Az orosz-ukrán háború 464. napja – FRISSÜL

Immár négyszázhatvannegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán kormányzó: orosz csapás érte Harkiv megyét, áldozatok

Az orosz erők két irányított légibombával mértek csapást pénteken a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Kupjanszk város térségére, a támadás következtében két helyi lakos meghalt, négy megsérült, köztük egy hároméves gyerek – közölte Oleh Szinyehubov megyei kormányzó a Facebookon. „Az ellenség ismét két irányított légibombával csapott le a kupjanszki járásban lévő Kivsarivka falura. Egy lakóépület megsérült, két ember meghalt, egy idős férfi és egy nő. rajtuk kívül három nő és egy 3 éves kisfiú szenvedett sérüléseket” – írta a kormányzó. Hozzátette, hogy a mentést végzők jelenleg is dolgoznak a helyszínen.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében arról tájékoztatott, hogy az ukrán erők az elmúlt napban 15 ellenséges támadást vertek vissza, megsemmisítettek két orosz lőszerraktárt és két elektronikus hadviselési állomást. Pénteken az orosz erők 62 légi- és 15 rakétacsapást indítottak, és mintegy húsz támadást intéztek rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok és települések állásai ellen. Az orosz csapatok továbbra is Luhanszk és Donyeck megyék teljes megszállására törekednek, erre összpontosítják fő erőfeszítéseiket. A nap folyamán 15 támadást indítottak a térségben, de az ukrán csapatok mindegyiket visszaverték – írta a kijevi katonai vezetés.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 540-nel 208 910-re nőtt. A csütörtöki napon az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 15 orosz harckocsit és 27 tüzérségi rendszert.

Ukrán légvédelmi eszközökre mért csapásokról számolt be az orosz katonai szóvivő

Az ukrán katonai infrastruktúra kulcsfontosságú létesítményeit fedező légvédelmi eszközökre mért csapást az orosz légierő nagy pontosságú, légi indítású, precíziós fegyverekkel – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint a péntekre virradóra végrehajtott csapásban minden kijelölt létesítményt eltaláltak. További részletekre nem tért ki.
Konasenkov az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap folyamán elszenvedett emberveszteségét mintegy 260 főben nevezte meg. Azt mondta, hogy a leghevesebb harcok Donyeck körzetében, Avgyijivka irányában folytak, Marjinkánál pedig az Ahmat különleges egység folytatta az előrenyomulást. Ezen a frontszakaszon a tábornok szerint több mint félszáz ukrán katona esett el, és itt vált harcképtelenné az elmúlt nap folyamán megsemmisített, amerikai gyártmányú M777-es tarack közül kettő, valamint egy ugyancsak amerikai gyártmányú Paladin önjáró löveg.
A legnagyobb, 150 főt elérő ukrán veszteséget a donyecki régió déli részéből jelentette Konasenkov. A megsemmisített további ukrán katonai objektumok és haditechnikai eszközök között nevezett meg egy lőszerraktárt és egy Szu-25-ös repülőgépet.
Vlagyimir Rogov, a több mint 70 százalékban elcsatolt Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja kijelentette, hogy Kijev a régióban az ellentámadáshoz csapásmérő alakulatot állított fel, amely már csak parancsra vár. Rogov a Komszomolszkaja Pravda rádióállomásnak nyilatkozva azt mondta, hogy az ukrán erők a régióbeli, orosz kézen lévő Bergyanszk kikötőváros elleni pénteki támadást valószínűleg brit Storm Shadow manőverező repülőgépekkel hajtották végre. A támadás következtében a kikötőben kilencen megsebesültek.

