnát, azokkal a jelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint Belgiumban gyártott fegyvereket használtak az orosz csapatok ellen, Oroszország határain belül – közölte hétfő Alexander de Croo szövetségi kormányfő a belga közmédiának adott nyilatkozatában.

A The Washington Post című amerikai napilap szombaton arról számolt be, hogy Moszkva-ellenes orosz milíciák, akik a múlt héten határon átnyúló támadást indítottak Ukrajnából az oroszországi Belgorod régióba, olyan fegyvereket vetettek be, amelyeket a többi között Belgiumban gyártottak és Ukrajnába szállítottak az ország védekezését segítendő. A The Washington Post szerint ezt fényképek is bizonyítják, és az amerikai hírszerzés is megerősítette az információt.
„Európa fegyvereket szállít Ukrajnának, azzal a feltétellel, hogy kizárólag ukrán területen használhatják fel őket, hogy védekezzenek az orosz erők ellen. Szigorú kontrollt vezettünk be azért, hogy ez így is történjen” – hangsúlyozta a belga miniszterelnök.
De Croo nem tért ki arra, hogy milyen következményekkel jár, ha a jelentések megerősítést nyernek. „Nem szabad elébe menni a dolgoknak, de nagyon fontos hogy kivizsgáljuk ezeket a nagyon komoly állításokat” – tette hozzá.
Ludivine Dedonder belga védelmi miniszter a belga közmédiának elmondta, hogy hivatala felveszi a kapcsolatot az ukrán hatóságokkal. Hangsúlyozta: az ukrán fegyveres erőknek szállított haditechnikai eszközök célja, hogy támogassák őket az orosz agresszióval szemben. Mint mondta, az egyes szállítmányokat kísérő dokumentumok is megerősítik, hogy a fegyvereket csak Ukrajna hivatalos védelmi erői között lehet szétosztani, hacsak Belgium nem ad kivételt.
Belgium tavaly március óta már több ezer az FN Borstal belga hadipari cég által gyártott fegyvert szállított Ukrajnának.

Kijevbe utazik a pápa békeküldötte

Kijevbe utazik Matteo Zuppi bíboros, aki Ferenc pápa békeküldöttnek nevezett ki, hogy megpróbálja előmozdítani az ukrajnai háború politikai rendezését – jelentette be a Vatikán hétfői közleményében.

A közlemény szerint a kezdeményezés fő célja az ukrán vezetés álláspontjának alapos megismerése azzal kapcsolatban, hogy milyen módon képzelik el igazságos béke elérését és érhetik el a feszültség csökkentését.
Ferenc pápa vasárnap ismét a béke mellett állt ki és a háború ellen emelt szót, amikor először adott interjút a RAI1 televíziós csatorna stúdiójában.
„Ez a történet annyi idős, mint maga az emberiség. A békével mindig nyerünk. Lehet, hogy csak egy kicsit, de mégis. A háborúval mindent elveszítünk. Mindent!” – hangoztatta a pápa.
Az ukrajnai válság 2022 februári kezdete óta Ferenc pápa és a Vatikán felajánlotta közvetítő segítségét, de erőfeszítéseik mindeddig eredménytelek voltak.
Zuppit a pápa 2019-ben nevezte ki bíborossá, és a tavalyi olasz püspöki konferencián választották meg a püspöki kar elnökének. A pápa megbízottjaként hétfőn és kedden tartózkodik majd az ukrán fővárosban.
Matteo Zuppi a római székhelyű Szent Egyed (Sant’Egidio) közösségből származik, amely a béke és igazságosság szószólója, és 1992-ben sikeres közvetítése révén vetettek véget a mintegy egy millió halálos áldozatot követelő mozambiki polgárháborúnak.

Megint közel 12 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. június 4-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5457 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6332 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 59 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Kormányzó: ukrán diverzánsok hatoltak be Belgorod megyébe

Ukrán diverzánsok hatoltak be Novaja Tavolzsanka községbe, ahol az orosz erők harcban állnak velük – közölte Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója videóüzenetben vasárnap a Telegram-csatornáján.

