A szakértő szerint továbbra is garantálható a nyugdíjak reálértékének növekedése

2010 óta húsz százalékkal nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke, és ez a folyamat 2024-ben is folytatódni fog.

2024-ben is garantálható a nyugdíjak reálértékének növekedése, hiszen a kormány jövőre is az infláció mértékével megegyező, hat százalékos emelést hajt végre, februárban is lesz – már emelt összegű – 13. havi nyugdíj és nyugdíjprémium is várható – mondta Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője az M1-en.

Beszámolt róla: 2010 óta – gazdasági válságok ellenére is – mintegy húsz százalékkal növekedett a magyar nyugdíjak reálértéke, vásárlóértéke a kormány intézkedéseinek, így a nyugdíjemeléseknek, a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetésének, a nyugdíjprémiumoknak köszönhetően. A jövő évi költségvetésbe a becsült infláció mértékével megegyezően hat százalékkal emelkedő mértékű nyugdíjak kifizetését, és az ugyanilyen mértékben emelkedő 13. nyugdíj kifizetését tervezte be a kormány, valamint – amennyiben 2024-ben a GDP-növekedés is a várt négy százalék környékén lesz – nyugdíjprémiumra is számíthatnak az ellátásra jogosultak – emelte ki.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben az infláció jövőre magasabb lesz a most vártnál, akkor ezt visszamenőleges hatályú korrekció követi majd, azaz a kormány biztosítani fogja az infláció mértékével megegyező emeléseket a nyugdíjasok számára – mondta. Sebestyén Géza szerint a magyar nyugdíjasok szegénységi mutatói sokat javultak 2010 óta, s ma már európai viszonylatban a második helyen áll e tekintetben az ország. Míg Németországban minden ötödik, a balti államok némelyikében pedig minden második nyugdíjast fenyeget az elszegényedés, addig Magyarországon nyolcból csak egyet – emelte ki.

A műsorban utaltak Orbán Viktor miniszterelnöknek a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken elhangzott szavaira is, amelyek szerint Brüsszelből azt javasolják, hogy „ne vegyük el a bankoktól és a nagy cégektől” az extraprofitot, a nyugdíjasoknak, a családoknak kelljen kifizetniük a teljes energiaköltséget. A nemzeti költségvetés kialakítása mindig az adott kormányzat hatáskörébe tartozik, a magyar gazdaság mutatóinak – így a tartható költségvetési hiány, a várhatóan csökkenő államadósság – fényében pedig nincs is semmilyen indok szigorúbb költségvetésre – szögezte le a szakértő.

Illusztráció: MTI/Mohai Balázs