Zelenszkij elrendelte Ukrajna összes óvóhelyének felülvizsgálatát

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken újabb haditanácsülést hívott össze, amelyen elrendelte az ország összes óvóhelyének felülvizsgálatát – tájékoztatott maga az államfő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Zelenszkij – mint írta – kemény választ adott arra, hogy emberek halnak meg óvóhelyeken. Utasította emiatt a stratégiai iparágak miniszterét, hogy végezzen teljes ellenőrzést Kijev összes óvóhelyként működő létesítményében, és tíz napon belül tegyen jelentést. Ihor Klimenko belügyminisztert pedig arra utasította, hogy Ukrajna egész területén végezze el az ellenőrzést.
Ezenkívül a haditanács megvitatta az ukrán légvédelem jelenlegi állapotát, az orosz fenyegetések visszaszorításának szükségességét, a fejlesztési lehetőségeket, figyelembe véve a rendelkezésre álló erőforrásokat, a partnerektől származó segélyeket és Ukrajna saját termelését. Az ülésen a résztvevők áttekintették a frontvonalakon kialakult helyzetet, és meghallgattak egy titkosszolgálati jelentést azokról az országokról, amelyek nemcsak a szankciók megkerülésével, hanem a rakéták és drónok gyártásának növelésével is segítenek Oroszországnak a háborúban. Zelenszkij közölte, hogy a megfelelő döntések előkészítése folyamatban van.
Az ukrán elnök Alar Karis észt államfővel pénteken Kijevben tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: az ukrán ellentámadás eredménye az ukrán területek felszabadítása kell, hogy legyen, és amikor ez megtörténik, az „kézzelfogható” lesz.
„Ez nem egy film, nehéz megmondani, hogyan fogjátok látni az ellentámadást. A lényeg az, hogy Oroszország látja, és nem csak látja, hanem érzi is. És főleg azokról a csapatokról beszélek, amelyek területeinket megszállták” – jegyezte meg. Hozzátette, hogy a háború miatt Ukrajna még nem lehet tagja a NATO-nak. Ugyanakkor hangsúlyozta: az Ukrajnára vonatkozó biztonsági garanciákról egyértelműen ki kell jelenteni, hogy azok az ország NATO-csatlakozásáig érvényesek.
Ivan Fedorov, a dél-kelet-ukrajnai Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került részében lévő Melitopol polgármestere a Telegramon arról számolt be, hogy pénteken az ukrán erők csapást mértek az orosz kézen lévő Bergyanszk kikötőjére. Az előzetes információk szerint a támadás következtében orosz hajók hagyták el a kikötőt. Bergyanszk városi katonai közigazgatásának vezetője, Viktorija Halicina megerősítette, hogy az ukrán erők eltalálták az oroszok állásait. A katonai adminisztráció azt is hozzátette, hogy az előzetes adatok szerint olyan orosz hajók indultak el kifelé a kikötőből, amelyek nemrégiben érkeztek be, hogy „lopott ukrán gabonát és fémet” szállítsanak ki Ukrajnából.

Putyin: meg kell akadályozni a belpolitikai zavarkeltést

Az orosz hatóságok nem engedhetik meg az ország belpolitikai biztonságának aláásását, tekintettel a rosszakarók fokozódó erőfeszítéseire – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács állandó tagjaival pénteken tartott megbeszélésén.

„Önöknek és nekem mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ezt semmilyen körülmények között ne tehessék meg” – hangsúlyozta Putyin.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszországban 190 etnikai csoport él, és rendkívül fontosnak nevezte a közöttük lévő viszony alakulását a biztonság szempontjából is. A zárt ülésen a TASZSZ beszámolója felszólalt Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója és Vlagyimir Kolokolcev orosz belügyminiszter.
Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) pénteken közzétett adatai szerint az oroszoknak Vlagyimir Putyin orosz elnökbe vetett bizalma az elmúlt héten változatlanul 80 százalékos maradt. Az államfő teljesítményének helyeslése 0,2 százalékponttal csökkent, és 76,3 százalékon áll.
A közvélemény-kutatásból, amelyet május 22. és 28. között végeztek el egy 1600 fős felnőtt reprezentatív mintán, kiderült, hogy az orosz kormány tevékenységét a megkérdezettek 49,9 százaléka a támogatja, ami mínusz 0,7 százalékpontos csökkenést jelent az előző héthez képest, Mihail Misusztyin miniszterelnökét pedig 52,9 százalék, ami 0,6 százalékpontos erősödést jelent. Misusztyinban a válaszadók 62,3 százaléka bízik, ami plusz 0,3 százalékpontot jelent.
A parlamenti pártok vezetői közül a kommunista Gennagyij Zjuganovban 36,9 százalék, a Méltányos Oroszország – Az Igazságért pártot vezető Szergej Mironovban 33,4 százalék, a liberális demokrata Leonyid Szluckijban 18,8 százalék, az Új Emberek pártjának élén álló Alekszej Nyecsajevben pedig 9,6 százalék bízik. Az Egységes Oroszország párt támogatottsága 37,9, a kommunistáké 10,5, a liberális demokratáké 9,3 az Igazságos Oroszország – az Igazságért párté 5,8, az Új Embereké pedig 4,4 százalék.

Az Egyesült Államok válaszlépéseket hozott az Új START-szerződés orosz felfüggesztésére

Az Egyesült Államok válaszlépéseket hozott az Új START néven ismert fegyverzetkorlátozási egyezmény orosz megsértése miatt – közölte csütörtökön az amerikai külügyminisztérium fegyverzetellenőrzési irodája (Bureau of Arms Control, Verification and Compliance).

A dokumentum szerint az Egyesült Államok elkötelezett a szerződés teljes és kölcsönös betartása mellett, ennek szellemében hozott intézkedéseket. Az amerikai álláspont szerint a szerződésben való részvétel felfüggesztése – amit Oroszország februárban törvénybe foglalt – jogilag érvénytelen, az orosz eljárás pedig a megállapodás megsértését jelenti.
Az amerikai kormányzati szervezet szerint az amerikai válaszintézkedések a nemzetközi jognak megfelelnek, arányosak, visszafordíthatók, valamint összhangban vannak minden más jogi kötelezettséggel, és azt célozzák, hogy „visszatereljenek egy államot a nemzetközi kötelezettségeinek teljesítéséhez”.
A bejelentett amerikai intézkedések közé tartozik, hogy június 1-től leállítják az orosz fél tájékoztatását az egyezmény által érintett fegyverzetről. A továbbiakban nem ösztönzik az Új START hatálya alá tartozó fegyverzetellenőrzéseket az Egyesült Államok területén, valamint visszavonják a szerződés hatálya alatt dolgozó orosz fegyverzetellenőrök vízumát. Ezen felül a továbbiakban az Egyesült Államok nem bocsát az orosz fél rendelkezésére telemetrikus adatokat interkontinentális ballisztikus rakéták és tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéták kilövéséről.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február végén írta alá az orosz részvétel felfüggesztéséről szóló törvényt, de már tavaly augusztusban arról tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy ideiglenesen kivonja létesítményeit az szerződés szerinti ellenőrzések alól.
A hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló Új START-szerződést 2010-ben kötötte meg az Egyesült Államok és Oroszország 10 évre, amit 2021-ben további 5 évre meghosszabbítottak.
A dokumentum mindkét félnek előírta nukleáris arzenáljának csökkentését úgy, hogy hét év elteltével, valamint azt követően a fegyverek összesített száma ne haladja meg a 700 hordozóeszközt, (interkontinentális ballisztikus rakéták, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéták és nehézbombázók), valamint 1500-ban korlátozta a robbanótöltetek számát, és 800-ban a telepített és nem telepített indítószerkezetekét.
A szerződésben emellett szerepelt, hogy a két fél kölcsönösen lehetőséget biztosít a szerződés betartásának ellenőrzésére.

Döbbenet: több mint 15 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. június 1-jén 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5958 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 9158 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 63 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. június 1-jén nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Belgorodi ukrán betörési kísérletek visszaveréséről számolt be az orosz védelmi tárca

Visszaverték az orosz katonai és határvédelmi egységek ukrán fegyveresek három arra irányuló kísérletét, hogy behatoljanak Belgorod megyébe, és ott terrortámadást hajtsanak végre a polgári lakosság ellen – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint csütörtökre virradóra, miután intenzív tűz alá vette Belgorod megye polgári létesítményeit, egy harckocsikkal támogatott ukrán „terrorista alakulat” megpróbált behatolni Oroszország területére a Novaja Tavolzsanka település és a Sebekino nemzetközi közúti határátkelő közelében. A támadók ereje a közlemény szerint két gépesített lövésszázadnak felelt meg.
A moszkvai katonai tárca szerint az orosz nyugati katonai körzet légiereje 11, a rakéta- és a tüzérségi erők 77 csapást hajtottak végre, és két alkalommal lángszóró rendszereket is bevetettek. Az orosz katonai fellépés visszaszorította az ukrán támadókat, akiknek a tájékoztatás szerint nem sikerült az államhatár megsértése.
A beszámoló szerint a határ ukrán oldalán több mint félszáz ukrán „terrorista” vesztette életét, valamint négy páncélozott harcjármű, egy Grad sorozatvető és egy kisteherautó semmisült meg.
Sajtójelentések és a közösségi médiában megosztott videó szerint a támadást az ukrán oldalon harcoló Orosz Önkéntes Hadtest és az Oroszország Szabadsága Légió elnevezésű fegyveres szervezet hajtotta végre. Ezek részesei voltak a belgorodi régióba május 22-én történt betörésnek is. Akkor a moszkvai katonai tárca hetvennél több fegyveres és kilenc haditechnikai eszköz megsemmisítéséről számolt be.
Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója közölte, hogy ukrán oldalról éjjel sorozatvetőkből többször is tűz alá vették a határtól négy kilométerre fekvő Sebekino várost, aminek következtében legkevesebb kilenc ember megsebesült. A városban megszakadt az áramszolgáltatás, kigyulladt egy kollégium, és megrongálódott az önkormányzat épülete.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Bátorság Érdemrenddel tüntette ki Vlagyimir Zsdanovot, Sebekino polgármesterét.
Gladkov arról is beszámolt, hogy Belgorodban, egy benzinkút közelében lezuhant és felrobbant egy drón, két embert megsebesítve.
Csütörtökön több – orosz ellenőrzés alá került – településről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Donyeckben két civil életét vesztette.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a napi hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erők elmúlt egy nap alatt elszenvedett veszteségét 660 főben nevezte meg, akik közül elérte a 395-öt azoknak a katonáknak a száma, akik a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el. A tábornok a megsemmisített ukrán katonai objektumok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között két vezetési és megfigyelőpontot, egy lőszerraktárt és egy harckocsit.
Apti Alalaudinov, az Ahmat különleges egység parancsnoka orosz sajtójelentések szerint kijelentette, hogy a donyecki régióban lévő Marjinka település 70 százaléka orosz ellenőrzés alá került. Vitalij Gancsev, Harkiv megye katonai és polgári közigazgatásának Moszkva által kinevezett vezetője úgy nyilatkozott, hogy az orosz erők az Oszkil folyó bal partján Kupjanszk város közvetlen közelébe értek.
Putyin egy nagycsaládosokkal folytatott moszkvai találkozó során kifejezte meggyőződését, hogy a győzelem Oroszországé lesz.
„Efelől nincs kétség, mert a földünket, a népünket és az értékeinket védelmezzük” – hangoztatta.
Az orosz parlament alsóháza csütörtökön megszavazott egy törvénytervezetet az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros orosz-ukrán közös használatáról szóló megállapodás felmondásáról. Az indoklás szerint a donyecki, a zaporizzsjai és a herszoni régió Oroszországhoz való csatlakozása „gyökeresen új helyzetet teremtett az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros körül, amelyek partjai immár kizárólag Oroszországhoz tartoznak”.

Maia Sandu: az Európai Politikai Közösség eltökélt a béke elősegítésében

Az Európai Politikai Közösséget (EPK) alkotó országok vezetői csütörtöki moldovai találkozójukon megerősítették eltökéltségüket annak segítésében, hogy az európai kontinens egészére visszatérjen a béke – jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök a csúcsértekezletet lezáró sajtótájékoztatóján.

Megállapította, hogy a résztvevők egységesnek mutatkoztak Ukrajna támogatásában, és ezzel is bebizonyították, hogy az európai nemzetek egy családot alkotnak.
Mint mondta, a Bulboaca településen tartott találkozón személyesen jelen lévő Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek is megerősítették, hogy mindaddig támogatják Ukrajnát az ellene Oroszország által indított háborúban, ameddig csak szükséges.
Az Európai Politikai Közösség találkozóján 45 európai ország állam-, illetve kormányfője vett részt, valamint az európai uniós központi intézmények vezetői. Ez volt a második csúcsértekezlet, az elsőt tavaly rendezték Prágában.
Maia Sandu beszámolt arról: a találkozón egyetértettek az infrastrukturális hálózatok közti összeköttetések bővítésének fontosságában, az energiaellátás biztonságának növelését szolgáló erőfeszítések fokozásában, továbbá megállapodtak abban is, hogy kiterjesztik közös erőfeszítéseiket az olyan fenyegetések elhárítására, mint a kibertámadások és a félretájékoztatás. Egyes témákban konkrét megállapodások is születtek – tette hozzá.
A csúcstalálkozóhoz kapcsolódva kétoldalú találkozókat is rendeztek. Sandu ezek eredményei közül kiemelte a hazája és az Európai Bizottság között született megállapodást a mobiltelefonos roaming-díjak fokozatos leépítéséről.
Sandu egyúttal megköszönte, hogy a tanácskozás valamennyi résztvevője támogatásáról biztosította Moldovát egyebek között európai integrációs törekvéseiben. Kijelentette, hogy Chisinau immár visszafordíthatatlanul halad az EU-csatlakozás felé.
A közös sajtótájékoztatón Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök bejelentette, hogy a következő EPK-csúcstalálkozót Spanyolországban tartják, a tervek szerint októberben. Méltatta az Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére létrejött fórumot annak kapcsán, hogy „jó keretet ad az európai országok közötti párbeszédre és együttműködésre”, amelyekre fogalmazása szerint jelenleg nagy szükség van.
Különtalálkozót tartott Bulboaca kastélyában Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök is, több nyugati ország képviselőjének közvetítésével. A megbeszélés célja az volt, hogy előmozdítsák a korábban vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah miatt hosszú ideje húzódó fegyveres konfliktust végleg lezárni hivatott békeszerződés kidolgozását.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy Varsó segíteni fogja Ukrajnát az F-16-os harci repülőgépek vezetésére alkalmas pilóták kiképzésében. Beszélt ugyanakkor arról is, hogy Lengyelország nem rendelkezik elegendő Patriot légvédelmi egységgel ahhoz, hogy azokból valamennyit Ukrajna rendelkezésére tudjon bocsátani.
A lengyel kormányfő külön felhívta a figyelmet a fegyvereken kívül más eszközöket – például a migrációt vagy az internetes „hadviselést” – használó hibrid háború veszélyeire. Mint fogalmazott, ezekkel az eszközökkel az Európai Unió stabilitását is megpróbálják megingatni, de próbára teszik a NATO összetartó erejét is.

Ukrán parancsnok: átmenetileg szünetelnek az összecsapások Bahmutnál

Megváltozott a Donyeck megyei Bahmut városánál a hadművelet formátuma, ezért átmenetileg szünetelnek a harcok – jelentette ki Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők szárazföldi erőinek parancsnoka csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott nyilatkozatában.

„A helyzet Bahmut irányában megváltozott. Jelentősen csökkentek az orosz erők rohamai. Első pillantásra úgy tűnik, hogy az ellenség felhagyott a támadó hadműveletek folytatásával a térségben, de ez nem felel meg a valóságnak. Átmenetileg megváltozott a hadművelet formátuma a Wagner orosz zsoldoscsoport alakulatainak kivonása, orosz reguláris, köztük légideszant alakulatokkal való felváltása nyomán. Ezért a jelenlegi helyzet a nyugodtság benyomását keltheti” – magyarázta a katonai vezető, aki jelenleg a harcok övezetében tartózkodik. Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy az orosz erők igyekeznek magukhoz ragadni a kezdeményezést, tartva az ukrán ellentámadástól.
„Az elmúlt napokban az ukrán alakulatok felfüggesztették az előrenyomulást a szárnyakon, mivel ott más fontos feladatokat láttak el. Csoportunk parancsnoksága megfelelő intézkedéseket hoz egységeink harcképességének helyreállítása és az ellenséges szándékok meghiúsítása érdekében” – fűzte hozzá Szirszkij.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy csütörtökön az orosz erők csapást mértek a megyeszékhely, Harkiv ipari övezetében egy létesítményre. A romok alól sértetlenül mentettek ki egy nőt. Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített délelőtti beszámolójában azt írta, hogy az elmúlt napban országszerte hét polgári személy vesztette életét, és 27 sérült meg. Közülük csütörtökre virradóan Kijevben és környékén hárman haltak meg, és 16-an szenvedtek sérüléseket. A kelet-ukrajnai donyecki régióban két civil halt meg, és öt sérült meg az elmúlt napban, a déli Herszon megyében pedig egy helyi lakos vesztette életét, és öt sebesült meg.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége 460-nal mintegy 208 370-re nőtt. Az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett két harckocsit és 14 tüzérségi rendszert.