Gladkov arra reagált, hogy az Orosz Önkéntes Hadtest elnevezésű, az ukrán oldalon harcoló fegyveres csoport találkozót ajánlott fel neki a településen, valamint foglyok átadását. Sajtóértesülések szerint két orosz katona esett a fogságukba.
„Láttam az aljasok, gazemberek, gyilkosok és fasiszták felhívását, akik állítólag találkozót akarnak velem, felajánlva, hogy beszélnek velem a foglyokért cserébe. Valóban behatoltak, Novaja Tavolzsankában harc folyik a diverzáns- és felderítőcsoporttal. Remélem, hogy mindannyijukat megsemmisítik, másképp nem is lehet” – mondta a kormányzó.
Hangot adott feltételezésének, hogy a túszokat már megölték, de – mint mondta – egy órán át biztonságos tárgyalási lehetőséget ajánl a támadóknak a sebekinói közúti határátkelőnél. A behatolók eredetileg Novaja Tavolzsanka templomába várták volna a kormányzót.
Az orosz védelmi minisztérium vasárnap koraeste arról tett bejelentést, hogy a nyugati katonai körzet és a határőrizet alegységei észlelték, hogy „ukrán terroristák egy diverzáns- és felderítő csoportja” megkísérelt átkelni egy folyón Novaja Tavolzsanka közelében. A tárca tájékoztatása szerint az ellenség, miután tüzérségi csapást mértek rá, szétszóródott és visszavonult.
Gladkov korábban elmondta, hogy az elmúlt 24 órában 569 ukrán tüzérségi belövés érte Belgorod megyét, ebből 519 a Sebekinói járást. Közölte, hogy a lakóépületek elleni célzott támadások következtében két nő életét vesztette, további két civil megsebesült.
A kormányzó vasárnap reggel azt javasolta a leggyakrabban támadott települések lakosainak, hogy ideiglenesen hagyják el otthonukat. Tájékoztatása szerint több mint négyezer embert helyeztek el ideiglenes szálláson. Napközben Gladkov arról számolt be, hogy Belgorod városban működésbe lépett a légvédelem.
Az orosz védelmi minisztérium május 22-én számolt be az Ukrajna irányából történt betörés visszaveréséről és több mint hetven támadó megsemmisítéséről a belgorodi régióból. Június 1-jén a tárca arról adott ki tájékoztatást, hogy a hadsereg és a határőrség ugyanezen a határszakaszon meghiúsított egy hasonló kísérletet, és több mint félszáz fegyverest semmisített meg.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című heti műsorában azzal kapcsolatban, hogy a Nyugat elzárkózik a belgorodi régió elleni ukrán támadások elítélésétől, rámutatott, hogy ugyanezek az országok „hosszú éveken át nem vették észre a Donyec-medence bombázását.”
„Tudnunk kell, mi a dolgunk, tennünk kell a dolgunkat, és be kell végeznünk a dolgunkat. Nincs számunkra más alternatíva” – mondta Peszkov.
Arra a kérdésre, hogy be kell fejezni, amit Moszkva elkezdett, Peszkov azt hangsúlyozta, hogy Kijev új fegyverekkel, köztük nagyobb hatótávolságú rakétákkal való ellátása „újabb fordulóhoz vezet a feszültség fokozódásának spiráljában”.
„Ez ismételten arra kötelez bennünket, hogy összeszedettebbek, erősebbek, jobban mozgósíthatók legyünk. Hogy folytassuk, amit elkezdtünk” – fogalmazott Peszkov.
A szóvivő, anélkül, hogy konkrétumokba bocsátkozott volna, azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök főparancsnoki minőségében folyamatosan kapott tájékoztatást és adott ki utasításokat kedden, amikor ukrán dróntámadás érte Moszkvát és környékét.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz erők az éjjel nagyhatótávolságú, légiindítású precíziós fegyverekkel mértek csoportos csapást ukrán katonai repülőterekre, parancsnokságokat, radarállásokat, ukrán repülőgépeket, valamint fegyver- és lőszerraktárakat megsemmisítve.
A tábornok az ukrán fegyveres erők elmúlt egy nap alatt elszenvedett emberveszteségét csaknem 600 főben nevezte meg. Mint mondta, közülük mintegy 240 katona a donyecki régió déli részén és Zaporizzsjában vívott harcokban esett el.
A megsemmisített ukrán katonai célpontok között nevezett meg egyebek között egy Dnyipro környéki drónösszeszerelő üzemet, négy vezetésipontot és öt lőszerraktárat.
Szergej Akszjonov, a 2014-ben elcsatolt Krím elöljárója közölte, hogy vasárnapra virradóra az orosz légvédelem öt ukrán drónt lőtt le a félsziget fölött, további négyet pedig leszállásra kényszerített. Az egyik szerkezet lezuhanása Dzsankojében anyagi károkat okozott.
Oleg Krjucskov, Akszjonov tanácsadója közölte, hogy a Krímben több kábelszolgáltató adását feltörték. Ezeknél a jeladást felfüggesztették, a felszíni televíziós műsorszórás az állítása szerint zavartalan.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine