A francia szakszervezetek kedden ismét tiltakozónapot tartanak a nyugdíjreform ellen

Franciaországban 14. alkalommal hirdettek a szakszervezetek keddre országos tiltakozónapot az áprilisban elfogadott nyugdíjreform ellen, amelynek legvitatottabb pontja, a nyugdíjkorhatár 64 évre emelését előíró, szeptember 1-én hatályba lépő rendelet már a hétvégén megjelent a hivatalos közlönyben.

„Minden elképzelést felülmúltunk. A szakszervezetek fél éve mozgósítanak, ez nagyon hosszú idő. A folytatás a keddi részvételen és a június 8-i (nemzetgyűlési) szavazáson múlik” – jelentette ki a Le Journal du dimanche című hetilapban vasárnap megjelent interjúban Sophie Binet, a tüntetéseket szervező CGT szervezet új elnöke, aki szerint még nem késő egy jelentős megmozdulással meggyőzni a kormányt és az államfőt arról, hogy vonják vissza a nyugdíjreformot.

A parlament alsóháza csütörtökön szavaz a korábbi kormánypárti képviselőkből álló, független LIOT csoport javaslatáról, amely a nyugdíjreform visszavonását kezdeményezi. A Charles de Courson centrista képviselő által beterjesztett szöveg elfogadásának nincs sok esélye, miután Emmanuel Macron államfő pártja és a jobbközép Köztársaságiak nem támogatják azt. A javaslat egyébként is a nyugdíjkorhatár megemeléséről szóló cikkely nélkül kerül a plenáris ülés elé, miután az előkészítő bizottsági ülésen a kormánypárti képviselők kivették belőle.

A szakszervezetek közötti összefogást koordináló Cyril Chabanier május közepén már jelezte, hogy a június 8-i tiltakozónap lesz „az utolsó csata” a nyugdíjreform ellen.

A szakszervezetek és a diákszervezetek kedden mintegy 250 városban rendeznek felvonulásokat, amelyeken a rendőrség 400 és 600 ezer közötti résztvevőre számít, Párizsban az előzetes becslések szerint 40 és 70 ezer között lehet a tüntetők száma. A délután kezdődő tiltakozó felvonulás elhalad majd a nemzetgyűlés épülete előtt is. A belügyminisztérium országszerte 11 ezer rendfenntartót mozgósít a tüntetők biztonságának szavatolására és a rendbontások elkerülésére.

A tiltakozónapon az energiaszolgáltatásban, valamint a közlekedésben dolgozók egy része munkabeszüntetést hirdetett: bár a vasúti és a városi tömegközlekedésben várhatóan nem lesznek jelentősebb fennakadások, miután a szerelvények 90 százaléka elindul, a belföldi repülőjáratok mintegy harmadát előzetesen törölték a légitársaságok.

A megmozdulást támogató radikális baloldali Engedetlen Franciaország nevében Manuel Bompard képviselő a Cnews hírtelevízióban azt kérte a franciáktól, hogy „növeljék a lakossági nyomást” a nemzetgyűlésen a nyugdíjreform visszavonása érdekében.

A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődtek százezres tömegdemonstrációk a szakszervezetek felhívására, a tüntetéseket pedig országszerte utcai zavargások kísérték. Miután a francia alkotmánytanács áprilisban jóváhagyta a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62-ről 64 évre emelését előíró törvénytervezetet, amit másnap Emmanuel Macron államfő ki is hirdettetett.

A vasárnapra virradóra megjelent végrehajtási rendeletek meghatározzák, hogy a nyugdíjjogosultság kezdő korhatárát hogyan emelik fokozatosan. A jelenlegi 62 éves nyugdíjkorhatár az 1961. szeptember 1. és december 31. között születettek esetében 62 év és három hónapra nő szeptember 1-én, majd születési évenként további negyedévvel emelkedik, és az 1968. január 1. után születettek esetében eléri a 64 évet.

A fokozatos emelés másképp vonatkozik a nehéz fizikai munkát végző vagy a veszélyes munkakörökben dolgozó alkalmazottakra, akik az úgynevezett „szuperaktív” és „aktív” kategóriába tartoznak: az előbbiek esetében a korhatár fokozatosan emelkedik 52-ről 54 évre (többek között rendőrök, csatornázási munkások, börtönszemélyzet), az utóbbiak esetében pedig 57-ről 59 évre (egyebek mellett egészségügyi dolgozók). A rendeletek a „hosszú életpálya” rendszerét is átalakítják, ez lehetővé teszi, hogy azok, akik fiatalon kezdtek el dolgozni, korábban mehessenek nyugdíjba, mint mások. Mostantól a jelenlegi kettővel szemben négy nyugdíjjogosultsági korhatár lesz: 58, 60, 62 és 63 év azok számára, akik 16, 18, 20 és 21 éves korukban kezdtek dolgozni.