A magyarság nem hagyja magát lefejezni és összeroppantani – a trianoni tragédiára emlékeztek Maroslelén
A trianoni tragédia arra tanít, hogy a magyar emberek minden helyzetből képesek talpra állni, ha áldozatot vállalnak, összefognak és küzdenek – hangzott el a Nemzeti Összetartozás Napján rendezett maroslelei megemlékezésen. A katolikus templom falán található márványtáblánál koszorút helyezett el Lázár János, a térség országgyűlési képviselője, építési és közlekedési miniszter is.
Trianoni megemlékezést tartottak vasárnap délután Maroslelén. A Nemzeti Összetartozás Napján a Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom falán található, az I. és a II. világháborúban elhunyt maroslelei honvédek emlékét őrző márványtáblánál várták az emlékezőket.
Drimba Tibor polgármester ünnepi beszédében az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátumot nemzetünk máig legpusztítóbb eseményének nevezte. Emlékeztetett, a világtörténelemben példátlanul súlyos csapást mértek a győztesek a magyarságra, mert méltatlanul és igazságtalanul bennünket tekintettek a legbűnösebb nemzetnek. A történelmi Magyarország területének kétharmada odaveszett, több mint hárommillió magyar került kisebbség létbe, elzárták az országot létfontosságú nyersanyagaitól, vasúthálózatától. „Gyakorlatilag lefejezték az országot, de csodával határos módon Magyarország talpra tudott állni a magyar emberek összefogásának és áldozatvállalásának köszönhetően” – mutatott rá.
Úgy folytatta, az Országgyűlés 2010-ben a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította június 4-ét. „Emlékezzünk ezen a napon a múltunkra, éljünk és tekintsünk a jelenünk és a jövőnk felé!” – mondta. Hozzátette, tanulnunk kell a történelemből, mely folyamatosan akadályokat gördít elénk, például a világjárvány, a szomszédunkban zajló háború vagy a gazdasági nehézségek képében. Drimba Tibor arról beszélt, százhárom évvel a trianoni tragédia után egy ránk kényszerített háború súlyos következményeivel megint megpróbálják lefejezni és összeroppantani a magyarságot, de ezt nem szabad hagynunk. „Hiszem, hogy talpra állunk ebből a helyzetből is, a magyar emberek ismét áldozatot vállalnak, összefognak és küzdenek, mint ezeréves történelmünk során mindig. Nemzetünk és közösségünk összefogásával le tudjuk győzni a nehézségeket” – hangsúlyozta.
Miklós Péter történész arról beszélt, a magyarság a tatárjárástól a török megosztottságon át 1848/49-ig számtalan alkalommal bizonyította államalkotó képességét, illetve azt is, hogy a történelmi magyar állam politikailag, államigazgatásilag, gazdaságilag és erőforrásait tekintve egységes egészet alkot, s értékként és erőként csak így, egységes egészként tud tényezővé válni Európában. A szakember szerint az első világháborúban győztes hatalmak épp ezt akarták megakadályozni, mindenáron meg akarták gátolni, hogy a keleti és a nyugati civilizáció kontaktzónájában egy erős magyar állam létezzen.
„Trianon itt volt köztünk, mindannyian megtapasztalhattuk a két világháború között” – részletezte, s ismertette, hogy a régiónkra is komoly hatást gyakorolt a diktátum. A csanádi püspökség vezetőjét, Glattfelder Gyulát a románok kiutasították Temesvárról, Szegeden ezt követően létesült új egyházmegyei központ. Ugyancsak Szeged fogadta be az elűzött kolozsvári egyetemet, így válhatott egyetemi várossá, Hódmezővásárhely pedig néhány évig otthont adott a máramarosszigeti jogakadémiának. Klebelsberg Kunó, Bethlen István és Horthy Miklós felismerték, hogy a tudás az érték és a kitörési lehetőség, a mai kifejezéssel élve tudásalapú társadalmat igyekeztek kiépíteni, bizonyítva ezzel a magyarság kivételes, kiválasztott, államalkotó Kárpát-medencei szerepét – szögezte le, hozzátéve: a revíziós törekvések békés, illetve fegyveres úton előbb érvényesültek, de a második világháborús vereség és az 1947-es párizsi békeszerződés szentesítette Trianont.
Miklós Péter méltatta a polgári kormány és az Országgyűlés 2010-es döntését, mellyel a Nemzeti Összetartozás Napjává tette június 4-ét, amivel rögzítette, hogy éljünk bárhol a világban, nyelvünket, kultúránkat és identitásunkat tekintve egy nemzet vagyunk. „A mi feladatunk és felelősségünk a határokon kívül és belül, így Maroslelén is az, hogy a magyarság közös jövőjéért együttesen cselekedjünk” – hívta fel a figyelmet.
A megemlékezésen részt vett Lázár János, a térség országgyűlési képviselője, építési és közlekedési miniszter is. A tárcavezető, valamint Drimba Tibor és önkormányzat képviselői, valamint a településen működő civil szervezetek egyaránt koszorúkat helyeznek el a márványtáblánál.
Címkék:
Lázár János Maroslele magyarság nemzet Trianon Drimba Tibor Miklós Péter Nemzeti Összetartozás Napja békediktátum trianoni békeszerződés békeszerződés trianoni békediktátum