Szijjártó: nem kerülhet napirendre egy háborúban álló ország NATO-csatlakozása

Nem kerülhet napirendre egy háborúban álló ország csatlakozása a NATO vilniusi csúcstalálkozóján, az észak-atlanti szövetség nem válhat az ukrajnai konfliktus részesévé, az ugyanis a harmadik világháború kockázatával járna – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Oslóban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO informális külügyminiszteri ülését követően arról számolt be, hogy szomszédos államként hazánkban hatványozottan jelentkeznek a háború negatív hatásai, ezért a kormány mielőbb békét szeretne, azonban ez az álláspont továbbra is kisebbségben van a transzatlanti térségben.
Emlékeztetett, hogy a katonai szervezet tavaly kimondta, hogy nem részese az ukrajnai konfliktusnak, s mindent megtesz az Oroszországgal való közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében.
„Számunkra a ragaszkodás ehhez a döntéshez életbevágóan fontos, (…) továbbra is ennek kell lennie az alapnak. Ez kell, hogy meghatározzon mindent, ami a NATO Ukrajnával kapcsolatos tevékenységét, benne a csúcstalálkozóra való felkészülést alakítja” – vélekedett.
„Szerencsére semmifajta olyan jelzés nem érkezett a mai napon sem a külügyminiszteri tanácsülésen, amely kétségbe vonta volna ennek a korábbi döntésünknek az érvényességét” – mutatott rá, kitérvén arra is, hogy a júliusi vilniusi csúcsértekezleten ezt a határozatot meg kell erősíteni és el kell kerülni az eszkalációs kockázat növekedését.
Szijjártó Péter az esetleges ukrán NATO-tagsággal kapcsolatban leszögezte: „világosan kell beszélnünk, egy háborúban álló ország csatlakozása nem kerülhet napirendre”.
„Úgy gondolom, hogy ebben zárt körben egyetértés van, (.) de jól láthatóan azért ilyen határozottan és direkten egyes országok nem mernek vagy nem akarnak fogalmazni a nyilvánosság előtt” – mondta.
„Lehetne kertelni, lehetne hitegetni az ukránokat, hogy a csúcstalálkozón kapnak tagsági menetrendet. De ez nem lenne tisztességes az ukránokkal szemben, nem szabad olyan illúziókat kelteni, amelyek nyilvánvalóan nem fognak valóra válni” – tette hozzá.
Ezután felszólalt az ellen is, hogy az ukrán haderő bármilyen harcászati kiképzésben részesüljön a NATO zászlója alatt, ez ugyanis a konfliktus kiszélesedését eredményezhetné. Szavai szerint a kétoldalú harci kiképzés és a katonai egészségügyi szakemberek képzése rendben van, de a szövetség közös tréningje már ellentmondana a korábbi döntéseknek.
A miniszter közölte, hogy a NATO-főtitkár által az ukrán védelmi képességek erősítése céljából javasolt, évi 500 millió eurós fejlesztési alap kizárólag önkéntes alapon jöhet létre.
Illetve fontosnak nevezte, hogy adott esetben a NATO-Ukrajna Tanács oly módon álljon fel, hogy annak keretében a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását is számon lehessen kérni.
Aláhúzta: nagy a nyomás, hogy Magyarország végre ratifikálja a svéd NATO-csatlakozást, a kormányzat álláspontja azonban világos, hogy ennek az időpontjáról majd az Országgyűlés fog dönteni. „Semmilyen nyomásgyakorlást nem vagyunk hajlandók elfogadni. A magyar parlament szuverén módon fog döntést hozni a ratifikációról, amelyet a kormány természetesen támogat” – fogalmazott.
Valamint tudatta, hogy több kollégája is elismerését fejezte ki a koszovói műveletben szolgáló magyar békefenntartók helytállása kapcsán, amelyre hazánk szerinte is büszke lehet.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a NATO-nak a keleti fenyegetések mellett a délről érkező kihívásokra is figyelmet kell fordítania, például a közel-keleti és afrikai terrorveszély fokozódására, aminek nyomán újabb tömeges migrációs hullámok indulhatnak meg Európa felé.
„Ezért nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy az afrikai és a nyugat-balkáni, valamint a kaukázusi országok védelmi kapacitásait segítsük fejleszteni” – emelte ki.
Majd közölte, hogy az afgán hadsereg finanszírozására befizetett pénzt a kivonulás ellenére sem kapják vissza a NATO-tagállamok, a magyar kormány ezért ebből 320 millió forintot Bosznia-Hercegovina, 120-120 millió forintot Georgia és Moldova, 40-40 millió forintot pedig Jordánia, Mauritánia és Tunézia védelmi képességeinek fejlesztésére irányított át.
Végül rámutatott, hogy Magyarország továbbra is ellenzi az ukrajnai fegyverszállításokat, ráadásul több afrikai ország aggódik amiatt, hogy nehogy ezen eszközök egyszer csak megjelenjenek a földrész amúgy is instabil régióiban.

További támogatásukról biztosították Ukrajnát az az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának résztvevői

További támogatásukról biztosították Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban az Európai Politikai Közösség moldovai csúcstalálkozójának megnyitásakor felszólaló állam- és kormányfők. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO-csatlakozás egyértelmű támogatására kérte a résztvevőket.

A 45 európai ország, valamint az európai uniós központi intézmények vezetőinek részvételével a Chisinau melletti Bulboacában zajló csúcstalálkozót kora délután megnyitva Maia Sandu moldovai elnök úgy fogalmazott: reményei szerint a mostani megbeszéléssel újabb lépést tesznek a kontinens békéje felé. A találkozó abba a folyamatba illeszkedik, amelynek keretében az EU-tagországok és partnereik a szolidaritáson alapuló, erősebb Európára törekszenek – emelte ki. A moldovai államfő már érkezésekor kijelentette, hogy az ukrán határ közelében rendezett nagyszabású találkozó a kontinens növekvő egységét tanúsítja, megerősíti a résztvevők béke iránti elkötelezettségét, Oroszország ukrajnai háborújának elítélését, valamint szolidaritásukat Kijevvel.
Zelenszkij – akinek személyes részvétele csak csütörtökön vált biztossá – közvetlenül Sandu után felszólalva a résztvevők támogatását kérte Kijev NATO-csatlakozási törekvéséhez. Kijelentette, hogy a júliusi NATO-csúcstalálkozón Kijevnek egyértelmű jelzést kell kapnia a szövetségtől a hozzá fűződő viszonyának jövőjét illetően. Újra hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy az európai partnerek segítsék Ukrajnát harci repülőgépekkel, és légvédelmének fejlesztésében is.
Zelenszkij megerősítette, hogy Ukrajna szeretne egy „béke-csúcstalálkozót” szervezni arról, milyen feltétekkel zárható le a háború, de még nem látja elérkezettnek az időt erre. Kijev fő törekvése, hogy minél több országot nyerjen meg a részvételre – fejtette ki.
A moldovai találkozó megnyitása után elhangzott nyilvános felszólalásában Mark Rutte holland miniszterelnök úgy fogalmazott: Kijevnek győznie kell a háborúban, és ehhez további katonai és pénzügyi támogatást kell kapnia európai partnereitől, de a kontinensen kívülről is.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője leszögezte: a találkozó egyik célja a nemzetközi jog tiszteletben tartása melletti egység kinyilvánítása. Oroszország kizárta magát az Európai Politikai Közösségből (EPK) azzal, hogy megtámadta Ukrajnát – hangoztatta.
Az EPK létrehozását Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezte annak érdekében, hogy az időszerű politikai kérdéseket az Európai Uniónál szélesebb körben, kötetlenül és rugalmasan vitathassák meg, és lehetővé tegyék az EU-tagállamok szorosabb együttműködését a szervezeten kívüli országokkal. Az első csúcstalálkozót tavaly októberben tartották Prágában.
A mostani értekezlet fő témái közé tartozik a béke és biztonság, az energiaellátás és a klímavédelem, továbbá az európai országok infrastrukturális hálózatai közötti összeköttetések javítása. A találkozón az EU-tagországok és az európai uniós központi intézmények vezető képviselői mellett közel húsz európai ország állam- vagy kormányfője vesz részt. Recep Tayyip Erdogan török elnök az utolsó pillanatban lemondta részvételét.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nincsenek „másodosztályú” országok Európában, és megerősítette, hogy Olaszország mind Ukrajna, mind Moldova integrációs törekvéseit támogatja. Fontosnak tartotta annak figyelembe vételét, hogy Európa nem pusztán szabályok és érdekek halmaza, hanem fontos civilizációs szerveződés.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine