Az orosz-ukrán háború 463. napja – FRISSÜL

Immár négyszázhatvanharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Belgorodi ukrán betörési kísérletek visszaveréséről számolt be az orosz védelmi tárca

Visszaverték az orosz katonai és határvédelmi egységek ukrán fegyveresek három arra irányuló kísérletét, hogy behatoljanak Belgorod megyébe, és ott terrortámadást hajtsanak végre a polgári lakosság ellen – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium

A tájékoztatás szerint csütörtökre virradóra, miután intenzív tűz alá vette Belgorod megye polgári létesítményeit, egy harckocsikkal támogatott ukrán „terrorista alakulat” megpróbált behatolni Oroszország területére a Novaja Tavolzsanka település és a Sebekino nemzetközi közúti határátkelő közelében. A támadók ereje közlemény szerint két gépesített lövésszázadnak felelt meg.
A moszkvai katonai tárca szerint az orosz nyugati katonai körzet légiereje 11, a rakéta- és a tüzérségi erők 77 csapást hajtottak végre, és két alkalommal lángszóró rendszereket is bevetettek. Az orosz katonai fellépés visszaszorította a ukrán támadókat, akiknek a tájékoztatás szerint nem sikerült az államhatár megsértése.
A beszámoló szerint határ ukrán oldalán több mint 30 ukrán „terrorista” vesztette életét, valamint négy páncélozott harcjármű, egy Grad sorozatvető és egy kisteherautó semmisült meg. Az amerikai pénzelésű Szabadság Rádió orosz nyelvű hírportálja szerint a támadást az ukrán oldalon harcoló Orosz Önkéntes Hadtest elnevezésű fegyveres szervezet hajtotta végre.
Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója közölte, hogy ukrán oldalról éjjel sorozatvetőkből tűz alá vették a határtól négy kilométerre fekvő Sebekino várost, aminek következtében legkevesebb nyolc ember megsebesült. A városban megszakadt az áramszolgáltatás, kigyulladt egy kollégium, és megrongálódott az önkormányzat épülete.

Az EP támogatja Ukrajna lőszerrel való ellátását

Az Európai Parlament csütörtökön megszavazta azt az uniós törvénytervezetet, amelynek célja, hogy 500 millió eurós támogatás keretében az EU növelje lőszerek és rakéták európai termelését, és felgyorsítsa Ukrajnába szállításukat.

Az Európai Bizottság idén május 3-án nyújtotta be a jogszabályjavaslatot, az uniós parlamenti képviselők pedig még ugyanebben a hónapban megállapodtak abban, hogy a törvényjavaslat jóváhagyásának felgyorsítása érdekében elindítják a parlamenti sürgősségi eljárás folyamatát.
A jogszabályt 446 szavazattal 67 ellenében, 112 tartózkodás mellett fogadták el. A képviselők most megkezdik a tárgyalásokat az uniós kormányokat tömörítő tanáccsal, hogy politikai megállapodásra jussanak, amelyről a képviselők júliusi plenáris ülésükön szavaznak.

Volodimir Zelenszkij is részt vesz az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján Moldovában

Volodimir Zelenszkij az Európai Politikai Közösség moldovai csúcstalálkozójára érkezett csütörtök reggel, az ukrán elnök 46 másik ország vezetőjével egyebek között az Oroszország indította ukrajnai háború fejleményeit vitatja meg.

Zelenszkijt az értekezlet házigazdája, Maia Sandu moldovai elnök fogadta a Chisinauhoz közeli Bulboaca kastélyában. Az ukrán elnök köszönetet mondott neki Kijev támogatásáért és az ukrán menekültek befogadásáért.
Sandu előzőleg kijelentette, hogy az ukrán határ közelében rendezett nagyszabású találkozó a kontinens növekvő egységét tanúsítja, megerősíti a résztvevők béke iránti elkötelezettségét, Oroszország ukrajnai háborújának elítélését, valamint szolidaritásukat Kijevvel.
Zelenszkij megerősítette azt is, hogy Ukrajna mind az Európai Unióban, mind a NATO-ban teljes jogú tagságra törekszik.
Az Európai Politikai Közösség létrehozását Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezte annak érdekében, hogy az időszerű politikai kérdéseket az Európai Uniónál szélesebb körben, kötetlenül és rugalmasan vitathassák meg, és lehetővé tegyék az EU-tagállamok szorosabb együttműködését a szervezeten kívüli országokkal. Az első csúcstalálkozót tavaly októberben tartották Prágában.
A mostani értekezlet fő témái közé tartozik a béke és biztonság, az energiaellátás és a klímavédelem, továbbá az európai országok közötti infrastrukturális hálózatok összeköttetéseinek javítása. A találkozón az EU-tagországok és az európai uniós központi intézmények vezető képviselői mellett húsz európai ország állam- vagy kormányfője vesz részt.
A NATO a csúcstalálkozó előtt bejelentette, hogy fokozottan ellenőrzi a moldovai légteret. Az AWACS légtérellenőrző rendszer kiterjesztése azt is jelenti, hogy Moldova az észak-atlanti szövetségnek is fontos partnere – derül ki a szövetség közleményéből.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője érkezésekor leszögezte: a találkozó egyik célja a nemzetközi jog tiszteletben tartása melletti egység kinyilvánítása. Oroszország kizárta magát ebből a közösségből azzal, hogy megtámadta Ukrajnát – hangoztatta.
Hozzátette, hogy a csúcstalálkozón a kontinens egészének stabilitásáról is szó lesz, különös tekintettel arra, hogy a Balkánon is aggasztó fejlemények tapasztalhatók. A főképviselő leszögezte, hogy a Koszovóban kialakult helyzetre semmiképpen nem az erőszak a megoldás. Mint mondta, ezt az álláspontot Moldovában is megerősíti a koszovói és a szerb elnöknek is.
A találkozó előtt nyilatkozva ugyanakkor Aleksandar Vucic szerb és Vjosa Osmani koszovói elnök egymást vádolta a feszültség miatt. Osmani azt hangoztatta, hogy Szerbia „illegális struktúrákat” támogat Koszovóban, Vucic szerint viszont a megoldás az, ha Koszovó visszahívja a szerbek lakta térségekből a vitatott helyhatósági vezetőket.
Karl Nehammer osztrák kancellár szintén fontosnak tartotta a Koszovóban kitört erőszak megállítását. Egyúttal hangoztatta, hogy miközben állást foglalnak Moldova és más kelet-európai államok európai integrációjának támogatása mellett, ne feledkezzenek meg a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási törekvéseinek segítéséről sem.

Szlovák katonáknak tartanak légvédelmi kiképzést Németországban

Kiképzési programot indított a német légierő (Luftwaffe) a szlovák hadsereg támogatására – jelentették be szerdán.

A Luftwaffe közleménye szerint megkezdték a szlovák hadsereg felkészítését a Mantis nevű légvédelmi fegyverrendszer és a LÜR nevű légtérellenőrző radar használatára. A kiképzést egy Schleswig-Holstein tartományi támaszponton folytatják, első szakaszában 44 szlovák katona vesz részt.
A szlovák katonák a képzés révén önállóan, német közreműködés nélkül használják majd hazájukban a többi között rakétákkal vagy drónokkal mért csapások elhárítására alkalmas német fegyverrendszereket.
Kiemelték, hogy a Mantis katonai táborok, laktanyák vagy az úgynevezett kritikus infrastruktúra elemeinek állandó, napi 24 órás védelmére való, és az utóbbi öt évben jól bevált az ENSZ mali békefenntartó küldetésében (MINUSMA) szolgáló német egységeknél.
A légvédelmi fegyverek és a radarok a 2022 márciusában, röviddel a szomszédos Ukrajna elleni orosz támadás megindítása után Szlovákiába telepített Patriot légvédelmi rakétarendszereket váltják le. A két Patriot üteget és a rendszereket működtető 300 német katonát Litvániába telepítik át, még a júliusi vilniusi NATO-csúcs előtt.
A német védelmi minisztérium korábbi tájékoztatása szerint a Mantis ütegek az ukrán határ térségében fekvő Nagymihálynál (Mihalovce) működő ukrán katonai járműjavító állomás védelmét szolgálják majd.

Több mint 12 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. május 31-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5835 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6196 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 48 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Csehország védelmi kiadásai a jövőben a GDP legalább két százalékát fogják képezni

Csehország védelmi kiadásai a jövőben az éves bruttó hazai termék (GDP) legalább két százalékát fogják kitenni. A vonatkozó törvényt a képviselőház után szerdán a cseh szenátus is jóváhagyta, érvénybe lépéséhez csak az államfő aláírása szükséges. Petr Pavel már jelezte, hogy haladéktalanul aláírja a jogszabályt.

Csehország az 1999-es NATO-csatlakozásakor vállalta, hogy a védelemre költi az éves GDP legalább két százalékát, de ezt eddig nem teljesítette – mondta a szenátoroknak Jana Cernochová védelmi miniszter. Beszédében elismerte, hogy a jogszabály elfogadását Oroszország ukrajnai háborúja segítette elő.
A jogszabály a várakozások szerint júliusban életbe lép, így már a jövő évi költségvetésre is vonatkozni fog. Az eddig ismert elképzelések szerint a jövő évi költségvetésben 130 milliárd koronát tenne ki a védelmi tárca cikkelye, az új törvény alapján ez 151,5 milliárd koronára emelkedik – hangzott el a parlamenti felsőházban.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a sajtóban megjelent értesülések szerint a szövetség júliusi vilniusi csúcstalálkozóján javasolni fogja, hogy a tagállamok kétszázalékos védelmi kiadásai ne a felső határt, hanem csak az alsó határt, a minimumot jelentsék.

Németországban bezáratják egy kivételével valamennyi orosz főkonzulátust

Egy kivételével valamennyi orosz főkonzulátust bezáratják Németországban – közölték szerdán Berlinben.

A külügyminisztérium tájékoztatása szerint visszavonják az öt németországi orosz főkonzulátus közül négy működési engedélyét. A diplomáciai képviseleteket az év végéig kell bezárni. Oroszország így csak egy főkonzulátust működtethet az országban, valamint a berlini nagykövetséget.
A rendelkezés válasz a Kreml döntésére, mely szerint a diplomatákat és a kulturális intézetek munkatársait együttvéve legfeljebb 350 német állami alkalmazott dolgozhat Oroszországban. Berlin ezért kénytelen bezárni a kalinyingrádi, a jekatyerinburgi és a novoszibirszki főkonzulátust, mert a létszámkorlát miatt nem lehetséges a konzuli szolgáltatások fenntartása.
A német kormány a két ország közötti viszony „elmérgesítése felé tett lépésként” értékeli a létszámkorlát bevezetését, és Moszkva „indokolatlan” döntése miatt arra kényszerül, hogy az orosz kormány németországi képviseletének szűkítésével állítsa helyre a képviseletek közötti „személyzeti és szerkezeti” egyensúlyt – fejtette ki a tárca szóvivője.
Az ARD német országos közszolgálati televízió a hírportálján közölt összeállításában kiemelte, hogy a német-orosz kormányzati viszonyban eddig a diplomaták kiutasítása volt az egymás döntéseivel szembeni tiltakozás legerősebb jele. A főkonzulátusok működési engedélyének visszavonásával „a német kormány egy lépéssel tovább megy” – tették hozzá.
Felidézték, hogy az utóbbi években több alkalommal előfordult diplomaták kiutasítása, a németországi orosz és az oroszországi német külképviseletek személyi állománya így jelentősen csökkent, és korlátozni kellett a szolgáltatásokat. Az eleve igen feszült viszont viszony az Ukrajna elleni orosz háború kezdetével még inkább megromlott. Németország 2022 áprilisában kémkedésre utaló jelekre hivatkozva kiutasított 40 orosz diplomatát, mire Oroszország nemkívánatos személynek minősített ugyancsak 40 német diplomatát.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine